Index Vakbarát Hírportál

120 éve utálják egymást, erről a meccsről szól az egész év

2016.11.25. 13:25

Minden évben november utolsó hétvégéjén rendezik a rivalizálások hetét az egyetemi amerikaifutball-bajnokságban, ilyenkor találkoznak az ősi ellenségek, de már napokkal a meccsek előtt beindul a gyűlölködés a szurkolók között.  Az Ohio State egyetemen ki sem mondják az ősi rivális Michigan nevét,  inkább csak kiikszelik az összes campuson található M betűt. A politikai töltetű Auburn és az Alabama rivalizálásából vandalizmus, rendőrségi úgy és halálos fenyegetések lettek az évek során, és az egyik legemlékezetesebb amerikaifutball-meccs befejezés, ami valaha létezett. Sok államban egy mérkőzésnél sokkal mélyebb társadalmi jelentősége van egy-egy ilyen összecsapásnak régi sérelmek miatt. 

A rivalizálásokat olyannyira számon tartják, hogy az államok szerte 149 ilyen ellentétet jegyeznek, mindegyiknek megvan a maga kis történelme és a legtöbbnek a saját trófeája. A legnagyobbakat ezen a hétvégén rendezik. Sok helyen az sem számít, ha a csapat egész évben szégyenletesen játszott, csak az ősi riválist verjék meg november végén. 

Idén ráadásul úgy jött ki, hogy több rivalizálós meccs a bajnokság végkimenetelére is komoly hatással lehet. Annyit érdemes tudni az egyetemi bajnokság lebonyolításáról, hogy csak négy csapat juthat be az alapszakasz után a négycsapatos rájátszásba. Ezekre a helyekre a legnagyobb eséllyel az öt legerősebb konferencia (ACC, Big 10, Big 12,  SEC, Pac 12) élcsapatai pályázhatnak, és a résztvevőkről egy erre a célra létrejött bizottság dönt majd, ami november eleje óta rangsorolja a 128 csapatos első osztály legjobb 25 csapatát. A konferenciadöntők után ők választják ki a legjobb négyet. Viszont a négycsapatos rendszer miatt egy konferencia biztosan kimarad. Sőt, idén még az is lehet, hogy kettő.

A második tízéves háború 

A feszültséget csak növeli, hogy két ősi ellenség, az Ohio State és a Michigan egyaránt a legjobb négyben van rangsorolva szombat esti rangadójuk előtt, és aki veszít, az biztosan nem lesz ott a rájátszásban. De az is lehet, hogy még a győztes sem.

A hangulat ezért már majdnem olyan, mint 10 éve, amikor az első helyen kiemelt Ohio State fogadta a második helyen álló Michigant. A tét most sem kisebb, a csapatok pedig ugyanannyira utálják egymást, mint bármikor Egy fontos különbség viszont van: Jim Harbaugh érkezésével végre minőségi focit játszik a Michigan, vagyis van értelme a szezon végi rangadóknak. El is keresztelték a mostani időszakot – reménykedve – a második tízéves háborúnak az eredeti, 1969-78 közötti Woody Hayes-Bo Schembechler rivalizálásról.

A párharc 1897-ben indult, de történelmi háttere is van: 1836-ban mindkét állam a határukon fekvő Toledót akarta magának, fel is vonultak szépen hadsereggel a határhoz, hogy ha szükség van rá, be tudják vetni. A dolog vége elnöki beavatkozás lett, de a két állam azóta sem felejt.

Toledo persze most is a kulcs. Abban az érában, amikor már bárki lehet bárhol vezetőedző, akkor egy korábbi Michigan-irányító (és Michigan-segédedző fia) néz szembe egy olyan kollégával, aki az Ohio State-re járt és ott kezdett edzősködni. A két edző hét hónap különbséggel ugyanabban a toledói kórházban született, most pedig álmai munkáját csinálja, és imádja utálni a másikat, és erre ez a párharc adja a legjobb lehetőséget. 

Hogy a gyűlölet közben milyen remek dolgokat művelnek egymással, arról itt írtunk, és most vissza a tétre: ha a Michigan nyer, ott lesz a főcsoportdöntőben, és ezzel egy győzelemre kerül a rájátszástól. Az Ohio State-nek nem elég egy sima győzelem, kellene a Penn State veresége is, de az is lehet, hogy még a konferenciadöntő nélkül is beválogatják őket. Ahhoz viszont, hogy bármiben reménykedhessenek, nyerni kell. A Michigan idén végző negyed- és ötödéves játékosai soha nem verték meg az OSU-t, nekik tripla motivációjuk van tehát a bizonyításra.

