A Super Bowlok történetének egyik legkeményebb ütését a raiderses Jack Tatum osztotta ki még 1977-ben, a Super Bowl XI-en, amikor úgy találta telibe a Vikings-elkapó Sammy White-ot, hogy annak a sisakja egész egyszerűen lepattant a fejéről. De ami az ütés erejénél is komolyabb, az az, hogy az újonc elkapó nem ejtette el a labdát.

Persze White abban az idényben az év újonca lett, tehát nem akármilyen tehetség volt, de hiába volt 51 elkapása, 906 yardja és 10 touchdownja az alapszakaszban, azt csak a Minnesota Vikings és az Oakland Raiders között rendezett Super Bowlban érezte meg igazán, mennyire kemény a profi liga.

Az elkapás és a hatalmas ütés a negyedik negyedben jött, pont, amikor a Vikings kezdett feltámadni: a harmadik negyedben már 19-0-ra vezetett az Oakland, de a Minnesota előbb 19-7-re zárkózott, majd villámgyorsan visszaszerezték a labdát, és újra ők támadhattak.

Le kellett hűtenünk őket, már vagy fél negyed óta azon voltunk, hogy megfogjuk őket. Aztán eljött az én pillanatom. Középre jött a labda, simán csinálhattam volna interceptiont, de inkább az ütközést választottam. Ahogy ott álltam fölötte, azt üvöltözte, hogy „Nem látok! Nem látok!” Tudtam, hogy nem hallja, miket mondok neki, de azt is tudtam, hogy a csapattársai igen.

Tatum ezt az Orgyilkosnak hívtak című könyvében írta a Super Bowlban történt jelenetről, de ebben fejtette ki játékfilozófiáját is, ami ennyi volt: „Ha elég fájdalmat okozol egy embernek, egyszer el fog tűnni belőle a győzni akarás.”

A brutális ütközései miatt rettegett Tatum a következő szezon elején ezt talán túlzásba is vitte: 1978. augusztus 12-én, a New England Patriots elleni felkészülési meccsen szintén a pálya közepén, szemből találta telibe Darryl Stingley-t, akinek az ütközésben két nyakcsigolyája is eltört, és mire a földre esett, már teljesen lebénult nyaktól lefelé. Tatum sosem kapott büntetést, és sosem kért elnézést Stingley-től az ütésért.

Nem véletlenül mondta azt Tatum, hogy „szeretem hinni, hogy a legjobb ütéseim a szabálysértéssel felérő testi sértés határát súrolják.”

A Super Bowlban White csak pár játékot hagyott ki, miután Tatum majdnem összetörte, de hiába tért vissza a pályára, a Raiders jobban bírta a hajrát, és végül 32-14-re nyert, ami azt jelentette, hogy a Vikings négy éven belül harmadik, nyolc éven belül pedig negyedik Super Bowlját is elvesztette.