Rekordot jelentő tizenegyedik Super Bowljában játszik a New England Patriots a Los Angeles Rams ellen – a Pats 2001 óta, vagyis Tom Brady irányítóval és Bill Belichick vezetőedzővel kilencedszer döntőzik majd, ami az NFL legkomolyabb uralmát jelenti. A dominancia a 2001-es szezonban pont - az akkor még - St. Louis Rams elleni meglepetéssel indult.
A Super Bowl előtt Ted Rathnak köszönhetően a figyelem középpontjába került az egyik legfurcsább edzői pozíció, az úgynevezett get back coach, aki azért felel, hogy a stáb és a játékoskeret többi tagja mindig megfelelő helyen álljon a mérkőzés alatt. A Los Angeles Ramsnél a normál esetben erőnléti edző Rath külön a vezetőedző Sean McVay mellé van kirendelve, ám mint az NFL honlapja megtudta, a Rams kénytelen lesz nélkülözni Rath munkáját a nagydöntőben, miután a segédedző egy orvosi beavatkozás miatt nem tarthatott a csapattal Atlantába.
A Super Bowl előtti éjszaka kihirdették a szezon legjobbjait az NFL-ben, de különösebb meglepetések nem születtek: az év legjobbja egy 23 éves irányító lett, aki első teljes szezonját játszotta végig a ligában.
Ha új arénát építünk, akkor az ne egyszerűen jobb legyen, mint a Georgia Dome volt, hanem teljesen írjon át mindent, amit a stadion szó alatt értünk
– ezt Arthur Blank, az Atlanta Falcons tulajdonosa mondta a 2017-ben átadott Mercedes-Benz Stadium tervezésekor. Az ambiciózus terveket sikerült végrehajtani, az Atlanta Falcons stadionja NFL-szinten is teljesen egyedülálló lett – kinézetre is lélegzetelállító, de olyan technikai megoldásokat sűrítettek bele, amik az új generációs NFL-pályák szempontjából akár a követendő utat is jelenthetik.
Vasárnap Sean McVay 33 évesen és 10 naposan minden idők legfiatalabb vezetőedzője lesz, aki Super Bowlban irányítja csapatát, ha nyer, több mint három évvel dönti meg a legfiatalabb bajnok rekordját. Két játékosa is idősebb nála, de már most őt másolják az NFL-ben zsenialitása miatt. Pedig a legklasszikusabb nepotizmussal került a ligába.
Ritkán kell egy NFL-csapatnak az ellenfél punterére komolyabban készülnie, azt pedig, hogy veszélyes fegyver, még ritkábban mondják a hatalmas rúgásokért felelős játékosokra. A Los Angeles Rams puntere, Johnny Hekker viszont akár a Super Bowl sorsáról is dönthet – de nem csak a rúgásaival.
Az NFL-edzők (de általában az amerikaifutball-edzők is) a szezon közben egészen minimális időt töltenek alvással, 3-4 óra pihenőnél nem nagyon jut több nekik, sőt, néha az irodájukban alszanak, hogy ne menjen el idő a haza-és visszautazással. Ebben nincs nagy különbség csapat és csapat között, a helyzet általános, úgyhogy minden kiskapu, ami előnyt jelenthet, óriási adomány. A New England Patriots a jelek szerint elég nagy kiskaput talált – a támadókoordinátor Josh McDaniels elárulta a Super Bowl előtt, hogy az edzői stáb tagjai lebegőkabinban pihennek, ahol 40 perc alvással 4-5 óra alvásidőt tudnak nyerni.
2000. január 30-án rendezték meg a Super Bowl XXXIV-t a St. Louis Rams és a Tennessee Titans között, és minden idők egyik legemlékezetesebb befejezését hozták össze a csapatok. Csakhogy a képbe csúnyán belerondított az időjárás, ami miatt Atlanta közel húsz évig nem kaphatott Super Bowlt.