Famérgezéstől utolsó másodperces drámáig

Aztán szombat este fél tíztől jön egy olyan rangadó, ahol a két csapat szurkolói már több mint egy évszázada kibékíthetetlenek: az Auburn és az Alabama meccse, vagyis az Iron Bowl. A konfliktus egy 1860-as évekbeli földvitával indult, ami után ott az Alabama Egyetem ott próbált keresztbe tenni az Auburn Egyetemnek, ahol tudott. 1893-tól kezdve már a két egyetem futballcsapata is összecsapott, de aztán összevesztek mindenen, úgyhogy a negyvenes évekig szünetelt a rivalizálás a futballpályán. Akkor viszont az Alabama állambeli képviselőház rendelkezést hozott, hogy a két csapatnak évente játszania kell.

Ne maradjon le semmiről!

Öt évvel ezelőtt elég komoly botrány lett abból, hogy egy Harvey Almorn Updyke Jr. nevű Alabama-drukker megmérgezte az Auburn kampuszán álló 130 éves tölgyfákat, melyeket egy-egy Auburn-győzelem után feldíszítenek a drukkerek. Updyke a tettéért három év börtönt kapott, miközben a dühös Auburn-drukkerek szabályos hajtóvadászatot indítottak utána: a képével feldíszített körözési plakátot nyomtattak ki államszerte, megrongálták az autóját, és a két iskoláskorú gyermekét is halálosan megfenyegették.

A párharcot a nyolcvanas évek óta nevezik Iron Bowlnak a környék ipara miatt, és mára egy külön intézmény lett az amerikaifutballon belül, egy csomó legendás meccsel. A legemlékezetesebb a 2013-as befejezése volt, amikor az Alabama egy másodperccel a vége előtt 57 yardról próbálkozott meg mezőnygólt rúgni a győzelemért egyenlő állásnál. De a rúgás rövid lett, és a labdát pedig elkapta a kapu tövében várakozó Auburn-játékos, Chris Davis, és visszahorda egy touchdownra, ezzel megnyerték a meccset. 

Az idén nagy tétje nincs az Iron Bowlnak, mert a veretlen Alabama már megnyerte a csoportját, és biztosan SEC-döntőt játszik, de mivel az Auburn elleni meccsük minden évben különbajnokságnak számít, tele feszültséggel, váratlan eredményekkel, ezért idén is kötelező kör. 

Egy teljes konferencia is elbukhat péntek este

Péntek este fél tíztől viszont annál nagyobb tétje lesz, az Apple Cupnak, ami a Seattle állambeli Washington Huskies és Washington State Cougars meccse, és emberemlékezet óta nem volt ilyen fontos mérkőzés. Leginkább azért, mert a két csapat nem igazán volt meghatározó erő mostanság, az idén viszont mindkettő nagy szezont fut. 

Ez a párharc is az 1900-as évek elejére nyúlik vissza, és a hatvanas évektől nevezik Apple Cupnak az állam almatermelése miatt. Néhány éve még iszonyú nívótlan derbinek számított, mert egy 0-11-es és egy egy 1-10-es mérlegű csapat találkozott, idén viszont ugyanúgy egy vereséggel állnak a konferencián belül, és a meccs tétje az lesz, hogy ki megy a Pac 12 konferencia döntőjébe.

Ezeket a meccseket ajánlja a 120 yard

Péntek:

18.00: Houston-Memphis
21.30: Washington State-Washington
00.00: Baylor-Texas Tech

Szombat: 

18.00: Ohio State-Michigan
18.00: Louisville-Kentucky
21.30: Alabama-Auburn
21.30: Penn State-Michigan State 
01.30: Colorado-Utah
02.00: Florida State-Florida

Az ötödik kiemelt Washington Huskies az esélyesebb, de a huszonharmadik Washington State hazai pályán játszik, és megvannak az eszközeik, hogy iszonyú kellemetlenné tegyék ezt a meccset a Huskiesnak, amely egyértelműen a konferencia-győzelemre és a rájátszásra hajt. 

