Az NFL-dinaszták közül a Manningek a legismertebbek, nem véletlenül, hiszen három irányítót is adtak az NFL-nek, Archie Manninget, illetve a két Super Bowl-győztes fiát, a már egyaránt visszavonult Peyton és Eli Manninget. Van viszont egy kevésbé ismert család, amely hétfő hajnalban harmadszor is csúcsra ért a Super Bowlban: a punter Dustin Colquittnek végre nem kell szégyenkeznie odahaza, amiért nincs NFL-bajnoki gyűrűje.

A Colquitt klán az egyik legfurcsább az amerikaifutballban: harmadik generáció óta gondolja valamiért minden tag úgy, hogy punterként (hogy mi is a feladatuk arról cikkünk végén írunk) boldogul majd a legjobban, és az idő egyelőre őket igazolja, mert a legutóbbi két generációból hárman is Super Bowl-gyűrűt hordhatnak az ujjukon.

Az egész punteresedi még Lester Colquitt-tel indult el – őt az Alabama Egyetemre hívták játszani, de a katonai behívó miatt végül nem tudott egyetemre menni. Rendőrnek állt, de munka után gyakran eresztette ki a gőzt azzal, hogy a ház előtt a lehető legmesszebbre rúgott el pár labdát, a környékbeli gyerekek szórakoztatására és rémületére egyszerre, a hatalmas rúgásokat ugyanis fájdalmas volt elkapni az utca túlvégén.

A rúgószenvedély viszont nem ragadt át direktben a fiára, Craig Colquittre, aki meglehetősen későn kezdett el az amerikaifocis rúgás ezen fajtájával mélyebben foglalkozni: már végzett a középiskolai tanulmányaival és punterkarrierjével, amikor egy hirdetésre válaszolva jelentkezett a Tennessee Egyetemre 1974-ben. A jelentkezők közül ő volt a legjobb, így egyetemi tanulmányok, majd későbbi NFL-karrier lett a jutalma – a profik között a Pittsburgh Steelers játékosaként sorban két Super Bowlt is nyert, 1979 januárjában a Dallas Cowboyst (35-31), a következő évben a Los Angeles Ramst (31-19) verték. Colquittnek egyik meccsen sem jutott főszerep csapata szerencséjére, a két döntőben összesen ötször kellett rúgnia.

A dinasztia aztán a két fiúval, az 1985-ben született Brittonnal, és a nála három évvel fiatalabb öccsével, Dustinnal folytatódott.

Apjuk példáját követve mindketten a Tennessee Egyetemre mentek tanulni és játszani, mindketten punterek lettek – ha hozzáveszzük, hogy két unokatestvérük, Travis és Greg is egyetemi szintű punterek voltak, még teljesebb a kép –, és most már apjukhoz hasonlóan mindkettek Super Bowl-győztesek.

Britton a Super Bowl 50-ben nyert a Denver Broncosszal, Peyton Manning utolsó NFL-meccsén, míg Dustin, aki éveken át csoportriválisa volt bátyjának, az 50 év után újra bajnok Chiefsszel ért fel a csúcsra.

Érdekes egyébként, hogy a párhuzamos karrierek ellenére nem volt valódi rivalizálás a két Colquitt fiú között, az idősebb Britton rendszeresen járt rúgótáborokba, hogy fejlődjön, Dustinnak viszont természetesen jött minden képessége, nem kellett ilyen extrafoglalkozás neki. Ha nem is tudatosan, de azért némi rivalizálás mégis létrejött közöttük, 2013-ban például Britton pont az öccsét előzve lett az NFL legjobban fizetett puntere egy négyéves, 13 millió dolláros szerződéssel.

Hármújuk közül Brittonnak jutott a legnagyobb szerep a Super Bowlokban, ő nyolcszor is rúghatott a Carolina Panthers ellen megnyert meccsen, bár Dustin, aki csapatkapitányként ott volt az érmefeldobásnál a Super Bowl LIV kezdetekor, majdnem kapitális hibát vétett: a 49ers nyerte az érmefeldobást, és a második félidőre halasztották a választás jogát, ami után Colquitt a Chiefs nevében hirtelen nem is tudta, mit mondjon, de végül a főbíró Bill Vinovich közbelépésére sikerült kibogozniuk a dolgot, és a Chiefsé lett az első visszahordás, majd később aztán a győzelem is.

Nem mintha a Super Bowl-gyűrűk önmagukban nem lennének különlegesek, a Colquitt családban viszont a szokottnál is több jelentősége van ezeknek. Amikor a két fiú 7 illetve 4 éves volt, Craig megmutatta nekik a Steelersszel nyert két gyűrűt, és azt mondta nekik, ha majd meghal, mindketten örökölnek egy-egyet. Egy óra sem telt el, amikor a láthatóan izgatott Britton apja pólóját rángatva azt kérdezte tőle, hogy

Figyelj, apa! Mikor fogsz meghalni?

Így, hogy már mindenkinek van saját gyűrűje, talán Craig halálát is elodázhatják.

De mit is csinál a punter?

A punterek akkor kerülnek főszerepbe, amikor a csapatuk támadói elakadnak: nekik kell negyedik kísérletnél, amikor nincsenek elég közel a mezőnygólhoz, a lehető legmesszebb elrúgni a labdát, hogy az ellenfélnek minél nagyobb távolságot kelljen megtennie a pontszerzéshez. Egy jó punter viszont nem csak messzire rúg, hanem arra is figyel, hogy a labda minél többet legyen a levegőben, hogy lehetőséget adjon a társainak közben a minél jobb védekezésre. Dustin Colquitt, aki eddigi mind a 15 évét a Kansas citynél töltötte az NFL-ben, eddig több mint 50 ezer yardot puntolt, a leghosszabb rúgása 81 yardos volt, és övé az NFL történetének harmadik legtöbb 20 yardon belülre helyezett puntja.