Többen kételkedtek a rájátszás előtt abban, hogy mennyi tartalék is lehet a New England Patriotsban, vagyis hogy van-e még bennük erő egy újabb nagy playoff-menetelésre. A válasz gyorsan kiderült, amikor a Los Angeles Chargerst lemosták a pályáról otthon, majd idegenben is meggyőző játékkal folytatták az alapszakasz legjobb AFC-csapata, egyben a szezonban legtöbb sacket elérő csapat, a Kansas City Chiefs ellen. A két győzelemben két dolog volt feltűnő a Patriots támadósoránál:
A két dolog ugyanoda vezethető vissza: a Patriots támadófalával 19 éve foglalkozó Dante Scarnecchiára.
Hosszú, másfél hetes hallgatás után megtörte a csendet az NFL-vezér Roger Goodell, aki a Super Bowl előtt Atlantában nyilatkozott az NFC-döntőn botrányt okozott bírói hibáról, elismerve a játékvezetők mulasztását.
A Super Bowl LIII előtti felvezetés során a Los Angeles Rams egyik segédedzője, Ted Rath lett az egyik legérdekesebb figura, a meccsnapon ugyanis meglehetősen szokatlan feladata van: az, hogy a vezetőedző Sean McVayt rángassa vissza az edzőknek kijelölt helyre, nehogy büntetést kapjon a csapat.
Super Bowl léptékkel mérve is szokatlanul nagy a biztonsági készültség Atlantában, a vasárnapi Super Bowl helyszínén, ahol alaposan meglepte a New England Patriotsot biztosító biztonsági csapat mind a médiamunkásokat, mind az atlantai járókelőket,
a Patriotsra (és feltehetőleg az ellenfél Los Angeles Ramsre is) állig felfegyverzett rendőrök vigyáznak a nyílt utcákon.
Negyven fölött már baromi nehéz topformában játszani az NFL-ben, mégis, a New England Patriots-irányító Tom Brady nem nagyon akar öregedni, és vasárnap éjjel megszerezheti hatodik bajnoki címét. Ezzel rekorder lenne a sportág történelmében a negyvenegy éves játékos. Ellenben akárhányszor jutott el a nagydöntőig az utóbbi években, mindig felmerült a kérdés, mikor fejezi már be a játékot. A kérdésre idén is válaszolt.
Hosszú ideje probléma már az NFL-nél, hogy mit kezdjenek a gálameccsükkel, vagyis a Pro Bowllal, ami a tétnélkülisége és komolytalansága miatt nem váltott ki valami nagy érdeklődést az elmúlt években. Pár éve behozták a Pro Bowlt megelőző pár kihívást, így a pontossági passzokat és az össznépi kidobóst – utóbbi elég nagy móka volt, de nyilván hosszú távon eladhatatlan főműsoridőre, hogy pár NFL-es kidobósozik egy réten –, idén viszont az edzői kreativitásának köszönhetően hosszú ideje nem látott élvezetes őrület lett a Pro Bowlból.
Meglehetősen furcsa mozdulattal improvizált a szombati Senior Bowlon a Missouri egyetem korábbi irányítója, Drew Lock, akinek nem csak ezzel a dobással sikerült felhívnia magára az NFL-megfigyelők figyelmét.
Szurkolói nyomásra keresetet nyújtott be egy New Orleans-i ügyvéd a vasárnapi Rams - Saints főcsoportdöntő óriási bírói hibája miatt az NFL és a liga biztosa, Roger Goodell ellen annak reményében, hogy újrajátszatják majd a meccset – írja a Sports Illustrated.
Az NFL történetében először mindkét főcsoportdöntő hosszabbításban dőlt el, a New England Patriots és a Los Angeles Rams is ráadás után jutott a Super Bowlba. Korábban csak hat példa volt hosszabbításos főcsoportdöntőre az NFL és az AFL 1970-es egyesülése óta, öt az NFC-ben, egy az AFC-ben, de ugyanazon Super Bowl előtt még sosem volt kettős ráadás.
A vasárnapi különleges helyzet a főműsoridőnek és persze az óriási tétnek köszönhetően viszont rámutatott egy évről évre visszatérő problémára:
az NFL jelenlegi hosszabbításrendszere több mint igazságtalan,
ugyanis adott esetben esélyt sem hagy az egyik csapatnak arra, hogy részt vegyen a hosszabbításban, amit lehet, hogy pont ők harcoltak ki hatalmas erőfeszítés árán.
