Az elmúlt héten Berlinben is legalább évtizede nem látott hőség volt, 33-37 fokokat mértek napközben, aztán egy csütörtök esti vihar elfújta az egészet. Az atlétika Európa-bajnokság versenyei is pont akkor fejeződtek be, mire nagy széllel megérkezett az eső. A 100 méteres gátfutás döntősei is már zuhogó esőben értek célba. 

Néhányan még az igazán nagy felhőszakadás előtt hazamenekültek – a S-bahn-megálló pár perc sétányira van – , de 10-15 ezer ember inkább az Olimpiai Stadionban akarta kivárni a vihar végét. Az Eb-szervezők sem hajtottak ki senkit, sőt , is úgy érezték, hogy ennél jobb alkalom nincs is a szórakozásra. A fedett lelátók miatt csak onnan kellett feljebb húzodni, ahová a szél befújta az esőt is, de mindenki védve volt igazából.

A pályán már nem történt igazából semmi, így nem volt különösebb indok a maradásra, de aztán beindult a nézőket kipécéző tánckamera, jöttek az oldies slágerek – természetesen a Singing in the Rain az elsők között – az együtténeklős rockhimnuszok. Egyszerre felvillant vagy ötezer mobiltelefon, aztán mintha csak egy vidéki lagziban lennénk, vad vonatozás kezdődött, miközben csapkodtak a villámok. 

A hirtelen összehozott buli bő egy óriáig tartott, ha a telt házat nem is tudták még összehozni egyik versenynapon sem a németek, azért elég jók hangulatteremtésben, sokaknak ez az est emlékezetesebb lesz, mint bármelyik döntő.