Valószínű, hogy egyik döntőbe jutott csapatnak sem lesz egy olyan egysége (védelem és támadósor), amely erőből át tudja majd vinni úgy az akaratát, hogy az eldöntse a meccset. Sokkal inkább hatalmas sakkjátszma várható, aminek már az is része, hogy az elmúlt két hétben milyen olyan új dolgot építettek be a csapatok (főleg a Patriots), amit az idén még nem láthattunk tőlük. 

A Seahawks és a Patriots védelmét sokkal jobb játékosok megállítására tervezték, mégis bajban lehetnek. A New Englandnek nem is elsősorban Lynch, hanem Russell Wilson miatt kell aggódnia. De a Seattle gondja sem oldódik meg ott, ha sikeresen levédekezi Gronkowskit. 

A New England Patriots és a Seattle Seahawks utoljára 2012 októberében találkozott egymással. Az a meccs drámai volt, hiszen a Seattle hazai pályán 23-10-ről támadt fel a negyedik negyedben, hogy végül 24-23-ra meg is nyerje. A Patriotsnál már csak 23-an vannak abból a keretből, a Seahawksnál pedig 21-en maradtak meg az 53 fős keretben, de a 22 kezdőjátékost nézve is hasonló képet kapunk: a New Englandél 9, a Seattle-nél pedig 8 számít most is kezdőnek, vagyis teljesen új csapatokról beszélhetünk. Emiatt sokat nem vonhatunk le annak a meccsnek a tapasztalataiból, de akkor mégis mire számíthatunk?

Amikor a Patriots támad

Normál esetben nem is lehetne kérdés, hogy a Patriots a passz- vagy a futójátékra építse fel a tervét egy olyan irányítóval, mint Tom Brady. Csakhogy legutóbb, amikor láttuk őket, kiválóan ment a futójáték, ráadásul a Coltson úgy futottak át, hogy hat támadó falemberrel érvényesítették az akaratukat.

Nate Solder, Dan Connolly, Bryan Stork, Ryan Wendell és Sebastian Vollmer ötöse mellé Cameron Fleming érkezett rendszeresen, ezzel pedig erőfölénybe kerültek a futójátéknál. A Seahawks védelme ugyan klasszisokkal jobb, mint a Coltsé, de ha plusz 147 kilóval kell elbánniuk a vonalon, az még nekik is gondot okozhat. LeGarrette Blount nélkül is jól ment nekik a futás, de a novemberben leigazolt futó rengeteg plusz energiát és erőt hozott nekik.

Ráadásul az idén a passzjáték csaknem negyedét play-action játékokból (amikor az irányító csak úgy csinál, mintha átadná a futónak a labdát, de utána mégis passzol) indították, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy működőképes futójátékkal bírjanak. A Ravens elleni rájátszás-meccsen, amikor 14 yardot futottak a 60 perc alatt, nem próbálkozhattak ilyennel, a védelem pedig tudta, hogy Brady csak passzolni fog (a második félidőben akkor egyáltalán nem is futottak). Ha megy a futás, az segít a passzjátékon is, így később Fleming segítsége nélkül is futhatnak.

Passzjátékban két dolog lehet fontos. Egyrészt nyilván Brady védelme, mert ha nincs ideje passzolni, akkor nem fog célba találni ez ellen a Seahawks-védelem ellen.

Mivel a Seattle védelme egy cover 3-as sémán alapul (erről bővebben lejjebb), két fő- és egy mellékvonalon kijátszhatók. A cover 3-ban középen bőven marad hely a tight endnek, ezen a poszton pedig nincs jobb az NFL-ben Rob Gronkowskinál, aki a puszta mérete (198 centi, 120 kiló) is kisebb rémálom minden védelem számára. Ő, illetve a backfieldből kimozgó Shane Vereen fontos szerephez juthatnak, de ahhoz, hogy utóbbi a fal mögül a szélre ki tudjon futni (ez a wheel route), szintén idő kell.

A harmadik és negyedik számú elkapók, Julian Edelman és Danny Amendola nagyon élnek a rövidpasszos játékban, a Patriots ebben jó, ne nagyon várjuk tőlük 30-50 yardos, látványos játékokat. A kicsire, de biztosra mennek, nem Richard Sherman (hacsak nem hátráltatja a sérülése), Earl Thomas és Kam Chancellor, hanem inkább Jeremy Lane és Byron Maxwell ellen nyernék meg a párharcaikat.

Amikor a Patriots védekezik

Bár nagyon sokan és sokat kritizálják emiatt, Bill Belichick arra építette fel a védelem filozófiáját, hogy ugyan engedi játszani az ellenfelet, de a hibák minimalizálásával nem enged sem nagy játékot, sem pedig túl sok pontot (általában). Ezt részben úgy érik el, hogy az ellenfél legjobbját próbálják hatástalanítani, hogy a gyengébb játékosokra kelljen hagyatkozni.

A Seattle esetében egyértelműen Marshawn Lynch a legnagyobb fegyver. A nagy, erős futójátékos leginkább csak középen fut, de ha túl sok embert húz ide a Patriots, hogy megállítsák a futót, megnyílik a széleken a terület Russell Wilson előtt.

Éppen ezért célszerűbb lenne, ha már a meccs elején lezárnák a területet a szélen az irányító elől, középen pedig Vince Wilforkra bíznák, hogy megfogja Lynchet, illetve elvegye Wilson kedvét, hogy arra fusson. Neki pluszban egy gyorsabb linebacker (Akeem Ayers, Jamie Collins, vagy kár még Jonathan Casillas is) segíthet azzal, hogy folyamatosan követi Wilson mozgását, ezzel megelőzve annak futásait.

