Az 1998-as szezonban szinte megállíthatatlan volt a Minnesota Vikings, a csapat rúgójátékosa, Gary Anderson viszont valóban az volt. Az alapszakaszban egyetlen rúgást sem rontott el, de amikor a rájátszásban hibázott az Atlanta Falcons ellen, annak lényegében ugyanolyan következményei lettek, mint Blair Walsh vasárnapi rontásának a Seattle ellen.

Anderson az 1998-as szezonban az NFL első rúgójátékosa lett, aki sem mezőnygólt, sem extra pontot nem rontott el az alapszakaszban. Ez a teljesítmény is kellett ahhoz, hogy az NFC főcsoportdöntőbe jutó Vikings szárnyaljon abban az idényben. A csapat támadósora 17 meccsen 607 pontot szerzett (35,7 pontos meccsenkénti átlag), ami után a szurkolóik elképzelhetetlennek tartották, hogy ne ők jussanak be a döntőbe.

És úgy is nézett ki, hogy a Minnesota ha a vártnál kicsit nehezebben is, de megveri a Falconst, és ott lesz a döntőben. Ehhez nem kellett volna mást tenniük, mint 2 perc 11 másodperccel a vége előtt berúgniuk egy 38 yardos mezőnygólt, hogy 30-20-ra növeljék az előnyüket.

Anderson zavartalanul rúghatott 38 yardról a bal hash markról, a rúgás viszont pontatlanra sikerült, és a labda araszokkal, de elkerülte kívülről a kapufát.

30-20 helyett maradt a 27-20, és maradt egy esély a Falcons előtt is, hogy hosszabbításra mentsék a meccset. Ez sikerült is az Atlantának, kevesebb mint 1,5 perc alatt végigvittek egy 71 yardos támadást, majd a hosszabbításban két kivédekezett Minnesota-támadás után Morten Andersen 38 yardos mezőnygóljával megnyerték a mérkőzést, és bejutottak a Super Bowlba, ahol aztán a Broncos kíméletlenül leszámolt velük a döntők történetének egyik legnagyobb balhéja után.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!