Kamuflázs: az NFL legszórakoztatóbb kudarca
További 120 yard cikkek
- Parádés visszatérés: a magyar fiatalok tönkreverték a dán elitakadémiát
- Véget ért az elképesztő sorozat, pezsgőt bontottak az Egyesült Államokban
- Olyan sportdrámát kaptak az emberek az arcukba, amit soha nem felejtenek el
- A világ egyetlen helye, ahol a két legpocsékabbért is megőrül 86 ezer ember
- Dán elitakadémia ellen bizonyíthatnak a legjobb magyar fiatalok
Egyszerűen semmi nem jött össze a Houston Texansnak és az abban irányító Brian Hoyernek a Kansas City Chiefs elleni Wild Card-meccsen az NFL rájátszásában, ezért úgy döntöttek a texasi csapatnál, hogy két termetes védőjátékosra bízzák inkább a pontszerzést a támadók között. Na, ebből sem lett aztán semmi.
Kövesse a 120 yardot Facebookon is!
A Kansas City Chiefs 30-0-ra nyerte a rájátszás első meccsét, a félidőben pedig már 13-0-ra vezetettek. Mielőtt viszont még véget ért volna a második negyed, a Houston Texans egészen közel járt ahhoz, hogy legalább egy touchdownnal szépítsenek, el is jutottak a Chiefs célterületétől két yardra, ott viszont elfogyott a tudomány.
Vagy éppen túl sok volt belőle, a Texans vezetőedzője, Bill O'Brien ugyanis túl okos akart lenni, ezért feleslegesen variált. Az első kísérletnél lehozta az irányítóját, a fal két szélén blokkoló tight endek mellé pedig pályára küldte a 147 kilós védőfalember Vince Wilforkot, illetve az NFL legjobb védőjátékosát, JJ Wattot. Utóbbit ráadásul rögtön az irányító helyére állította, Wilfork pedig a fal jobboldalán blokkolt volna a futáshoz.
A Chiefs viszont pontosan tudta, hogy mi következik majd – nem volt nehéz kitalálni, hogy a Texans a hatalmas Wilfork mögött próbál majd futni Watt-tal, azt hitték ugyanis, hogy a két játékos puszta ereje elég lesz a touchdownhoz.
A futás viszont rosszul sült el, Watt két yardot vesztett a próbálkozással, ami után a pályára visszatérő Brian Hoyer el is adta a labdát, így pontok nélkül maradtak. Wattnak egyébként nem újdonság, hogy néha a támadók között is villanjon, bár korábban nem futásokat, hanem elkapásokat bíztak rá, elég jó eredménnyel, ezért is furcsa volt, miért ez a wildcat-felállásból hívott futást látták megoldásnak.
Hetek óta gyakoroltuk már ezt, csak korábban nem volt lehetőségünk kipróbálni. A védelem remek munkát végzett, de hát ezért fizetik őket. Jól állítottak meg minket
– értékelte röviden a tragédiába fulladt játékot Watt a mérkőzés után.
A wildcat lényege az, hogy az irányító helyén egy futójátékos vagy elkapó áll fel, ő kapja egyből a labdát a centertől. Ezzel egy labdaátadásnyi időt nyernek, ha ő indul meg, de további variációs lehetőséget jelent, hogy az általában az egyik oldalra kihelyezett irányítót újra bevonva a játékba egy késleltetett passzal lepik meg a védelmet. A wildcatet 2008-ban porolta le a Miami Dolphins a szezon elején, és annyira meglepte a váratlan húzással a New England Patriotsot, hogy 38-13-ra verték őket.
Kamuflázs?
A Kamuflázs alrovatban mutatjuk be a 120 yardon azokat a trükkös játékokat, amik az egyetemi bajnokságban vagy az NFL-ben erre érdemesek.
A mérkőzés után egy darabig a Dolphins is használta a trükkös felállást, amit más csapatok is átvettek, ám mivel ha számít rá egy csapat, nem túl bonyolult levédekezni, ezért már az idény végére is majdnem teljesen eltűnt a wildcat az NFL-ben.
Watt és Wilfork egyébként a nyáron pusztán szórakozásból passzolgatott egymásnak az edzőtáborban, talán egy ilyen összjáték több eredménnyel járt volna.