A fejlesztés elkötelezett támogatójaként a Toyota kommunikációs partnere számolt be közleményében a japán cég mérnökei által elért eredményekről. Hozzátették: az így összegyűjtött tudás remekül hasznosítható lesz az autóiparban és az élet más területein. Kiemelték:

A CUE-robot fejlesztésén még 2017-ben kezdtek el dolgozni, majd sok kudarcon és buktatón keresztül 2018-ra jutottak el odáig, hogy bemutathatták első működő robotjukat, amely tíz dobásból kilencszer nem hibázott. Ez az arány nem kerülte el a cég vezetőinek a figyelmét sem, ezért a hobbiprogramból a gyár által támogatott fejlesztés lett.

Mindössze fél évvel később létrejött CUE2, amely már saját erejéből képes volt megállni, illetve erősebb villanymotorjai révén messzebbről volt képes kosárra dobni. 2019-ben kész volt CUE3 is, amely képes volt átvenni a neki odanyújtott labdát, majd a büntetőpont és a felezővonal között bárhonnan sikerrel dobott kosárra. A masina ekkor keltette fel először a Guinness-rekord embereinek figyelmét, majd jött az első rekord.

S ekkor is csak azért, mert a több mint hat és fél órája tartó rekordkísérletet leállították – azaz CUE nagyjából 11 másodpercenként dobott sikerrel.

A fejlesztőcsapat ekkor lépett kapcsolatba a gyáróriás által támogatott Alvark Tokyo nevű kosárlabdacsapattal, és 2019-ben náluk mutatta be CUE negyedik generációját. A robot ekkor már maga vette fel és dobta el a labdát, valamint futurisztikus görkorcsolyái révén önálló mozgásra is képes volt. Ekkor valósult meg CUE4 első önálló igazolása: szerződést kötöttek vele, és az Alvark Tokyo csapatában a 94-es mezt kapta. A 2020-as All-Star-meccsen bemutathatta képességeit – igaz, csak a szünetben tartott bemutatón –, a hárompontos dobóversenyen 11 sikeres kísérlete volt.

A mérnökök érezték, hogy minőségi ugrásra van szükség, hiszen CUE szabaddobásai és hárompontosai mind ellenfél nélküli, viszonylag statikus helyzetben történnek. Elkezdték megtanítani a humanoid kosaras robotot, hogyan tud cselezni és labdát vezeti. Ez különösen nehéz feladatnak ígérkezett, mert labdavezetés közben minden egyes visszapattanás más és más, hiszen ez a labdában lévő belső nyomástól és a pálya talajától függ. Ehhez az ember ösztönösen alkalmazkodik, a mesterséges intelligencia irányította gépkosaras viszont nem rendelkezik ezzel az adottsággal. De már csak nem rendelkezett, mert CUE5 – nyilván lassabban és darabosabban mozogva, mint egy ember – már ezt is tudta! Jelenleg CUE kizárólag a bal karját használja a labdavezetéshez, de csak programozás kérdése, hogy a jobbjával is képes legyen erre. CUE részt vett a 2021-re halasztott olimpiai játékok bemutatóin is Tokióban.

S ezzel elérkeztünk a legutóbbi generációhoz, amely a második Guinness-világrekordot érte el. CUE6 ezúttal távolról dobott, és öntanulási képességét felhasználva maga jött rá arra, hogy milyen erővel és milyen ívben dobja el a labdát több mint húszméteres távolságból (a hivatalos kosárlabdapálya mérete 28 és 29 méter között lehet).

Az ember még előtte jár, tekintve, hogy ott a rekord 34,6 méter, ám gondoljunk bele, hogy CUE evolúciója mindössze nyolc éve, az embereké pedig évezredek óta tart.

S hogy mindennek mi a haszna? Ha robotjaink képesek lesznek összetett mozgásokat viszonylag gyorsan és magabiztosan végrehajtani, illetve bizonyos mértékig és jól körülhatárolt környezetben önálló döntéseket hozni, akkor hatalmas távlatok nyílnak meg például a háztartási robotok elterjedésében, a betegellátásban, illetve a vendéglátásban.

A versenysport szórakoztató részét talán még nem fenyegeti veszély, legalábbis belátható ideig nem.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!