Több előnye is van, ha egy NFL-csapat fedett dómban játssza hazai meccseit. Így nem kell az időjárási körülményekkel foglalkozni esőben, vagy télen sem, ráadásul a tető miatt a hazai pálya kellően hangos is tud lenni, ami jól jön, ha meg akarják zavarni az ellenfél támadásait. De hogy mennyire hangosak ezek a pályák? Vasárnap az NFC-döntőben 110 decibeles hangerősséget is mértek a New Orleans Saints pályáján, ez a szurkolók ugrálásával kiegészülve pedig kicsit soknak bizonyult az 1975-ben átadott, a 2005-ös Katrina hurrikán után 2006-ra felújított New Orleans-i Superdome-nak.
Drámai módon dőlt el mindkét főcsoportdöntő vasárnap az NFL-ben: amíg az AFC-ben a negyedik negyedre és a hosszabbításra tartogatott mindent a Chiefs és a Patriots, és négyszeri fordítást, no meg 38 pontot zsúfoltak az utolsó negyedbe, addig az NFC-ben a hosszabbítás izgalma, valamint a rendes játékidő végén egy hatalmas bírói hiba marad emlékezetes.
A bírói hiba tényleg hatalmas, szinte példátlan volt. Nézzük is, mi történt!
Az NFL történetében először mindkét főcsoportdöntő hosszabbításban dőlt el: a Los Angeles Rams lett az első résztvevő a Super Bowl LIII-ben, miután idegenben, hosszabbításban verték a New Orleans Saintset az NFC-döntőben. A Rams az egész meccsen egyetlen pillanatra vezetett, amikor megrúgták a hirtelen halált jelentő 57 yardos mezőnygólt. A Rams-vezetőedző Sean McVay minden idők legfiatalabb edzője lett, aki Super Bowlba jutott.
Az AFC-ben lassú kezdés után indult be a Kansas City Chiefs, az utolsó negyedben 38 pontot szerzett a két csapat, négyszer fordult meg az eredmény, és az utolsó másodpercekben mentette hosszabbításra a főcsoportdöntőt a Chiefs, de ott már nem tudtak csodát tenni.
Az NFL-ben időről időre felbukkan néhány erősebb trend, amit kellő siker esetén egyre többen kezdenek másolni. Van, ami erősen a meglévő emberállománytól függ, és ezért csak korlátozott mértékben tud elterjedni, van viszont, aminek a jelentősége sokkal hosszabb távon mutatkozik. Ilyen az elmúlt években vírusként terjedő támadójáték, a jet sweep (vagy más néven jet motion), ami az egyetemi és NFL-edzők koponyájának köszönhetően olyan evolúción ment át, amire feltalálója, Bob Stitt álmában sem gondolt volna.
És nem véletlen, hogy a legsikeresebb csapatok jók benne. Pedig a jet sweep feltalálója az NFL közelében sem járt, mégis valami olyat talált ki, ami forradalmasította a profi játékot.
Heves vitát váltott ki a múlt heti Los Angeles Rams-Dallas Cowboys mérkőzésen az a bírói ítélet, aminél úgy találták, hogy már csak az is elég egy sack megítéléséhez, ha saját játékosa ragadja meg a Cowboys irányítóját. A döntésnél csak a magyarázat volt bizarrabb:
a mérkőzés főbírója, John Parry két verzióval is próbálta bizonygatni, hogy jól döntöttek, hiszen a szabályok kimondják, hogy ha valaki átölelve megragadja az irányítót, akkor le kell fújniuk a játékot annak védelmében, illetve Dak Prescott előrefele való mozgása is megállt, tehát vége volt a játéknak. A kettő magyarázat sem együtt, sem külön-külön nem állja meg a helyét, a pályán ugyanis az ölelés miatt fújták be a sacket, csakhogy ez a szabály szerelést végrehajtó játékosra vonatkozik, a saját támadófalembere pedig nem tartozik ebbe a kategóriába, a meccs után előjönni az előre mozgás megállásával pedig eléggé sántít.