A két szélen Chandler Jones és Rob Ninkovich dolga lesz, hogy bezárják középre Wilsont, ezzel pedig arra késztessék, hogy azzal a passzjátékkal verje meg őket, amiben nem tartozik a szoros elithez. Ráadásul Chandler Jones, aki rendszerint a védelem jobb oldaláról támad, átkerülhet balra, ha a right tackle Justin Britt nem épül fel, azt ugyanis már a Packers ellen is láttuk, hogy Alvin Bailey nem túl határozott egy minőségi defensive end ellen.

Amikor a Seahawks támad

Ahogy a Patriots védelménél kiemeltük, kulcsfontosságú lesz, hogy Wilson tud-e futni, vagy bezárják-e a fal mögé a zsebbe. Utóbbi számára nem szerencsés, mert pont attól olyan jó irányító, hogy mozgás közben is remekül passzol, illetve futva is meg tudja verni az ellenfeleket. És ez nemcsak az előre megtervezett futásaira vonatkozik, hanem arra is, hogy a menthetetlen helyzetekből is ki tud hozni valamit.

Utóbbira remek példa az NFC főcsoportdöntőjéből a kétpontos játék (az alábbi videón a második jelenet, 0:15-től).

A fentiekhez szorosan kötődik a zone read option játékuk. Wilson olvassa a védelmet, ez alapján dönt, mi következzen. Ha a védők középre, Lynch felé támadnak, ő fut kint (ebből szereztek touchdownt többek között a Packers ellen), de ha megtorpan az end vagy szélső linebacker és Wilsonra vár, átadja a labdát a futónak, hogy középen törjön előre. És hogy ne legyen egyszerű, ebből még passzolni is tudnak, ha épp úgy szeretnék megoldani.

Amikor a Seahawks védekezik

A tavalyi Super Bowl előtt, amiben lényegében hibátlanul dolgozott a Seahawks védelme, már átnéztük részletesen, mit is alkotott meg Pete Carroll Seattle-ben. Bár az emberanyag változott (Chris Clemons, Clinton McDonald) a falban, a séma ugyanaz maradt, csak idén végig Michael Bennett játszott a szélen, ahol korábban Clemons.

A cover 3-as védelem alapvetően nagyon egyszerű, annyira, hogy kis túlzással Tom Brady ilyet utoljára középiskolásként látott rendszeresen. Csakhogy a Seahawks-védők annyira precízen teszik a dolgukat, Carroll pedig annyira tökéletesen találta ki mind a 11 játékos feladatát (ezen persze rengeteget segít az emberanyag), hogy ezzel a viszonylag egyszerű, emberspecifikus játékkal is borzasztó hatékonyak.

A fal szinte bárkire képes nyomást helyezni (tavaly Peyton Manning csak kapkodta a fejét a Super Bowlban), a linebackerek (főleg KJ Wright) remekül lépnek vissza az elkapókkal passzjátékban, a Legion of Boom becenévre hallgató secondary pedig a liga legjobbja.

Vélhetően a hatalmas termetű safety, Kam Chancellor (191 centi, 105 kiló) őrzi majd Rob Gronkowskit, védelem leghátsó embere, Earl Thomas jelenti az utolsó védvonalat, Richard Sherman pedig annyira jó cornerback, hogy szinte eltünteti a pálya egyik felét.

A remek secondary mellett a Bradyre helyezett nyomás jelentheti a legtöbbet a győzelmüknek. A legutóbbi két Super Bowlban, amikor kikapott a New England, a New York Giants három emberrel törte meg a Patriots támadófalát.

Ha három jó pass rusherrel támadnak, akkor maximum egy embert tudnak a támadók megduplázva (két emberrel) blokkolni. Viszont a három pass rushert nem lehet egy-egy emberrel megfogni - ez volt a Giants nagy előnye, és ez volt tavaly a Seattle-é is. Viszont azzal, hogy Clemons helyett Bennett kiment a szélre, középen nincs igazi nyomás, Avril és Bennett mellett pedig lehet, hogy Bruce Irvin nem lesz elég a terv végrehajtásához. Ha csak előbbi kettő tud Bradyre támadni, azt – akár egy tight end vagy egy running back segítségével – megállíthatja a Patriots, vagyis a Seahawks számára kritikus pont, hogy találjanak még valakit, aki besegít.

Mi jöhet még?

A New England várhatóan folyamatosan variálni fogja az offense-ét és a defense-ét az ellenfélhez: a Denver Broncos elleni győzelem óta, vagyis az elmúlt 9 mérkőzésükön egy csapatnak sem engedtek 10 pontnál többet a második félidőben, négy pedig egy pontot sem tudott a szünet után szerezni.

Ha új sémával nem is találkozunk, trükkös játékot mindenképp várhatunk. A Patriots a két rájátszásmeccsén duplapasszos játékot is elővett, de nekiálltak a jogosult/jogosulatlan elkapókkal is trükközni, aminek köszönhetően még egy falemberük is kapott el touchdownt. A Seattle sem elégedett meg a megszokott játékokkal, náluk a punter passzolt TD-t a főcsoportdöntőben. Ha pont ezeket a játékokat nem is látjuk viszont, arra legalább jók voltak, hogy a kétheti edzésből pár órát arra áldozzanak (akár feleslegesen) a csapatok, hogy ezekből felkészüljenek.

A Super Bowl hétfőn 0.30-kor kezdődik, az Indexen online követheti majd.