Az ARD német közszolgálati csatorna oknyomozó újságírói szerint legalább 5,5 millió dollárral nem tud elszámolni az Aján Tamás vezette Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF). Ez okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúját veti fel, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB) származott a pénz. A NOB azzal hárította felelősségét az ügyben, hogy nem tudtak beavatkozni a súlyemelő-szövetség belügyeibe. Az ARD birtokába került bizalmas dokumentumokból az is kiderül, hogy a világbajnoki vagy olimpiai érmet szerző súlyemelők majdnem felénél nem végeztek doppingtesztet a versenyidőszakon kívül. A dokumentumfilm szerint, ha végeztek is, az IWF által preferált Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) ellenőrei nem találtak problémát. A moldáv súlyemelő válogatott orvosa arról is beszélt, hogy ellenőrök pénzt fogadtak el manipulált doppingminták után.
Súlyos korrupciós ügyek miatt indulhat büntetőeljárás a 80 éves Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnöke ellen, írja honlapján a német ARD a birtokába jutott dokumentumok alapján.
A német közszolgálati televízió oknyomozó újságírói a nemzetközi szövetségnél működő feketekasszáról, mindent átható „korrupciós kultúráról", készpénzen árusított „búcsúcédulákról” és korlátok nélküli doppingolásról írnak.
Aján Tamás 2000 óta az IWF elnöke, 2017-ben választották meg ötödjére. Több mint 45 éve vesz részt a szövetség vezetésében. 1970-től volt alelnök, 1976-tól 2000-ig pedig a szervezet főtitkára. Emellett Aján a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA 38 tagú döntéshozó testületének is tagja.
A többi sportági szövetséghez hasonlóan a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség is busás adományokat kap a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól az olimpiai játékok közvetítési jogai után. 1992 óta több mint 23 millió dollár folyt be a lausanne-i székhelyű súlyemelő-szövetség két bankszámlájára, ami nem szerepelt a szövetség számviteli mérlegében.
Az ARD szerint a két bankszámla létezése 2009-ben derült ki, rajtuk egyedül Aján Tamásnak volt aláírási joga. Az ARD szerint ezeken a számlákon legalább 5,5 millió dollár sorsa tisztázatlan.
Az oknyomozó újságírók a birtokukba került dokumentumokat átvizsgáltatták Mark Piethtel, a baseli egyetem büntetőjog-professzorával, és ez alapján azt írják: a történtek a svájci jog szerint több bűncselekmény, így okirat-hamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúját vetik fel. A professzor azt mondta: ezek a bűncselekmények nem évültek el, és a svájci ügyészségnek hivatalból, azaz feljelentés nélkül is nyomozást kell indítania ezekben az ügyekben.
Aján Tamás az eltűnt pénzekre vonatkozó kérdésekre nem adott választ az ARD-nek. A Nemzetközi Olimpia Bizottság egyik szóvivője annyit közölt, hogy a pénzek folyósítása idején érvényes szabályok alapján nem volt lehetőségük arra, hogy egy nemzetközi szövetség belügyeibe avatkozzanak. A NOB képviselője arra nem válaszolt, hogy ebben az esetben miért nem értesítették ezekről a szabálytalanságokról a hatóságokat.
2012-ben a szintén svájci székhelyű nemzetközi Sportdöntőbíróságnak (CAS) az volt az álláspontja, hogy a pénzek sorsa utáni nyomozás nem tartozik az illetékességi körébe, holott azok a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származtak.
A német szövetség elnöke, Christian Baumgartner és az Európai Súlyemelő Szövetség elnöke, Antonio Urso is megszólalt az ügyben. Mindketten indultak az IWF elnöki tisztségéért 2017-ben, de alulmaradtak Ajánnal szemben. Tudtak a pénzek eltűnéséről, Urso jelezte is a NOB-nak a problémát, de a szervezet lesöpörte az aggályait. Egy 2009-es megbeszélésen Aján azt állította, hogy a szóban forgó pénz tartalékként szolgál a szövetség számára, arra az esetre, ha vészhelyzet állna elő.
Az ARD birtokába jutottak olyan bizalmas dokumentumok is, amelyek a 2008 és 2017 között a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség által elvégzett doppingvizsgálatokat mutatják. Ezekből az derül ki, hogy ebben az időszakban 453 világbajnoki vagy olimpiai érem közül 204-et olyan sportolók szereztek meg, akiknél az adott évben egyszer sem végeztek doppingtesztet a verseny idejét kivéve. Pedig a szakértők többsége úgy gondolja, hogy a doppingnak elsősorban az edzés idején van jelentősége.
Az ARD szerint elsősorban azokat a sportolókat, illetve országokat nem ellenőrizték, amelyek Aján hatalmi pozícióit erősíteni tudták, köztük például Oroszország vagy Grúzia súlyemelőit. 2008 és 2017 között például 62 orosz súlyemelő szerzett érmet nemzetközi versenyeken, de közülük 42-nél nem végeztek az edzési fázisban doppingtesztet a verseny évében.
Mindez azért érdekes, mert az elmúlt években úgy tűnt, az IWF is tenni akar a sportág kifehérítéséért. Nagy volt a nyomás a szövetségen, hogy lépjen, mert a doppingügyek miatt a súlyemelés olimpiai jelenléte is veszélybe került. Hogy ezt elkerüljék, változtattak az olimpiai kvalifikáció rendszerén. Elvileg nehezebb lett kibújni a doppingellenőrzések alól. Emiatt Kazahsztánnal is konfliktusba került Aján, de a NOB nyíltan támogatta az új irányelveket, és kiállt a szövetség mellett.
