Magyar szakemberek többek között olyan innovációkon dolgoznak, amelyek szenzorok és a mesterséges intelligencia által támogatott adatfeldolgozás segítségével a sportolók teljesítményét és felkészülését segítik, míg a rehabilitáció területén a hátfájással küzdő sportolók kezelésében a legmegfelelőbb terápia kiválasztását támogató módszert fejlesztenek. Ezekbe a kutatásokba pedig akár egyetemi hallgatók is bekapcsolódhatnak. A részletekről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának sajtóközleménye számolt be.

A technológia és a sport összekapcsolódása mára az egyik leginnovatívabb területté nőtte ki magát. Az edzések és a napi tevékenységek közben használt okoseszközök, az adatelemzések, a felkészülést és a rehabilitációt támogató innovációk, a mozgáselemző rendszerek és virtuális szimulációk mind hozzájárulnak a folyamatos fejlődéshez. 

Az egyre pontosabb adatok és elemzések révén nemcsak a profi, hanem az amatőr sportolók is egyre hatékonyabban képesek optimalizálni a teljesítményüket, tudatosabbá és biztonságosabbá tenni az edzésmunkát és csökkenteni a sérülésveszélyt. A versenysportban az adatalapú döntéshozatal lett a meghatározó: a valós idejű adatelemzés már versenyek közben is elérhető, így a sportolók és az edzők, nemcsak az edzések intenzitását, a pihenési ciklusokat, de akár a versenyek közbeni taktikát is optimalizálni tudják. A hatalmas mennyiségű összegyűjtött adatot mesterséges intelligencia rendszerek és gépi tanulási algoritmusok elemzik, hogy feltárják az ellenfelek gyengeségeit, optimalizálják a csapat felállását, edzéstervét, taktikai döntéseit. A modellek segíthetnek a sérülési kockázatok csökkentésében is, például korai jelek alapján előre jelzik a túlterhelésből fakadó lehetséges izomsérüléseket.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán a Sport bionika és adatintelligencia laborban a sportolók teljesítményét és rehabilitációját támogató fejlesztéseken dolgoznak.

Grand László, a PPKE-ITK egyetemi adjunktusa, a Sport bionika és adatintelligencia labor vezetője elmondta: „a kajak-kenu sportágban végzett kutatásaink során például ergometriás és szabad vízi adatrögzítésekkel vizsgáljuk az ideális evezési technikákat, amelyek hozzájárulnak az optimális mozgásminták kialakításához”.

„Célunk, hogy ezek alapján olyan visszajelzéseket adjunk, amelyek segítik a sportolókat – az amatőröktől egészen az olimpiai szintig – a hatékonyabb edzésmunkában és teljesítményük javításában. Jelen vagyunk más sportágakban is: a karate területén például szenzortechnológiával és gépi látással elemezzük az ütési technikákat, hogy a sportolók hatékonyabban fejleszthessék mozdulataikat. Emellett jelentős szerepet vállalunk a sportrehabilitációban is. Egyik ígéretes projektünk például a hátfájással küzdő sportolók kezelésének támogatása: olyan módszert fejlesztünk, amely az első kezelések eredményei alapján előre jelzi, hogy egy adott sportoló milyen terápiára reagálhat a legjobban. Ez az innováció segíthet a rehabilitáció hatékonyságának növelésében és a legoptimálisabb kezelési terv kiválasztásában.”

A szakember – aki korábban többek között az Imperial College London kutatójaként, majd hat éven keresztül a Johns Hopkins Egyetem csoportvezető kutatójaként is dolgozott – a Polaritás-GM Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója, a cég technológiai fejlesztéseit az utóbbi hat olimpián többek között a kajak-kenu versenyeken is használták.

A kar a céggel közösen viselhető szenzorokhoz kötődő adatanalitikai eljárásokat fejleszt. Az adatok egy applikáción keresztül a felhőbe kerülnek, így az edzők valós időben követhetik sportolóik aktivitását, teljesítményüket és még az esetleges problémákra is előrejelzést kaphatnak. Ez a technológia egyaránt fontos lehet az élsportban és az egészségügyi alkalmazás területén, hiszen nemcsak a sportolók fejlődését segíti, hanem a korai sérülésmegelőzésben és a rehabilitáció hatékonyságának javításában is kulcsszerepet játszhat.

Emellett Európa egyik vezető laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatójával adatanalitikai projektekben is részt vesznek. A mérnökinformatikus hallgatók így olyan, nemzetközi szinten is jelentős fejlesztésekben és kutatásokban vehetnek részt, amelyek a legmodernebb technológiák – adatanalitika, gépi tanulás, mesterséges intelligencia és viselhető szenzorok – terén nyújtanak gyakorlati tapasztalatot.

„Az egyik legnagyobb siker számunkra, amikor egy diák úgy csatlakozik hozzánk, hogy csak alapszinten ismeri a szenzortechnológiát vagy a mesterséges intelligenciát, majd néhány év alatt olyan tudásra tesz szert, amelynek segítségével önállóan képes komplex kutatási projektek tervezésére és kivitelezésére. Ez a tudás rendkívül értékes a munkaerőpiacon is: egy jól megfogalmazott kutatási kérdés, egy probléma mély megértése, egy hatékony megoldás kidolgozása és az eredmények prezentálása olyan készségek, amelyek nemcsak a bionikában, hanem az élet számos más területén is nélkülözhetetlenek” – tette hozzá Grand László.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!