Cardale Jones

Az irányító Cardale Jonesról viszonylag röviden szednénk össze, ami fontos, mert a Wisonsin ellen megnyert Big Ten-döntő után már írtunk róla hosszabban.

Bár harmadik számú irányítóként emlegeti mindenki most, tavasszal, Braxton Miller hiányában ő nyerte meg a versenyt JT Barrett-tel szemben, és csak a szezon közben előzte meg őt Barrett. Két nagyon fontos meccsen 4 TD-je és 1 interceptionje van az órási QB-nak, aki emellett – főként az Alabama ellen – 52 yardot futott is.

Fél mondatban ki kell térni Stephen Collierre is, akiről nyilván senki nem tudja, hogy kicsoda, de ez azért van, mert ő redshirt QB a Bucksnál, vagyis meccsen nem csinál semmit. Edzésen viszont ő imitálta az elmúlt héten Marcus Mariotát, tehát rengeteget segíthetett csapatának a rendes felkészülésben. Már amennyire egy redshirt QB imitálni tud egy Heisman-győztest persze.

Elliott meg a többiek

JT Barrett sérülése óta lényegében egyszemélyes lett az Ohio State futójátéka, ez az egy személy pedig a szezonban már 1632 yardnál és 12 TD-nél járó Ezekiel Elliott. A sophomore RB egyből helyettesíteni tudta Carlos Hyde-ot, nyolc meccsen ment 100 yard fölé, de a Wisconsin és az Alabama ellen is elképesztő volt, hiszen mindkétszer 200 yard fölé ment - többek között egy 81 és egy 85 yardos futásnak köszönhetően. Ja, és mindezt úgy, hogy az őszi edzőtáborban eltört a csuklója, amit azóta csak rögzítettek, végérvényesen nem hozták még helyre, hogy ne kelljen meccset kihagynia.

Elliott egyébként azért szaladgál szügyig feltűrt mezben - legalábbis saját állítása szerint -, mert túl laza alul a mez, és zavarja, ha lifeg. Cserébe viszont kezdésnél és félidőben is rendesen kell hordania, csak utána tűrheti fel, különben a bírók szólnának érte. Titkon persze azért mind tudjuk, hogy az Ohio State korábbi Heisman-győztes RB-je, Eddie George is így futkorászott össze 3768 yardot meg 44 TD-t, szóval ez is közrejátszhat a dologban.

Viszont amikor nem Elliott fut középen, sok futásuk negatívban áll meg a széleken. Ez részben azért volt, mert az erre a feladatra hivatott Dontre Wilson hamar megsérült, Jalin Marshall meg nem pótolta tökéletesen, de a döntőben akár mindketten pályára léphetnek, szóval reszkess Oregon.

A svájci bicska

Az elkapóknál Devin Smith lehet a kulcs a Buckeyesnál, eddigi Ohio State-es karrierje során ugyanis 21 meccsen kapott el TD-t, a csapat mérlege pedig 21-0 ezeken a meccseken. Az ESPN szerint ő az ország legjobb deep threat elkapója minden szempontból. Csapatát is ő vezeti 12 TD-vel és 886 yarddal, a legtöbb elkapás viszont megbízható kezű Michael Thomasé, aki 50 labdát kapott, amiből 9 TD-vel ért véget.

Jalin Marshall és Dontre Wilson, akiket már említettünk a futóknál, a két jolly joker, futnak kifelé, elkapják a labdákat, azt csinálnak, amit csak kell, utóbbi ráadásul pont az Oregontól csábult át végül az Ohio State-hez, amikor Chip Kelly elhagyta a Ducksot, vagyis neki külön érdekes lesz ez a meccs.

Evan Spencer mondjuk náluk is jolly jokerebb, övé volt a passzolt TD a Bama ellen, elkap, blokkol, returner és gunner is egyben, talán az egyik legalázatosabb játékos az egész csapatban, Meyer imádja is érte mondjuk. A két TE, Nick Vannett és Jeff Heuerman eléggé együtt mozog elkapásban és elkapott yardban egyaránt, együtt pedig 6 TD-juk van, tehát róluk sem feledkezhet meg az Oregon védelme.