Szombaton a Los Angeles Rams a Dallas Cowboys elleni 30-22-es győzelemmel jutott be az NFC-főcsoportdöntőbe az NFL-ben. A szezon egyik legjobb csapatában viszont nem az épp nemrég a legjobban kereső futójátékossá tett Todd Gurley, hanem a csak három hete igazolt C.J. Anderson lett a Rams csodafegyvere azzal, hogy buldózerként futva 123 yardig és 2 touchdownig jutott. Úgy, hogy 2018-ban három csapat is kirúgta.
Két fő motívum vezette fel az NFL-rájátszásban a második AFC-elődöntőt a Los Angeles Chargers és a New England Patriots között: egyrészt a két veterán irányító, a 41 éves Tom Brady és a 37 éves Philip Rivers találkozása, akik az NFL történetének második legtöbb touchdownján osztoztak egy playoffmeccsen, másrészt pedig az, hogy a Patriots minden hazai meccsét megnyerte a szezonban, míg a Chargers idegenben volt verhetetlen. Az NFC-oldalon pedig az Eagles és a Saints nyolc héttel korábbi meccséről beszélt mindenki, amin a Saints 48-7-re verte agyon hazai pályán az Eaglest.
A rájátszás első fordulója után a második körre is jutott erősen fejvakarós bírói ítélet, a Los Angeles Rams és a Dallas Cowboys meccsén ugyanis a bírók a saját csapattárs ölelése miatt fújtak le egy játékot a Cowboys kárára. A másik meccsen hatalmas hóvihar után jutott tovább a főcsoportdöntőbe a Chiefs.
Az NFL-rájátszásban életben maradt nyolc csapat egyik legérdekesebb játékosát furcsa helyen kell keresni, ő ugyanis nem más, mint a New Orleans Saints harmadik számú irányítója, Taysom Hill. Csere-csereirányítók ritkán jutnak bármilyen szerephez akár az alapszakaszban, akár a rájátszásban, Hill viszont speciális eset: QB létére elkapóként, futóként, visszahordóként és blokkolóként is rendszeresen bevetik a New Orleansnál.
2016-ban azt írtuk az Alabama Crimson Tide egyetemi amerikaifutball-csapatáról, hogy a Star Warsban ők lennének a Birodalom, hiszen az elmúlt évek, évtized legfélelmetesebb programjává váltak. Azóta nyertek ugyan még egy címet tavaly, de közben méltó ellenfelet is kaptak a Clemson Tigers formájában, amire így, a hasonlatot megtartva a Lázadók szerepét vagyunk kénytelenek osztani.
A Clemson a 2016-os szezon után 35-31-re nyert a döntőben elég nagy meglepetést okozva, az a pillanat volt, amikor felrobbantották a halálcsillagot, január 7-én pedig a Starkiller bázist is megsemmisítették, amikor 44-16-os sikerükkel három éven belül másodszor legyőzték az Alabamát.
Drámai befejezéssel esett ki az NFL-rájátszás Wild Card-körében a Chicago Bears, a hazai pályán játszó csapat az utolsó másodpercekben a győzelemért rúgott mezőnygólt a Philadelphia Eagles ellen 15-16-os hátrányban, ám Cody Parkey lövése a kapufán csattant, majd a keresztlécről kifelé vágódott, elbukták a meccset.
Egy ilyen rúgás önmagában elég drámai, csakhogy
Parkey a szezonban hatodszor lőtt kapufát, ami cirkuszi mutatványként is megismételhetetlen bravúrnak tűnik, úgy meg aztán pláne, hogy a hat kapufából négy egyetlen meccsen jött.
A szenvedős kezdés volt a közös motívum az NFL-rájátszás Wild Card-fordulójában, így a vasárnapi két meccsen is, csakhogy amíg a Chargers-Ravensen a második félidőre úgy-ahogy beindultak a támadócsapatok (hiba azért akadt elég), addig az Eagles-Bearsen ezt hiába várt a közönség.
1988 utolsó napján legendás meccsen találkozott egymással az NFL-rájátszásban a Chicago Bears és a Philadelphia Eagles. A csak Fog Bowlként elhíresült meccs felét nem hogy a nézők (se a helyszínen, se a tévék előtt) nem látták, de maguk a játékosok is csak alig. Hat nap híján 30 évvel később újra ez a két csapat játszik egymással a playoffban.