Köpf Károly az Index kérdésére elmondta, hogy az ötlet Kovács Krisztina pszichológustól jött, akinek a doktori disszertációja a sportszülők témájában készült, ami azonnal elgondolkodtatta, hogy ezzel lehetne komolyabban is foglalkozni.

„A sportolókkal természetesen foglalkoznak az edzők, az edzőkkel foglalkozunk mi, ugyanis rendszeresen továbbképzéseket tartunk, de ott van a harmadik láb, a szülő, aki ugyanúgy részese ennek az egésznek, márpedig így a szerepe nélkülözhetetlen a sportban. Ahhoz, hogy ők jól tudják a gyerekeiket menedzselni a sport területén, bizonyos ismeretekkel kell rendelkezniük” – mondta a szakember.

Köpf Károly szerint erre azért „csak” most került sor, mert teljesen mások a körülmények, mint akár harminc, húsz vagy éppen tíz évvel ezelőtt.

A hőskorban adott volt a sportoló. Általánosságban ő olyan elődtől kapott instrukciókat, aki korábban maga is ezt az utat járta, személyes tapasztalatokkal bírt. A rendszer évtizedeken át működött, de az élet és a körülmények megváltoztak. Sorra léptek be a képbe a különböző szakterületek speciálistái, míg a kör olykor a szülőkkel egészült ki. Ők aztán vagy rendelkeztek kellő szaktudással, vagy nem, illetve sokan közülük abban a hitben voltak, hogy közvetlen, de valahol persze csupán közvetett érintettként megfelelő rálátásuk, így ráhatásuk is lehet a folyamatokra. Ami aztán persze a gyakorlatban lehet támogatója, de akár gátlója is egy fiatal sportolási tevékenységének, esetleg élsportolóvá válásának.

Ezek az előadások rendkívül hasznosak, ennek megfelelően több mindenben nyújtanak segítséget a szülőknek. Kezdve azzal, hogy régebben még szinte minden gyermek azt mondta, hogy a testnevelő hatására választott sportágat, most ugyanez a feladat többnyire a szülőkre marad.

Sajnos az iskolai testnevelés nincs azon a szinten, hogy ezt megoldja. A szülők pedig elsősorban vagy a saját vágyaikat akarják megvalósítani, vagy olyan felé terelik a gyermeket, amivel esetleg a médiában találkoznak. De nem mindig jó a választás, hiszen a tanár szakmai alapon tanácsol, a szülő pedig nem. Tehát rendkívül fontos az ilyen irányú támogatás a szülőknek

– folytatta Köpf Károly.

Fontos hozzátenni: több ismert élsportoló, edző is tartott már előadásokat a konferencia keretein belül, vagy kapott felkérést, hogy a jövőben vegyen részt azon. Egyebek között a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Dr. Kiss Gergely és legendás edzője, Dr. Kemény Dénes vagy az olimpiai ezüstérmes kézilabdázó, Kökény Beatrix és férje, az ugyancsak olimpiai ezüstérmes kardvívó, Imre Géza is beszélnek fontos témákról. Köpf szerint azért csatlakoztak ehhez, mert sportszülőként pontosan tudják, hogy mire van szüksége azoknak, akik nem ilyen tapasztaltak ebben a világban.

Kiemelte, hogy az eddigi két konferencia alapján elmondható, hogy hatalmas az érdeklődés a sorozat iránt.

A február 15-én rendezett előadást Dr. Soós Ágnes, a Sportkórház főigazgató főorvosa kezdte, aki kiemelte:

„Mindig meghajlok azok előtt a sportolók előtt, akik úgy át tudják adni magukat, hogy olyan csodálatos eredményeik lesznek, mint a dobogó legfelső foka. Tudom, hogy mennyi munka, küszködés, lemondás van benne. Mondom ezt édesanyaként, hogy mennyi könny, öröm és boldogság is társul ehhez.”

Hozzátette: nagyon fontos orvosként a helyes eljárás, hiszen bármi is történjen, az egészség, a biztonság és a sportoló jövője a legfontosabb. Akár 50-60 évesen is igen fontos lehet az, hogy akkoriban hogyan jártak el egyes sérülések esetén.

Következett Dr. Kiss Marianna, az Országos Sportorvosi Hálózat (OSH) vezető sportorvosa, aki elmondta:

A gyermekeknek sportorvosi szempontból nincs akkora nagy bajuk, de fontos, hogy vigyázzunk rájuk, mert a sportgyermekekből előbb-utóbb sportszülők lesznek. Ezért gondoljuk, hogy a rendszeres vizsgálatok alatt és után megértik azt, hogy a hosszú távú rendszeres sportolás mellett kell egyfajta tudatosság. Kell az, ha problémáik vannak, kérdezzenek, mert megtanulják. Ez nagyon fontos a felnőtt sportolók esetében is, így mire odáig eljutnak, megtanulják az alapvető sportolói szokásokat.

Dr. Kiss gondolt itt arra: lázas megbetegedés esetén nem szabad sportolni. Ez pedig kiemelkedően fontos, hiszen ha ehhez hasonló dolgokat tud az ember gyermekként, akkor szülőként ezt kamatoztathatja, és hatalmas segítséget nyújt többek között a sportorvosnak is.

„Elsődleges célja a szűrővizsgálatnak az, hogy a sportoló egészségét védjük. Hisszük azt, hogy megtaláljuk azt a sportot, amit tartósan, rendszeresen és biztonságosan tud végezni a sportoló!” – emelte ki Dr. Kiss Marianna.

Bemutatásra került egy rövid edukatív videó is, amelyen a kettes típusú diabétesz legfontosabb tüneteit szemléltetik. Kiemelik azt, hogy ha nem megszokott viselkedést észlel a szülő a gyermekén – akár csak annyit, hogy esetleg több vizet iszik a megszokottnál –, komoly probléma húzódhat a háttérben, és a legfontosabb a szakszerű, azonnali kivizsgálás.

Dr. Vannai Judit, a Sportkórház sportorvos gyermekgyógyásza a fiatal sportolóknál előforduló akut és krónikus betegségekről beszélt, részletesebben kitérve a mononukleózis veszélyeire, illetve néhány krónikus betegség (elhízás, asztma, epilepszia, diabétesz) melletti sportolási lehetőségekre is kitért.

„Az elsődleges érdek betegség esetén a mihamarabbi visszatérés. Ha az orvos dönt, fontos mérlegelni a betegség súlyosságát, az életkort, a sportági jellegzetességet és a sporteseményt. Hiszen ha csak a megyei bajnokságra készül a csapat, az egészen más, mint az olimpiai téthelyzet” – mondta Dr. Vannai Judit.

Kiemelte: nem mindegy, hogy milyen sportot választunk egy krónikus beteg számára. Azzal a példával szemléltette orvosi javaslatát, hogy egy gerincferdüléses gyereket úszásra vagy tornasportra íratnak be. Ugyanis előbbi javíthat, utóbbi ronthat az állapotán.

A gyermekkori túlsúlyról elmondta, hogy nagyon nehéz megoldani.

„Nemcsak a diéta és a mozgás, hanem a pszichoterápia is fontos, de sok esetben ez egy sikertelen eljárás. Természetesen kinőhetik, de ez nagyon elenyésző számban fordul elő, tehát inkább a prevencióra, a megelőzésre kell felhívni a figyelmet” – emelte ki a sportorvos gyermekgyógyász.

(Borítókép: Lakatos Péter/ MTI)