Szuperizgalmas volt a Carolina Panthers és a New England Patriots között lejátszott Super Bowl XXXVIII: csak az utolsó negyedben harminchét pontot szereztek a csapatok, és a végén egy 41 yardos mezőnygól döntött a Patriots javára. Pedig a rúgás előtt nem voltak túl kedvezők az előjelek, még akkor sem, ha a rúgójátékos Adam Vinatieri korábban már eldöntött egy Super Bowlt. Folytatjuk az 50. Super Bowlt felvezető sorozatunkat. 

Egy perc és nyolc másodperc maradt a houstoni Reliant stadionban lejátszott döntőből 29-29-es állásnál, amikor a Patriots 40 yardos vonaláról kezdhette meg a támadást. Azért voltak ilyen kedvező mezőnypozícióban, mert a Panthers-rúgó John Kasay eléggé elszúrta a kezdőrúgást.

A körülmények viszont nem voltak a legjobbak, mert a döntő előtt bezárták az aréna tetejét, úgyhogy felmelegedett a levegő. A patriotsos elkapó, Troy Brown úgy emlékezett vissza, hogy a mezéből facsarni lehetett az izzadtságot, olyan volt, mintha elázott volna. De valahogy meg kellett próbálniuk legalább mezőnygól-pozícióba kerülni, és ez nem sokkal később meg is történt: hat játékból 37 yardot tett meg, így jöhetett a rúgójátékos Adam Vinatieri. 

Egy Super Bowlt már eldöntött korábban, de aznap nem ment neki, mert két mezőnygólt is kihagyott a meccsen: hibázott 31 yardról, majd később a 36 yardos kísérletébe belenyúltak. Ebben benne volt az is, hogy a Patriots a szezonban már harmadik long snapperét fogyasztotta: a sérülések miatt a 38 éves Brian Kinchent vetették be a poszton, aki a szezon előtt két évig egyáltalán nem játszott az NFL-ben, pár hónappal korábban egy hetedikes iskolásokat tanított hittanra.

Aztán 2003. december 15-én jött a telefonhívás egy régi ismerőstől, hogy szükség lenne rá, megnéznék egy próbajátékon a tíz meccse veretlen Patriotsnál. A négygyerekes Kinchen nem igazán bízott abban, hogy megkaphatja a munkát, mert korábban ugyan tizenhárom szezont eltöltött a ligában tight endként és long snapperként, de egyáltalán nem volt formában, az önbizalma sem volt a helyén, és három másik emberrel kellett megharcolnia a csapatba kerülésért.

De sikerült neki, mert a Patriotsnak nagyon kellett valaki, aki képes normálisan hátradobni a labdát rúgásoknál. Hét héttel később pedig ott volt a Super Bowlban, pont az ellen a Panthers ellen, amely három évvel korábban kivágta őt. 

Azonban a nagy napon iszonyatosan felhúzta Bill Belichick edzőt, ugyanis néhány órával a döntő előtt elvágta a kezét egy vajazókéssel az egyik közös étkezésen. Belichicknek alig merte elmondani egyik kollégája, Jim Whalen, hogy mi történt. 

 - Van egy kis gond, Bill.

-  Miről beszélsz?

- Kinchen megvágta a kezét evés közben.

- Ne szórakozz velem, Jim, ez a Super Bowl, itt nem szarakodhatunk.

- Nem viccelek, be van kötve a keze.

- így elevenítette fel később Belichick a történteket. Felment benne a pumpa, de egyértelművé tette a bizonytalankodó Kinchennek, hogy márpedig játszania kell, nincs mese. "Jobban teszed, ha meggyőzöd magad, hogy menni fog, különben megöllek, a kurva életbe. Ez csak egy ujj. Kösd be, rakj rá érnyomót, mit érdekel engem, de ez a Super Bowl". 

Aztán kilenc másodperccel a Super Bowl vége előtt jött a tökéletes snap, és az addig kettőt hibázó Vinatieri 41 yardról bevágta a labdát. 

Elengedtem egy hatalmas üvöltést, amikor láttam, hogy bement a labda. Az egész történet olyan volt, mint egy Disney-film. 

- mesélte évekkel később Kinchen. 

A Patriots 32-29-re megnyerte a Super Bowlt, három éven belül a másodikat, Kinchen pedig a győzelem után ismét visszavonult. Később az ESPN-en bukkant fel szakkommentátorként, egy egyetemi meccs közvetítése alatt azt mondta élő adásban, hogy az elkapók babusgatják a labdát, ami szerinte kicsit buzis. "Ezután jöttem rá, hogy a tévézés nem igazán nekem való".