Mit jelent pontosan a Karácsony Gergely főpolgármester által bejelentett vétó a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra? Milyen jogi eszközei vannak a fővárosnak? Ki és miről dönt a rendezéssel kapcsolatban? Utánajártunk az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos politikai vita hátterének, és megpróbáltuk tisztázni a kérdéseket.
Ahogy arról beszámoltunk, Karácsony Gergely múlt csütörtökön délelőtt közösségi oldalán jelentette be, hogy felkéri a fővárosi közgyűlést, vonja vissza a hozzájárulást a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezéséhez. Ezt azzal indokolta, hogy az Orbán-kormány a Fudan Egyetem budapesti campusáról szóló törvénnyel megszegte azt a megállapodást, amelyben a Diákváros megépítése volt a feltétele a sportrendezvény támogatásának. Bár a fővárosnak egy fillérjébe sem kerülne a világbajnokság megrendezése, Karácsony Gergely szerint a kormány nem tartotta magát az ígéretéhez, így visszavonja hozzájárulását a vébéhez.
Az ügyben elsőként Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutót kérdeztük, majd a szövetséghez és a szervezőbizottsághoz közel álló forrásaink segítségével kerestük a választ a megválaszolatlan kérdésekre.
Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes is előterjesztést nyújtott be a fővárosi közgyűlésnek – amely szeptember elsején ülésezik – az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban. Előbbi a hozzájárulás visszavonását kéri, utóbbi előterjesztésének címében a „világbajnoksággal összefüggő egyes kérdések” szerepelnek.
A Budapest.hu-n megtaláló előterjesztésben azt írják, a fővárosi közgyűlés
megállapítja, hogy a kormányzat megszegte a 1090/2019.(11.27.) Főv.Kgy. határozatban foglaltak elfogadására tett ígéretét azzal, hogy a Budapesti Diákvárosnak szánt területeket – a magyar egyetemisták olcsó lakhatását biztosító kollégiumi fejlesztés megvalósítása helyett – egy kínai elitegyetemet fenntartó alapítvány számára kíván ingyenesen átadni, illetve a területen tervezett beruházások tervezésének átláthatóságát nem biztosította, 2. úgy határoz, hogy Budapest főváros nem kíván a 2023. évi atlétikai világbajnokság házigazdavárosa [host city] lenni a 2021. évi LXXXI. törvény 1. mellékletében meghatározott bármelyik, eredetileg a Budapesti Diákvárosnak szánt területnek a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére vagy egyébként a kínai elitegyetem campusa fejlesztéséhez való átadása esetén, 3. felkéri a főpolgármestert, hogy a 2. pont szerinti esetben haladéktalanul tájékoztassa a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget Budapest főváros ezen döntéséről.
A főpolgármester által bejelentett vétót a kormányoldalon politikai blöffként értékelik, jogilag irrelevánsnak tartják a fővárosi közgyűlés döntését az ügyben.
A 2023-as atlétikai világbajnokság rendezéséről szóló háromoldalú szerződést ugyanis a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) a Magyar Atlétikai Szövetséggel (MASZ) és a magyar kormánnyal kötötte meg – a főváros nincs a szerződő felek között. Sőt még a pályázat előkészítésében sem vett részt a még Tarlós István fideszes főpolgármester irányította budapesti városvezetés. Az atlétikai világbajnokság rendezését 2018 decemberében nyerte el a magyar főváros.
Bár a rendező valóban Budapest, de a világbajnokságnak helyszínt biztosító atlétikai stadion területe sem tartozik a főváros hatáskörébe, az építkezés állami tulajdonban lévő területen zajlik. A főváros ugyan szakhatósági engedélyek kiadásával valóban hozzájárult a munkálatok megkezdéséhez, de ezeket sem lehet politikai konfliktusokra hivatkozva megvonni a beruházótól. Amennyiben a munkálatok az érvényben lévő szabályoknak megfelelő módon zajlanak, úgy Karácsony Gergelynek itt sincs lényegi mozgástere.
Információnk szerint Karácsony Gergely aláírása mindössze egyetlen dokumentumon szerepel, egy levélen, amelyet a főpolgármester mellett a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, Gyulai Miklós, valamint Fürjes Balázs államtitkár is aláírt, ebben közös támogatásukról biztosították a rendezvényt.
A vétó bejelentése után a Magyar Atlétikai Szövetség és a kormány is megszólalt az ügyben, mindketten elkötelezettek az atlétikai világbajnokság budapesti megrendezése mellett, márpedig magyar részről egyedül nekik van lehetőségük felmondani a szerződést. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség ugyan súlyos szerződésszegésre hivatkozva szintén felmondhatná a megállapodást, de mivel a szerződő felek között a főváros nem szerepel, így a vétó jogilag erre sincs hatással.
Jogi lépéseket tehát nem tud tenni a főváros, de a háttérben megnehezítheti, sőt akár el is lehetetlenítheti a világbajnokság megrendezését. Karácsony Gergely – ahogy 2019-es megválasztása után is – felhívhatja Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökét, és jelezheti neki, hogy Budapest nem támogatja a rendezést. Az IAAF első embere 2019-ben már egyeztetett Karácsony Gergellyel, és Sebastian Coe akkor ígéretet tett, hogy a főpolgármester kérései megvalósulnak – a kapcsolat tehát már megvan közöttük.
