Márton Anita szerda este világbajnoki ezüstérmet szerzett súlylökésben a londoni atlétikai világbajnokságon. Ez nem is akkora meglepetés, a szám egyik favoritjává nőtte ki magát. A magyar atlétától már tartanak az ellenfelek, mert mindig hozni tudja magát. Baji Balázs bronzérme is hajtotta.

A súlylökő korábban már nyert fedettpályás Eb-n és vb-n, szabadtéri Eb-n és olimpián is érmet, már csak szabadtéri világbajnokságról hiányzott neki dobogós helyezés, de most teljesítette azt, amit eltervezett. „Az olimpiai bronzérem még mindig az első helyen áll nálam, de utána rögtön ez a vb-ezüst a legértékesebb.

A döntőben közel sem voltak ideálisak a körülmények, 14 fok volt, sok energiát elvitt, hogy melegen tartsuk az izmainkat. Próbáltam kizárni magamban a külső hatásokat, de ilyen körülmények között nehéz volt nagyot lökni.

Viszonylag gyengén kezdtem, a harmadik lökésnél pedig mire kilöktem, vizes lett a golyó, így kicsúszott a kezemből, de másoknak is nehéz volt, sok ilyen lökés volt. Bíztam magamban, mert az edzéseredmények azt mutatták, jó állapotban érkeztem, és meglesz a 19 méter feletti dobás."

Azt mondta, azzal magára is rakott terhet, hogy kitűzte az éremszerzést, de nem izgulta túl a versenyzést, helyén tudta kezelni a megfelelési kényszert. A világranglista harmadikjaként érkezett a vb-re, ezért is számolni kellett vele.

„Mondhatom, hogy már tartanak tőlem az ellenfelek. Tudják, hogy jó versenyzőtípus vagyok, nagyon sokszor az utolsóra dobom a legnagyobbat, ezt már el is várják tőlem" – mondta. 

Ezt a szokását most is megtartotta, a hatodik sorozatban ugrott előre a negyedik helyről a másodikra, megelőzve az amerikai Michel Cartert, és a jamaicai Danniel Thomas-Doddot. Azt lehetett tudni, hogy Márton legnagyobb riválisai a kínaiak és az amerikaiak lesznek, de a jamaicai feltűnése egy kicsit váratlan volt. Az ötödik sorozatban 18,91-et lökött, amivel két centivel a magyar súlylökő elé került.

„Csak minimális ijedtség volt bennem, nem az zavart, hogy elém került, hanem magamra haragudtam kicsit, hogy nem dobtam még meg a 19 métert, tudtam, hogy több van bennem. Azért a jamaicai sem volt meglepő, idén már 19,15-ig jutott, elég stabilan lök, igaz, nem találkoztam vele egész évben."

A döntő közvetítésében lehetett látni, hogy Márton Anita olykor maga elé beszél a kísérleteknél. Azt nem tudta felidézni, hogy mit mondott, de hogy miért fontos, azt igen.

Amikor bemegyek a körbe, átgondolom a mozgást, néha el is motyogom magamban, mit kell csinálni. A lökés közben már nincs idő gondolkodni, nincs két másodperc a mozdulat, ennyi idő alatt pedig nem járja meg az utat az ingerület az ideg és az izom között.

A londoni vb-n Magyarország két érmet nyert, de azt is mondhatnánk, hogy a Békéscsabai AC hozott két helyezést. A 110 gáton harmadik Baji Balázs és Márton Anita is ennél a klubnál van.

„Balázsnak a döntőjét nem láttam a helyszínen, csak a középfutamát, de motivált így is a sikere. Szurkolunk egymásnak, barátok vagyunk. Beszéltük is, hogy eddig valahogy mindig én kezdtem korábban a világversenyeken, és ő akart a nyomomba érni. Most pont fordítva lett, ő adta fel a leckét, nem maradhattam el én sem tőle."

Márton Anitának még nem ért véget a világbajnokság, mert diszkoszvetésben is indul, annak pénteken lesz a selejtezője. Utána sem pihen sokat, augusztus 24-én pedig már a Gyémánt Liga döntőjében indul. Ott talán sikerül a célja, hogy új országos csúcsot érjen el, és megjavítsa 19,87 méteres legjobbját. A vb-n is erre készült, azt mondta, ideális körülmények között végre áttörhette volna a húszméteres határt.

Borítókép: Matt Dunham / MTI.