A 2019. július 3-án, 38 éves korában meghalt Jared Lorenzen 2007-ben Super Bowlt nyert csereirányítóként a New York Gaintsszel, szerepe volt az elmúlt évtizedek egyik legemlékezetesebb Super Bowl-pillanatában, mégsem ezek miatt emlékeznek rá leginkább: már az NFL-karrierje után, egy alsóbb szintű arénabajnokságban lett igazi legenda. Pedig Lorenzen pályafutása remekül indult, de soha nem tudta leküzdeni az állandó, és egyre makacsabban visszatérő súlyproblémáit, amelyek végül korai halálát is okozták.

Lorenzen Kentuckyban született 1981-ben, a Fort Thomas-i Highlands középiskola sportcsapatai sokat köszönhetnek neki. Kosárlabdázott és amerikaifocizott, de baseballozott is. Hét hónaposan már járt, és örökre mozgékony maradt. Amikor a családból senki nem akart vele labdázni, a nappaliban hanyatt fekve dobálta a levegőbe a baseball- és amerikaifoci-labdát. Utóbbi sportban ötévesen fedezték fel, amikor az oldalvonalon csak úgy dobált egy társával. Ez annyira jól ment neki, hogy egyből átrakták irányítónak, ahol meg is ragadt.

Végzős gimnazistaként állami bajnoki címre vezette csapatát, ami veretlen szezont tudott maga mögött.

Még rendesek is voltak, hogy 56-7-re intézték el az akkori iskolámat, a Waggenert. Volt egy pillanat, amikor 70 yardra dobta el a labdát, ami még az NFL-ben is nagy szó lett volna. De többnyire futott a labdával a kezében. Akkoriban 108 kilóra írták a vesenysúlyát, de ez nem lehetett igaz, kétszer akkora volt, mint az iskolám csapatából bárki. Volt, hogy ketten ugrottak rá, és próbálták földre vinni, sikertelenül – Lorenzen a két embert maga mögött húzva futott még 20 yardot.

Sosem láttam hasonlót az azóta eltelt 20 évben sem. Ő egy igazi hős, akihez hasonlóval sosem találkozhattam. Hiányozni fog. Természetfeletti dolgokat művelt a szemeim előtt, amiért örökre hálás leszek neki

– emlékezett vissza az SB Nation írója, Jon Bois Lorenzen középiskolás éveire.

Szép nagy, jó lesz a falba

De hiába ért el nagy sikereket irányítóként, a legtöbb egyetem a mérete miatt érdeklődött iránta ösztöndíjakkal. A 45 passzolt és 15 futott touchdown ellenére az Ohio State védő-, a Purdue pedig támadófalembert csinált volna a legtöbb játékosnál már akkor is nagyobb Lorenzenből.

Jellemző történet, hogy amikor a veretlen szezon végén bajnokok lettek, és őt választották Kentucky állam legjobb végzős irányítójának – vagyis ő kapta az NFL-legenda nevét viselő Johnny Unitas Golden Arm-díjat –, és Unitas meg is látogatta Lorenzent a szalagavatón, azt mondta neki, hogy túl nagy irányítónak. Akkoriban sokan mondták ezt neki, de mindenkivel úgy volt, hogy nem is ismerik, neki ne magyarázzanak.

Szülőállama egyik legnagyobb és legjobb egyetemi csapata, a Kentucky viszont irányítóként számított rá, így hozzájuk ment. És egyből közönségkedvenc is lett a papíron 118 kilóval játszó, futás közben megállíthatatlan és feldönthetetlen, passz közben pedig csodákat tevő irányító.

A Hefty Lefty (Nagy Balos) névre keresztelt játékos négy év alatt 43 meccsen szerepelt a Kentuckyban, végül 1514 passzkísérlettel, 862 sikeres passzal, máig iskolai rekordot jelentő 10354 passzolt yarddal, illetve 78 passzolt, 12 futott touchdownnal, és 41 eladott labdával zárt. Több rekordot az 1999-es NFL-drafton legelső helyen kiválasztott Tim Couchtól vett el, de a jó statisztikai mutatók és a látványos megoldások ellenére nem hívta az NFL 2004-ben.

Legalábbis a drafton, utána ugyanis jelentkezett a New York Giants. A csapat akkori vezetőedzője, Tom Coughlin a 2000-es évek közepén még létező NFL Europe-ba küldte volna fejlődni, de Lorenzen nem akart messzire menni, és bevállalta, hogy csak a második számú csere legyen Eli Manning mögött a sorban. Az edzőtábor kezdetéig viszont elkezdett kételkedni magában, így nem is ment el a tábor első napjára. A Giants értetlenül állt a dolog előtt, a családja még inkább, de kapott még egy esélyt, és 2005-ben újra edzőtáborozni hívta a New York-i csapat. Lorenzen megállás nélkül 12 órát vezetett az edzőtáborig, végigbőgte az utat a honvágya miatt.

Másodjára mégis kitartott a Giants mellett, csak hogy a súlyproblémái ekkorra már elég súlyosan jelentkeztek. A Giants edzőtáborában az volt Tom Coughlin szabálya, hogy minden játékos 400 dollárt fizet naponta minden egyes fontért, amivel túllépi az előre meghatározott maximális súlyát.