Ehhez képest Az ARD azt írja: bizonyítékai vannak arról, hogy a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség által megbízott doppingellenőrök, mégpedig a Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) munkatársai pénzt fogadtak el azért, hogy szemet hunyjanak manipulált doppingminták felett.
Országos versenyeken 45-55 euró, nemzetközi versenyeken pedig 150-180 euró volt egy „tiszta” minta ára. Ezt állította legalábbis egy titokban rögzített felvételen Dorin Balmus, a moldáv súlyemelő-válogatott orvosa az ARD riportereinek. Az orvos azt mondta: ha doppingellenőrök jöttek, a súlyemelőikhez hasonló dublőröket vizsgáltatták meg velük, akik tiszta vizeletet tudtak adni. Az ellenőröknek azért fizettek, hogy ne nézzék meg annyira alaposan a vizsgált sportolók útleveleit.
Az ARD birtokában lévő dokumentumok szerint az Aján Tamás által vezetett Nemzetközi Súlyemelő Szövetség 2008 és 2017 között 101 doppingellenőrzést rendelt el edzés közben moldáv súlyemelőknél, amelyeket mind a magyar HUNADO munkatársai végeztek. Moldáv súlyemelők ellen egyetlen alkalommal sem indult eljárás doppingtesztek manipulálása miatt.
2008 és 2017 között a súlyemelők körében végzett doppingvizsgálatok 77 százalékát a Magyar Antidopping Csoport végezte el. Nem ez volt viszont a helyzet a 2015-ös houstoni világbajnokságon, ahol az amerikai USADA vizsgálódott, és rögtön 24 gyanús doppingesetet talált, többet, mint az összes addigi vb-n együttvéve. A versenyen több azeri és orosz sportoló produkált pozitív mintát.
Frissítés: Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője azt nyilatkozta lapunknak, hogy nem igazak az ARD állításai, 2015-ben egyetlen magyar doppingellenőr sem járt Moldovában, míg a houstoni világbajnokságon éppen együtt dolgoztak az amerikai antidopping szervezettel.
Aján Tamás a vb előtt élesen tiltakozott az ellen, hogy az ellenőrzési jogokat a vb-n az amerikai USADA-nak adják át, jegyzi meg az ARD. Hans Geyer, a WADA által akkreditált kölni doppinglabor munkatársa elmondta: értetlenül álltak az eset előtt, mert olyanok adtak pozitív mintát, akiket nem sokkal korábban tisztának minősített a laborjuk. A vizeletmintákat manipulálhatták, vagyis mástól származtak, nem a sportolótól.
A Magyar Antidopping Csoport a német oknyomozó újságírók kérdésére azt válaszolta: semmilyen információ nincs ilyen „durva szabályszegésekről”. A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség az elküldött kérdésekre nem válaszolt.
A súlyemelő-szövetség Aján Tamás vezetése alatt rendkívül sajátos és jól jövedelmező rendszert dolgozott ki a doppingvétségek büntetésére. Ha valamelyik ország sportolóját doppingoláson érték, abban az esetben a helyi súlyemelő-szövetségnek évi 500 ezer dollár büntetést kellett befizetnie a nemzetközi szövetségnek. Ha ezt megtagadta, akkor versenyzőit kizárhatták a nemzetközi versenyekről.
Ezeknek a büntetéseknek az ügyét szoros felügyelet alatt tartotta Aján Tamás, állítja az ARD. Az pedig különösen szokatlan, hogy a büntetéseket készpénzben kellett fizetni.
Ezt bizonyítja az ARD birtokában lévő levél Anatolij Pisarenkótól, az ukrán súlyemelő-szövetség egykori elnökétől, aki 2009-ben arra panaszkodott, hogy hatalmas büntetéseket kellett fizetniük Ajánnak, és mindig készpénzben, ahogy ő kérte.
A szövetség dokumentumai alapján 2013-ban meg akarták büntetni Azerbajdzsánt, ahol 18 doppingesetet tártak fel a súlyemelőknél. Az 500 ezer dolláros követelés szerepel egy 2014-es dokumentumban, aztán nem tudni, mi lett a pénz sorsa, mert egy 2017-es összesítésben már szó sincs róla. Valaki titokban elengedte a büntetést? Könyvelési hiba történt? Vagy készpénzben folyt be az összeg valahova? – tette fel a kérdéseket az ARD, amelyekre nem kapott választ.
Az AFP hírügynökséghez vasárnap éjjel eljuttatott egy rövid közleményt a nemzetközi szövetség, reagálva az ARD állításaira.
Ebben azt írják, hogy az állítások között több hazugság, megalapozatlan állítás és már korábban cáfolt régi szóbeszéd szerepel, melyek közül néhány egészen 2008-ig nyúlik vissza, ugyanakkor van olyan információ, amely az IWF hasznára lehet. Elsősorban a sportág megtisztításával kapcsolatos programjuk számára.
Az IWF nagyon gyorsan ki akarja vizsgálni a műsorban elhangzott állításokat, és már be is kérte az ehhez szükséges iratokat. Nagyon komolyan vesszük ezeket az állításokat, és amennyiben szükséges, meg fogjuk fontolni, hogy egy harmadik fél bevonását kérjük az ügy kivizsgálásában
– folytatódik a közlemény.