Mihez kezd egy atléta, akinek fő versenyszámát lehúzták az olimpiai programról? Például csalódottságán felülemelkedve folytatja pályafutását, és elindul egy új irányba. Mármint akkor, ha adott az új irány. Jelen esetben ugyanis még az is képlékeny, így kevesebb mint ötszáz nappal a párizsi olimpiai előtt nem tudni, mi lesz az ötkarikás játékok újkori történetének egyik tradicionális számával, az 50 kilométeres gyaloglással.
A szám első olimpiai bajnoka 1932-ben a brit Thomas Green volt Los Angelesben, az 50 kilométeres gyaloglás azóta minden nyári olimpián szerepelt, 2024-re azonban kikerült a programból. A döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság többek között azzal indokolta, hogy csökkent az érdeklődés a megméretés iránt. Venyercsán Bence magyar atléta segítségével annak próbáltunk meg utánajárni, hogy erről egyeztettek-e az érintett versenyezőkkel, illetve az adott helyzetben milyen alternatívák voltak előttük.
Venyercsán Bence édesapja transzplantált gyalogló-világbajnok, így az atlétikán belül ő is a gyaloglást választotta. Már fiatal éveiben több figyelemre méltó eredményt ért el, a 2013-as ifjúsági világbajnokságon nyolcadik lett, a 2014-es junior-világbajnokságon 21. helyen ért célba. A 2016-os gyalogló-ob-n teljesítette az olimpiai indulási szintet, így életében először az ötkarikás játékokon is rajthoz állhatott. A riói nyári olimpián a hagyományos, 50 kilométeres gyaloglásban a 44. helyen ért célba, majd a három évvel későbbi világbajnokságon 26. lett.
Aztán érkeztünk el a 2021-re halasztott tokiói olimpiához, ahol Venyercsán 50 kilométeren a 20. helyen ért célba, három hellyel honfitársa, a 17. helyezett Helebrandt Máté mögött. Venyercsán ezt az eredményét egészen biztosan nem szárnyalhatja túl a 2024-es párizsi olimpián, mivel Tokió volt az utolsó olyan ötkarikás helyszín, ahol a program része volt a férfiak 50 kilométeres gyaloglása.
A döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal indokolta, hogy az említett szám iránti érdeklődés egyre jobban csökkent, míg a közvetítési ideje túlságosan hosszú volt.
Venyercsán Bence az 50 kilométeres távra „szakosodott”, kimagasló eredményeit ebben a számban érte el. Először arról kérdeztük a Budapest Honvéd atlétáját, hogy mik a legfontosabb különbségek a 20, a 35 és az 50 kilométeres versenytávok között.
Az egyik legfontosabb különbség az átlagtempó. Ötven kilométeren egy kilométert nagyjából négy és fél perc alatt teljesítünk, míg húsz kilométeren körülbelül négy perc alatt gyalogolunk egy kilométert. A teljes ötven kilométeres versenyt az élmezőny három óra negyven perc környékén teljesíti, és a középmezőny is általában bejön négy óra alá. Egyértelműen az ötven kilométeres szám a legnehezebb, mert harmincöt kilométerig a mezőny nagy része gond nélkül eljut, de aztán jön a neheze. A dobogós helyek sorsa gyakran az utolsó kilométereken dőlt el.
Nagyon kevés olyan versenyző van, aki hasonló teljesítményt képes nyújtani harmincöt és az ötven kilométeres távon. Fontos megjegyeznem, hogy a húsz és harmincöt kilométer között akkora különbség nincs, több olyan atléta van, aki mindkét számban sikeres, de az ötven kilométer teljesen más kávéház
– fejtette ki Venyercsán a véleményét a három versenytáv közötti különbségekről. Így, hogy a párizsi olimpián már egészen biztosan nem lesz programon az 50 kilométeres férfigyaloglás, adja magát a kérdés, hogy melyik másik számra készül a magyar atléta, és egyáltalán hogyan néz ki a felkészülése annak ismeretében, hogy a megszokott táv mindössze kevesebb mint felét kell teljesíteni Párizsban.
Ez egy borzasztó nehéz kérdés, még nehezebb a kihívás, aminek meg kell feleljünk, mivel teljesen máshogy néz ki a felkészülés húsz kilométerre, mint a harminc kilométerrel hosszabb távra. Jelenleg annyi biztos, hogy Párizsban húsz kilométeres férfigyaloglás lesz, jelenleg a budapesti világbajnokság harmincöt kilométeres versenyére készülök, de jövőre az olimpián kénytelen leszek húsz kilométerre edzeni.
Ebben az a rendkívül nehéz, hogy ahogyan már említettem, hatalmas, nagyjából fél perc a különbség az átlagtempók között, így értelemszerűen változtattunk az edzéseinken. Edzéstempót váltok, több gyorsítómunkát végzek, és több rövidebb résztávot teljesítek, amelyekkel együttesen igyekszem az átlagtempómat javítani
– mondta Venyercsán, aki azt is hangsúlyosan megjegyezte, hogy a NOB egyáltalán nem kérte ki a sportolók véleményét az 50 kilométeres szám törlésével kapcsolatban. Mint lapunknak elmondta, részéről teljesen érthetetlen a döntés, a NOB indokait pedig, mint például az érdektelenség meg a túl hosszú közvetítés, mondvacsinált kifogásoknak tartja.
