2018 decemberében Budapest kapta meg a jogot, hogy megrendezhesse a 2023-as atlétikai világbajnokságot. A magyar pályázat azzal együtt vagy annak ellenére lett sikeres, hogy nincs a versenyek megtartására alkalmas létesítményünk. Megeshet, hogy nem is lesz. Egy népszavazás vagy az újonnan megválasztott ellenzéki főpolgármester, Karácsony Gergely is megakadályozhatja az építést. A világbajnokság szervezői szerint viszont nem egyszerűen egy stadionról beszélünk, hanem egy lepusztult terület rehabilitációjáról és egy sportág bázisáról.
Amikor Budapest megkapta a világbajnokság rendezési jogát, a magyar fél azt ígérte, hogy Ferencváros déli részén és a Csepel-sziget csúcsán épít fel azt a sportkomplexumot, amely kiszolgálhatja a vb igényeit, hosszú távon pedig a magyar atlétika bázisaként működne. Maga a stadion a vb alatt mobil lelátókkal együtt 40 ezres lenne, utána 15 ezer fősre bontanák vissza. A tervek szerint 2022 közepére már elkészülne a sportközpont.
Ez a létesítmény már Budapest 2024-es olimpiai terveiben is szerepelt, de a kormány a pályázattól függetlenül a megvalósítandó elemek közé sorolta, és az úgynevezett Kemény Ferenc Program részéve tette.
A területre van jogerős építési engedély, de most az egész projekt lebeg. Ennek több oka van.
Hogy Budapest támogatja-e vagy sem az atlétikai vb rendezését, az a november végi fővárosi közgyűlésen derülhet ki. Azt Orbán Viktor miniszterelnök és Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos is kijelentette, hogy ők semmi olyasmit nem erőltetnek, amit a főváros nem akar.
Arról nincs hír, hogy egyáltalán elindul-e aláírásgyűjtés a népszavazás kiírásáért, és azt sem tudni, hogy Karácsony mit dönt az ügyben, ugyanakkor a világbajnokságért máris sokan megmozdultak. A Facebookon a világbajnoki bronzérmes gátfutó, Baji Balázs indított a vb-t támogató mozgalmat, majd a hétvégén a nemzet sportolói kérték arra Budapest új vezetőit, hogy járuljanak hozzá a vb megrendezéséhez, ezenkívül a Magyar Sportújságírók Szövetsége is kiállt a verseny mellett. Mindeközben Debrecen is bejelentkezett, hogy ha Budapest lemond róla, akkor átvenné a vb-t.
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szerint hiba volna csak egyetlen versenyt látni a beruházás mögött, mert egy eddig bázis nélkül sportág otthonáról és egy „revitalizálható, a közösség elől eddig elzárt városrészről" van elsősorban szó.
„Az atlétikai központ építésével több mint 15 hektárnyi területet rekultiválhatunk, közel 12 hektárnyi eddig nem megközelíthető közterület tárható fel, a zöld terület nyolchektárnyi. A stadion felső karéja a világbajnokság után mindenki számára nyitott közparkká válik, 95 fát helyeznek ki ládákban, bárki használhatja a kondieszközöket, játszótereket, futhat, sétálhat, görkorcsolyázhat, és gyönyörködhet a dunai panorámában. Ez a Duna-part egy cementgyár miatt például most el sem érhető. Növeljük a zöld felületek és a közösségi területek arányát, ez Karácsony Gergely elképzeléseivel is egybevág” – mondta Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója. Megjegyezte, Európa más modern stadionjaihoz hasonlóan a közösségi közlekedést részesítik előnyben, parkolóhelyet is csak annyit terveztek a stadionhoz, amennyit a minimum szabványok megkövetelnek.
Hogy hogyan néz ki most ez a terület, és hogy mivé válhat, arról a szervezők készítettek egy videót.
A MASZ elnöke, Gyulai Miklós szerint is zöld beruházásról van szó.
Nem fog lakat kerülni a létesítményre, azt szeretnénk látni, hogy itt zajlik az élet. Akár egy második Margitsziget lehetne.
Magyarország rendezett már atlétikai Európa-bajnokságot, legutóbb 1998-ban. Akkor a Népstadion volt a helyszín, ott még 2011-ben is volt nagy atlétikai verseny, a Gyulai Memorial, de az új Puskás Aréna már teljesen a futballra fókuszál, nincs futókör sem. A Gyulai Memorial már korábban, a Puskás lerombolása és újjáépítése előtt Székesfehérvárra költözött, de világversenyt ott sem lehet rendezni.
„Magyarországon egyetlen olyan atlétikapálya sincs, amelyiket stadionnak lehetne hívni. Egy sincs, amelynek a célegyenesen kívül lenne lelátója. Hogy tud egy sportág úgy létezni, hogy nincs otthona?” – mondta Gyulai Márton, aki megjegyezte, hogy az atlétika itthon az ötödik legeredményesebb sportág, 174 olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki érmet szereztek atlétáink.
„Fontos megjegyezni, az atlétikai központnak lesz vb-je, és nem a vb-nek atlétikai stadionja. Ez a centrum biztosíthatja a legjobbaknak a nemzetközi szintű felkészülést, de az általános sportágfejlesztést is szolgálná, az utánpótlás- és a szabadidő-sportolók, civilek is megtalálják a helyüket” – mondta Gyulai Miklós.
A vb-stadion mellett, a Kvassay-zsiliptől délre edzőpályák épülnek, de egészségügyi és prevenciós központ, konditermek is kiegészítik a létesítményt a tervek szerint.
„A világbajnokság fontos katalizátor, több helyről hallom, hogy mondják sportolók, hogy talán én leszek a magyar atlétika első világbajnoka. A vb az egész sportágat előreviheti, nemcsak az atlétákat, hanem a szakemberképzést is motiválhatja. A vb-vel meg tudnánk mutatni, hová lehet eljutni, és olyan motiváció, amivel megtartjuk vagy növeljük a versenyzői létszámokat” – mutatott rá a MASZ-elnök, hogy a vb-nek milyen hatásai lehetnek.
Az atlétikai világbajnokság az olimpia és a futball-világbajnokság után a harmadik legnagyobb sportesemény, friss adatok szerint az idei vb-t csak tévén több mint egymilliárdan követték. Gyulai Mártonék a két évvel ezelőtti londoni vb gazdasági elemzéseit is ismerik. Azt nem állítják, hogy mindez egy az egyben adaptálható, de jól jelzi, hogy mit tud a termék. A londoni vb gazdasági hatása 60 milliárd forintra tehető, és a tíznapos esemény reklámértéke olyan volt, mintha 53 milliárd forintot elköltöttek volna célzott reklámra.
Hogy a mérleg másik oldalán mi áll majd, azt egyelőre nem tudni. A kormány korábban 31,5 milliárd forintot különített el csak a rendezésre a Hvg.hu információi szerint, a létesítmény tervezése pedig 4,7 milliárdba került, a várható építési költségekről pedig eddig nem jelentek meg számok.
Vagyis még nem tudjuk, és nem is árulták el eddig az illetékesek, hogy hány milliárdba kerülne összesen a vb rendezése stadionépítéssel és területrendezéssel, illetve szervezéssel együtt.
Az viszont biztos, hogy az esetleges visszalépés is károkat okozna, a nemzetközi szövetségnek is több tízmilliárdos kártérítést kellene visszafizetni, a presztízsveszteség pedig még nehezebben forintosítható.
(Borítókép: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja)