Ha van egy 170 centis, 78 kilós gyors játékosa egy amerikaifutball-csapatnak, akkor arra is nagyszerűen fel lehet használni, hogy szívatós trükkjátékot hívjanak rá. Péntek hajnalban a Texas Tech Red Raiders meg is mutatta, hogy kell ezt csinálni. Kamuflázs.

Az egyetemi bajnokság Big 12 konferenciájában a Texas Longhorns ellen 41-38-ra vezettek majdnem három perccel a vége előtt, és nagyon úgy tűnt, hogy olyasmire készülnek, mint amikor az irányító letérdel a meccsek legvégén, hogy menjen az idő. 

Victory formation helyett viszont jött a trükk: a nagy falemberek mögött megbújt a 170 centis Jakeem Grant elkapó, aki megindult a labdával, és onnantól nem volt megállás: egy irányváltással elküldött két védőt, majd az endzone-ig robogott, touchdownt szerzett. 

De mi kellett pontosan, hogy működjön a trükk? Először is, a falembereknek a lehető legszorosabban kellett összeállniuk, hogy a legkisebb játékos elbújhasson, majd az irányítónak úgy kellett tennie, mintha a keresztbe futó játékosnak adja át a labdát, több védő el is indult rá. Ezután lőtt ki Grant a másik irányba, és csak a sebességét kellett kihasználnia.

A csapat 36 éves vezetőedzője, Kliff Kingsbury a pályán ünnepelte a trükközésből született touchdownt, mivel ezzel biztosították be a győzelmet. A vége 48-45 lett, 1997 óta nem nyertek a Longhornsnál. Kingsbury a meccs után úgy nevezte el a trükkjátékot, hogy

Kis ember és a nagy világ.

Azt azért meg kell jegyezni, hogy a Texas Longhorns sem állt a helyzet magaslatán, mert nem ismerték fel, hogy közel három perccel a mérkőzés vége előtt nem sok értelme van győzelmi formációba lemennie az ellenfélnek. 

A trükköt amúgy Gus Malzahn is bedobta már az Auburnnél a csoportrivális Texas A&M ellen még november elején, ők is az egyik legkisebb emberüket, az újonc Ryan Davist dugták el a fal mögött, tökéletesen működött a dolog. 

A Texas Techhez visszatérve, örömmel trükköztek már korábban is: a Kansas ellen egy 140 kilós támadófalemberére hívtak futójátékot egy kétpontos kísérletnél. Természetesen bejött.