Mindenki rettegett a fal miatt

Az OL volt a legnagyobb kérdés a szezon előtt, mert csomó emberük elment a nyáron, két falembernek volt csak meccsrutinja kb., amikor elindult az idény. Meyer még augusztusban is azt mondta, hogy sok javulás kell, de ez meg is történt: 26 sacket engedtek csak, ami egy olyan sokat mozgó QB-nál, mint Barrett, nem is sok. És ebből 7 azon a meccsen jött, amikor a Virgina Tech óriási meglepetésre megverte őket.

Jövőre a kezdő ötösből 4 marad, amivel még erősebbek lehetnek, a gyenge pont viszont a bokasérüléssel bajlódó G Billy Price - nagy szerencse, hogy az Oregon középen nem is annyira pofók, mint a Bama, ami megette Price-t elég simán.

Pet Elflein, a másik guard a Bama ellen átment centernek, amikor Jacoby Boren megsérült, de rá három playjel már Elliott TD-t futott, nem nagyon vesztettek tehát a ritmusból. A Ducks nem töri majd át őket olyan sikerrel, mint az Alabama, de a red zone-ban az egyik legjobbak, ott gondot okozhatnak.

Tőlük viszont tényleg nem árt rettegni

Nagyon szép volt látni, ahogy a Big Ten-döntő előtt mindenki azzal jött, hogy oké, oké, jó védői vannak a Buckeyesnak, de a futás ellen csomó hibát hoznak össze, és na majd Melvin Gordon. Ja, hát 59-0 lett ebből, úgyhogy köszönjük szépen.

Joey Bosa és Michael Bennett ketten elfoglalják a fal egyik oldalát - előbbi kb. Gronkowki DE-kiadása, utóbbi meg egy szörnyeget, aki hiába 130 kiló, úgy robban előre, mint senki más. És akkor velük tükörben ott van Adolphus Washington és Steve Miller. De nem csak ők remekeltek, Darron Lee például a semmiből lett idén majdnem olyan LB, mint eddig Ryan Shazier volt, vagyis a backfield réme. A védelem 14 meccsen 16 fumble-t csinált, amiből 8-at meg is szerzett, igaz, a Bama ellen egy sem volt, de ez egy Nick Saban-csapat ellen nem annyira meglepő.

Meccsenként 3 sack és 7,5 tackle for loss az átlaguk, de a kulcs az Oregon ellen a cserék játéka lesz, mert a Ducks up tempo offense-ét nem lehet végig a kezdőkkel lenyomni. És a végére bármennyire összeálltak, ne feledjük, hogy az Indiana 218, a Navy 370, a Minnesota pedig 218 yardot futott össze ellenük.

Most jön a nagy teszt

A secondary egyértelműen a Bama ellen volt a legjobb, Amari Cooper 9 elkapással 71 yardon maradt, a Crimson Tide pedig a szezon harmadik legrosszabb produkcióját hozta össze. Csakhogy a Bucks nem sok olyan QB-t látott idén, mint Mariota, akivel lehet gondjuk. A senior Doran Grant a vezére annak a secondarynek, ami tavaly még elég béna volt, de Chris Ash érkezésével összerázódtak.

A csapat 24 interceptionjéből 17-et a secondary szállított, de hogy Mariota más tészta az biztos. Gunner Kiel (Cincinnati) és Connor Cook (Michigan State) nem említhető egy lapon vele, pedig ellenük 352 és 358 yardot engedtek...

Az Ohio State története során nyolcadszor lehet bajnok, utoljára 2002-ben, vagyis nem mostanság nyertek. Az Oregon viszont még sosem nyert sem bajnoki címet, és az Ohio State ellen sem, nekik tehát duplán van mit bizonyítaniuk.

Akárhogy is nézzük, az Oregon az esélyesebb, de nemcsak azért, mert Mariota > Cardale Jones, hanem azért is, mert talán még Braxton Millerrel sem várta volna senki ezt a Buckeyestól, hát még a csereirányítókkal, főként a Virgina Tech elleni vereség után.

Tulajdonképpen a Michigan State, a Wisconsin és főleg az Alabama elleni győzelmekkel messze túlteljesítettek minden várakozást, és egy negyediket is rádobni a szezonban már a csodával érne fel. De Urban Meyer korunk egyik legjobb college-edzője, a csapat iszonyatosan jó egységet alkot, szóval tényleg bármi lehet, és hát Meyer elég jól fel tud tüzelni bárkit, pláne underdog helyzetből.