Ha a Washington State nyerne, akkor lehet, hogy a teljes Pac 12 kiírja magát a rájátszásból, mert nem lesz olyan magasan rangsorolt csapatuk, melynek esélye lenne bejutni a legjobb négy közé. A másik ágról a döntőbe bejuthat még a kilencedik kiemelt Colorado, de lehet, hogy az ő rezüméjük sem lesz elég erős a playoffhoz. Bárhogy is lesz, a péntek esti meccsnek óriási a tétje.

Már pénteken kitör az őrület

A program már péntek este hattól indul az őrület  egy állambeli rangadóval: a North Carolina a North Carolina State-tel játszik majd, ennél egy fokkal érdekesebb az ezzel párhuzamosan startoló Houston Cougars meccse a Memphis ellen. A Houston a múlt héten az ötödik kiemelt Louisville-t ütötte ki a világból, viszont a konferenciájukat sem nyerhetik már meg, szóval felszabadult meccsre lehet számítani, a Houston bedobhat pár trükkös játékot. 

Aztán fél tíztől ha valaki nem az Apple Cupot választja, akkor annak egy Big 10-rangadót ajánlunk fél tíztől: a Nebraska-Iowát. Ennek a rangadónak a története egészen az 1890-es évekig nyúlik vissza, és a a győztes a Hősök trófeáját viszi haza. A Nebraskának még összejöhet a konferenciadöntő, ehhez viszont először meg kell vernie az Iowát, ami nagyon kemény meló lesz. Sok pontra ne számítsunk, inkább óriási birkózásra. 

Az éjfélkor kezdődő Baylor Bears-Texas Technek ellenben az égvilágon semmi tétje nincs már, ellenben nagyon ki fogja tömni egymást a két csapat. A Texas Tech védelme az országban a legrosszabb, de a támadójátékuk ponterős, míg Baylor átlagosan 46 pontot engedett utóbbi négy meccsén. Mindkét csapat iszonyú zuhanásban van, ám ettől még hajnalig elszórakoznak majd egymással a pontesőben. Az sincs kizárva, hogy a meccsen 100 pontnál is több esik. 

Szombaton már a Heisman-trófea sorsa is eldőlhet, de óriási kavarodhat a Big Ten főcsoportdöntője is. Hattól pont a legjobb egyetemi játékosnak járó Heisman-trófeára pályázó Lamar Jacksont és a Louisville Cardinalst nézhetjük a Kentucky ellen. A Louisville-irányítónak nagyon jól jönne megint egy 5-8 TD-s meccs ahhoz, hogy kb. biztossá váljon a Heisman-győzelme. Jackson 47 TD-nél jár idén, ha csinál még hetet, az all time top 10-be kerülhet.

Ha fél 10-től a Michigan State óriási meglepetésre megveri a Penn State-et, az megkavarja a Big Ten főcsoportdöntőjét. A Penn State egy győzelemmel döntős, ha kikap, akkor a Michigan-Ohio State győztese lép a helyükre. Nem hibázhatnak James Franklinék, akiknek egy elég kemény futás elleni védelmet kellene meggyőzni arról, hogy bizony ők passzolni is akarnak a meccsen.

Vasárnap hajnali fél 2-kor az év meglepetéscsapata, a kilencedik kiemelt Colorado tovább emelkedhet, ha otthon nyer a huszonkettedik Utah ellen. Eben az esetben ráadásul a főcsoportdöntő is tét, ha nyer a Colorado, mehetnek a Pac-12-címért. Nem lesz egyszerű dolguk, mert kevés veszélyesebb kombó van, mint egy dühös csapat, aminek már nincs vesztenivalója, a Utah pedig ilyen a múlt heti, Oregon elleni meglepetésvereség után.

Kicsit később, 2-kor a Florida-védők mutathatják meg, hogy még mindig összerezzennek-e Dalvin Cook neve hallatán a tavalyi 183 yardos, kéttouchdownos meccse után. Cook múlt héten 225 yardot és négy TD-t vitt a Syracuse ellen, eléggé formában van tehát, és készen áll arra, hogy megint eldöntse a rivális meccset. Tét nincs, a Florida főcsoportdöntőt játszik (no comment), az Florida State viszont bármit csinál, már nem lehet ACC-bajnok. A Florida 2012 óta nem nyert, szeretnék már kicsit újra ők őrizni a Florida-kupát.



Rovatok