Aki benne van a gyaloglásban, egyáltalán nem értett azzal egyet, hogy leveszik a távot az olimpiai programról. Az ötven kilométer gyaloglás egy különleges versenyszám volt, már maga a táv teljesítése is bravúr. Jó lett volna, hogyha megkérdezik a sportolókat ezzel kapcsolatban, de ez abszolút a fejünk felett meghozott döntés volt, mi meg csak néztünk, hogy akkor most mi lesz. Teljesen érthetetlen volt. Ami meg a NOB indokait illeti, igazából két fő problémájuk volt a számmal. Az egyik ugye az volt, hogy csak a férfiaknál volt ötven kilométer gyaloglás az olimpián, és így a nemi egyenlőséget kifogásolták. Erre megoldásként bevezették 2017-től a nőknél is az ötven kilométeres távot, de csak világbajnokságon rendezték meg a versenyt, mert érdekes módon az olimpiai programba azok után sem került be, hogy az atlétikai világbajnokságon már volt ilyen szám.
„A másik ok a verseny hosszúsága és a túl hosszú közvetítési idő volt, amit szintén nem értek. A gyalogláson kívül rengeteg olyan olimpiai versenyszám van, amely hosszú órákon át zajlik, említhetném például a nyílt vízi úszást. Ott se történik relatív sok izgalom a verseny közben, a gyaloglásnál is az utolsó negyvenöt perc a legizgalmasabb, mikor eldőlnek a lényegi kérdések. Továbbá az ötven kilométeres gyaloglás mindig kora reggel kezdődött, Tokióban is reggel fél hatkor rajtoltunk el, tehát azt sem lehet erre mondani, hogy olyan sok más eseménnyel ütközött volna a versenyünk” – fejtette ki véleményét Venyercsán az 50 kilométeres táv törléséről.
Kérdésünkre hozzátette, neki leginkább az 50 kilométeres táv feküdt, és számára rendkívül sajnálatos módon három év alatt eljutottunk oda, hogy a legideálisabb versenytávot törlik, és lényegében nincs semmi alternatíva helyette az olimpián. Fontos megemlíteni, hogy a hírek szerint a törölt táv helyett egy új versenyszámot terveznek bevezetni a szervezők Párizsban, amelynek lényege, hogy
a 42 kilométeres maratoni távot négy részre osztják, és váltóban teljesítik a gyaloglók a versenyt.
Ezek alapján a négyszer 10,5 kilométeres távot egy férfi és egy női gyalogló váltásban fogja teljesíteni, ezzel is törekednek a szervezők a nemek közötti egyenlőségre. Az viszont hatalmas kérdőjel, hogy ezt a valóságban miként lehet megvalósítani. Ahogyan azt Venyercsán elmondta, jelenleg úgy tudják, a négy etapra osztott távot három váltással kell teljesíteni a résztvevőknek.
Nem kell mondanom szerintem, hogy ez sportolói szemszögből mennyire borzasztó. Hatalmas kérdőjelek vannak még ezzel kapcsolatban, egyebek mellett azt sem tudjuk, mikor és hogyan lehet majd erre a versenyszámra kvalifikálni, amennyiben tényleg ez lesz Párizsban. A gyaloglás közel sem erről szól, ez egyéni sportág, ahol te magad osztod be az idődet, és nem függ a teljesítményed mástól. Egyáltalán nem az a lényege a sportágnak, aminek próbálják beállítani. A maratoni és a gyaloglószámokra idén január elsejétől elkezdődött már a kvalifikáció, a vegyes váltóval kapcsolatban viszont semmilyen információnk nincs. A gyaloglás nem egy négyszer száz méteres váltó például, ez teljesen egyéni versenyszám volt a korábbiakban, és a különleges ötven kilométeres táv helyett valószínűleg bevezetnék a vegyes váltót, amire nem találok észszerű magyarázatot
– mondta a 27 éves, székesfehérvári születésű atléta. Ami még a vegyes váltót illeti, Venyercsán többek között azt sem érti, hogyan fognak működni a figyelmeztetések.
„Ha a váltó egyik tagját túl sokszor figyelmeztetik, és utána kizárják, akkor a váltó másik tagja sem folytathatja a versenyt?” – tette fel az inkább költőinek szánt kérdést Venyercsán. Az is érdekessé teheti még a vegyes váltót, hogy a tervezett 10,5 kilométeren már olyan nagy tempót kellene menniük, amelyet szabályos mozgással szinte lehetetlen kivitelezni. Ennél rövidebb távot csak fedett pályán teljesítenek a gyaloglók. De ahogyan említettük, fontos megjegyezni, ezek még korántsem tényszerű dolgok, elképzelhető, hogy finomítanak a szabályokon, amire publikus lesz.
A szűk másfél év múlva rajtoló párizsi olimpia gyaloglószámait tehát jelenleg rengeteg kérdőjel övezi még, így a sportolók felkészülése, kvalifikációja is teljes bizonytalanságban telik. A 2024-es nyári ötkarikás játékokat július 26. és augusztus 11. között rendezik Párizsban. A jövő nyári olimpia lesz a legnagyobb sportesemény, amelyet valaha Franciaországban rendeztek.
(Borítókép: Helebrandt Máté, a Nyíregyházi Sportcentrum és Venyercsán Bence, a Budapesti Honvéd Sportegyesület versenyzője az atlétikai csapatbajnokság döntőjének férfi 5000 méteres gyaloglás versenyszámában a debreceni Gyulai István Atlétikai Stadionban 2022. szeptember 18-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)