Index Vakbarát Hírportál

Participő helyett vödör jégbe dugta a lábát

2013. május 27., hétfő 19:32

Usain Boltnál ma kevés szórakoztatóbb figurája van az atlétikának, de a nőknél Blanka Vlasic méltó vetélytársa lehet. A horvát magasugró világbajnok húsz hónapot hagyott ki sérülése miatt, de a jó eredmények mellett újra csinálhatja a show-t is.

Vlasic 2011-ben egy sérülésekkel teli szezon után még ezüstérmet tudott nyerni a tegui vb-n, de 2012 januárjában meg kellett műttettnie Achilles-ínát. A felépülése egy bakteriális fertőzés miatt elhúzódott, így a londoni olimpiáról is le kellett mondania.

Húsz hónap után győzelemmel tért vissza Blanka Vlasic

A visszatérés mindenesetre jól sikerült, a Gyémánt Liga New York-i versenyén 194 centiméterrel nyert. Félelmei indokolatlannak tűntek, mind a hat magasságot, a nyerőt is elsőre átvitte, és ezzel beállította a versenycsúcsot. A 197-tel is megpróbálkozott, de azt háromszor is leverte. Nem nagyon bánta, és a már ikonikus robottáncával is jelezte, elégedett az eredménnyel.

„El sem tudom mondani, mennyire féltem a verseny előtt. Nem tudtam, készen vagyok-e vagy sem. Az edzéseken 190 centi körül ugrottam, de még mindig fájdalommal. De azt gondoltam, amit nem tudok magamtól, azt majd az isten hozzáteszi. Száz százalékot nyújtottam, de sok segítséget is kaptam. Egy álom vált valóra, visszatértem és ilyen körülmények között is megnyertem az első versenyem. Végre itt vagyok, és nem olyan vagyok, mint egy fantom. Boldog vagyok, hogy végre nem otthon kell lennem és tévéznem" – nyilatkozta a győzelem után.

A visszatérés nem volt könnyű, az elhúzódó sérülés miatt sokat örlődött, futó- és ugróedzéseket egyáltalán nem végezhetett, így hónapokig csak a felsőtestét erősíthette, de tudta, még újra felérhet a csúcsra. „Ez volt életem leghosszabb felkészülése, a leghosszabb edzőtábor, de otthon. Számtalan olyan pillanat volt, amikor vissza kellett lépnünk. Például, amikor először húztam újra szöges cipőt, rá kellett jönnöm, hogy nagyon fájdalmas benne ugrani, így visszavettem az edzőcipőt, és rövidebb nekifutást kellett alkalmaznom. Folyton ez ment, egy kis előrelépés, majd visszalépés, aztán megint előre és megint vissza. Még jó, hogy nem vesztettem el az eszemet."

Vlasic tavaly ősszel egy speciális szögesben már tudott ugrani, de a nekifutással sokáig bajlódott, két majd négylépéses után jutott el teljes rohamig. „Az edzőm mondta, hogy jó a memóriám, nem felejtettem el, hogyan kell ugrani."

A korábbi eredményei nagyon távolinak tűntek neki, 208 centiméterével ő minden idők második legjobb női magasugrója, és már 157-szer ugrotta át a két métert. „A versenyszellem nem veszett ki belőlem, de türelmesnek kell lennem, ami nem igazán könnyű nekem, de ahhoz képest, hogy hol voltam egy évvel ezelőtt, így is örülhetek."

„Azok voltak a szép idők, amikor egy jó verseny után csak felhúztam a participőmet, és egy jó buli után másnap reggel már repültem hazafelé, és nem kellett azon aggódnom, hogy most rakjam be a lábam egy vödör jégbe, vagy hogy mikor lesz a következő kezelésem. Túl sokáig éltem együtt a fájdalommal."

Rovatok