Lorenzen esetében ez 132,5 kiló (292 font) volt. A mérlegelés pénteken volt, úgyhogy az irányító a büntetéstől félve egész csütörtökön nem evett, pénteken pedig még extrémebb fogyasztásba kezdett. A nyálát nyelés helyett inkább kiköpte, reggel pedig öt pólóban, egy pulóverben és két rövidnadrágban ült be előbb a szaunába, majd állt fel az elliptikus gépre, hogy minden folyadékot kiizzadva hozza a súlyát. Éppen csak, de sikerült, így maradhatott, és fizetnie sem kellett.

Azt hinné az ember, hogy ilyen kínzás után meggondolom, mit eszek. De amint leléptem a mérlegről, mentem is egy sonkás-sajtos omlettért

– mondta Lorenzen a giantses időkről.

Titkos fegyver a Super Bowlban

A Giantsben nem váltotta meg a világot, 2006-ra ugyan Eli Manning első számú cseréje lett, de 2006-ban és 2007-ben csak 8 passzkísérletet kapott, amikből 28 yardot hozott össze. Ennek ellenére Super Bowl-győztesnek mondhatta magát, hiszen ott volt a Giantsszel a 2007-es szezonban. Sőt, mint később kiderült, kulcsszerepe volt a Giants győzelmében.

A csapat egész évben csinált egy gyakorlatot, amiben a többi irányító próbálta meg Eli Manning kezéből kicsavarni a labdát. Lorenzen a mérete miatt helyzeti előnyben volt, később jól is jött ez, amikor a Super Bowl egyik legfontosabb pillanatában Manning több Patriots-védő szorításából menekült meg, majd dobott egy örökre emlékezetes labdát David Tyreenek.

A megyeiben lett félisten

Ez a Super Bowl volt Lorenzen utolsó meccse az NFL-ben. Egy évvel később ugyan még megpróbálkozott az Indianapolis Coltsnál, de

A legmagasabb szinttől ugyan elköszönt, de az amerikaifoci megmaradt az életében.

2009-ben egy arénabajnokság másodosztályában próbálkozott a Kentucky Horsemennél, de az a liga hamar befuccsolt. Két évvel később a házától 5 percre játszó Northern Kentucky River Monsters keresett általános igazgatót a nem túl magasan jegyzett Ultimate Indoor Football League-ben (UIFL), ami a fedettpályás bajnokságok között sem számított ismertnek, kvázi a megyei szintre lehetne belőni. Lorenzen kapva kapott az alkalmon, elvállalta az állást, majd amikor nem talált irányítót a csapatának, maga állt be: egyből a szezon legértékesebbje (MVP) is lett.

A csapatot viszont gyorsan eladták, és Lorenzen is ment, de 2013-ban mégis visszatért a River Monstershez, ami meccsenként 200 dollárt fizetett neki. Lorenzenből ekkor lett igazi legenda: a mára már beszántott Vine-on kezdett terjedni egy videó, ahogy a hatalmas termetű irányító egy rikító zöld, hüllőpikkelyre hajazó mezben dobál az óriási kiütést hozó Super Bowl XLVIII másnapján. Lorenzen itt már 145 kilónál is többet nyomott, nem csoda, hogy felfigyeltek rá, főleg, hogy a korábbi NFL-szintű tehetségével, méretével és tudásával is kilógott a ligából.

A következő hetet rádiós és tévés beszélgetős műsorok vendégeként töltötte, majd jött a szezon második meccse, amin egy ütközésben ripityára törte a bokáját. Ez végzetes sérülés volt az amerikafocis karrierje és a súlyproblémája elleni harc szempontjából is. Mikor évekkel később újra felbukkant, már

Megfogadta, hogy kemény edzéssel és diétával lefogy, leginkább a gyerekei és felesége miatt. YouTube-sorozatban örökítette meg a küzdelmét, 45-50 kilótól meg is szabadult, de aztán megtorpant a nagy fogyás, és le is állt.

Erről is őszintén beszélt az ESPN-nek pár éve:

Eleinte úgy voltam vele, hogy amint meggyógyul a bokám, és tudok újra futni, elkezdem az egészet. Aztán túl hideg volt kint, és a bokámmal sem tudtam mit csinálni. Járás közben még jó volt, de pár perc futás után egyből begyulladt. Begyulladt, mert a súlyom miatt túl nagy volt rajta a terhelés, vagyis fogynom kellett volna, de ahhoz meg mozogni kellett volna, ami nem ment, mert begyulladt a bokám. Ez volt az örök küzdelem.

A 2019 elején indított fogyóterv, a The Lorenzen Project gyorsan félbeszakadt. Utána azzal került a hírekbe az egykori Super Bowl-győztes irányító, hogy súlyos vese- és szívproblémával, illetve fertőzéssel vitték az intenzívre június legvégén. Öt nappal később, július 3-án meghalt.

Korábbi csapattársa, a kétszeres Super Bowl-győztes Eli Manning megható szavakkal búcsúzott a 38 éves Lorenzentől:

Jared nagyszerű csapattárs és barát volt. Egyetemen egymás ellen küzdöttünk, aztán a Giantsben 2004-től egymás mellett. Imádkozom a családjáért. Örökre emlékemben őrzöm a küzdőszellemét és a remek természetét. Túl korán hagyott itt minket