A főváros emellett keresztbetehet úgy is a világbajnokságnak, hogy nem segíti a logisztikát és az infrastruktúra kialakítását.
A vb-re érkező személyek (sportolók, edzők, orvosok, stábtagok, újságírók stb.) szállításának megszervezése óriási feladat, és ha Budapest nem segít buszsávok kialakításában, pótlóbuszok rendelkezésre bocsátásában, a közlekezedés megszervezésének többletköltsége beláthatatlanul nagy lehet. Emellett ha az épülő stadion körüli területek infrastrukturális fejlesztésében sem segít a főváros, az újabb plusz terheket róhat a szervezőkre – akik egyébként fenntartható és észszerű költségvetést terveztek a világbajnokságra, ám ezt jelentősen felülírhatják a fentebb leírt lépések, ami már a rendezést sodorná veszélybe.
Amennyiben mégis úgy alakulna, hogy nem Budapest rendezi a 2023-as világbajnokságot, úgy a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel kötött szerződés értelmében a magyar félnek kell viselnie a helyszínváltozással járó költségeket. Ilyen esetekben az IAAF új helyszínt keres, annak felmérésének és kiválasztásának költsége is Magyarországot terheli. Becslések szerint több tízmilliárd forint kötbérről lenne szó ebben az esetben. A kormány még 2019-ben garanciát vállalt arra, hogy a többletköltségeket fizeti.
A veszteségek közé sorolhatnánk azonban azt a jelentős bevételkiesést is, amely a turizmust érné. Körülbelül 150 ezer vendégéjszakát jelentene a rendezvény Budapesten, ebből pedig iparűzési, valamint idegenforgalmi adó formájában a főváros is profitálhatna. Ahogy a Magyar Atlétikai Szövetség keddi közleménye fogalmaz:
Budapest a világbajnokság egyik fő haszonélvezője, hiszen azon túl, hogy több mint 150 ezer vendégéjszakát töltenek majd el a szállodákban a versenyre érkező résztvevők és szurkolók, megtelnek az éttermek, üzletek, szórakozóhelyek, Magyarország fővárosának nevével lesz tele a sajtó tíz napon keresztül az egész világon, miközben Budapestnek semmilyen kötelezettsége, költsége nincs a vb-vel kapcsolatban. A korábbi atlétikai világbajnokságok tapasztalata alapján több mint egymilliárd emberhez jutnak el a vb hírei. Ez soha nem látott és pénzben megfizethetetlen méretű turisztikai kampányt jelent. Nem csoda, hogy független könyvvizsgálói elemzés szerint pozitív lesz a világbajnokság rendezésének pénzügyi mérlege Magyarország számára.
A rendezvény kisiklatása sokba kerülhet a kerületeknek is. Az atlétikai stadion építéséhez hozzájárult Csepel mellett Ferencváros önkormányzata is, ahol az ellenzéki polgármester, Baranyi Krisztina cserébe több tízmilliárd forintos kormányzati fejlesztést könyökölt ki a kerületnek. A stadion építését a kormányzat a világbajnokság megrendezésétől függetlenül is befejezi, ugyanakkor a kerületi fejlesztésektől könnyen elállhatnak bosszúból. Ahogy kukába eshet az az ötvenmilliárd forintos egészségügyi csomagot tartalmazó megállapodás is, amelyből Budapest háziorvosi rendelőket, egészségügyi intézményeket fejleszthet.
A világbajnokság lefújása azonban nem csak anyagi veszteség lenne a főváros, valamint az egész ország számára: a jövőben szűkítené a mozgásterünket a nemzetközi, nagy tömegeket vonzó rendezvények megrendezéséért kiírt pályázatok elnyerésénél is. Ilyen sikerekre pedig nemcsak a magyar kormánynak, de a fővárosnak is nagy szüksége lenne.
Végül, de nem utolsósorban a sportszakmai javaktól is elesne a magyar atlétika: egy világbajnokság hatására több gyerek kezdene el sportolni, az utánpótlás-világeseményeken az elmúlt időszakban amúgy is szép sikereket értek el a honi atléták. A MASZ emlékeztet rá:
már most érezhetők a vb eredményei, hiszen annak hatására olyan sportágfejlesztési programok indultak el, amelyek sok ezer gyereket érnek el, így sokkal többen kezdenek sportolni és élnek egészségesebb életet, valamint érhetnek el az élsportban is sikereket. A világbajnokságra készülő magyar utánpótlás-atléták óriási sikereket értek el idén. Két aranyérmet is szereztek az U23-as Európa-bajnokságon, két bronzérmet az U20-as világbajnokságon és a főleg fiatalokból álló válogatott aranyérmes lett csoportjában a csapat Európa-bajnokságon.
A fővárosi közgyűlés szerdán, szeptember elsején ülésezik, a fejleményekről természetesen folyamatosan beszámolunk az Indexen.
(Borítókép: Az atlétikai stadion látványterve. Fotó: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központ)