Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke avatta fel a budapesti Nemzeti Atlétikai Központ futópályáját csütörtökön. A kétszeres olimpiai bajnok sportdiplomata magyarországi látogatása alkalmával rövid sajtótájékoztatót tartott, valamint közép-európai újságírókkal beszélgetett a térség eddigi legnagyobb sporteseményéről, az augusztusi atlétikai világbajnokságról. A rendezvény után exkluzív interjút adott az Indexnek, amelyben szóba került többek között a sportág jövője, a transznemű sportolók helyzete, valamint az orosz és belarusz atléták kizárása.
Ön futhatott elsőként a Nemzeti Atlétikai Stadion rekortánján. Milyen a pálya? Hogy tetszik önnek a stadion?
Fantasztikus mindkettő. Kicsit nehéz volt a futás, mert utcai futócipő volt rajtam. Ugyanakkor a pálya rugalmassága remek.
Menjünk egy kicsit vissza az időben. Budapest 2018-ban nyerte el az idei atlétikai világbajnokság rendezését. Akkoriban papíron sem létezett a Nemzeti Atlétikai Központ, Magyarország pedig nem rendezett ekkora sporteseményt, ami a világ harmadik legnagyobbja. Miért bízott abban, hogy Budapest jó házigazda lesz?
Magyarországon azért voltak már korábban jelentős nemzetközi sportversenyek, többek között két Európa-bajnokság, 1966-ban és 1998-ban. A magyarok számára nem idegen az atlétika. Tudtam, hogy a magyar kormány, a miniszterelnök és a városvezetés is elkötelezett a sport iránt. Fontos szempont volt az örökség is, hiszen a Nemzeti Atlétikai Központ ötlete már a 2024-es olimpiai pályázat idején is felvetődött. A modell, amivel az olimpiai pályázatot megközelítették, átültethető volt az atlétikai világbajnokságra. Tudtam, hogy bízhatok Budapestben.
Még akkor is ezt gondolta, amikor egy évvel később, 2019 őszén az önkormányzati választások után nem kis politikai turbulencia övezte az atlétikai világbajnokság budapesti rendezését?
Igen, mert én is voltam politikus.
Tudom, hogy a politikában a turbulencia olyan, mint amikor az emberek mindennap panaszkodnak az időjárásra. Azóta mindenki bölcsebb lett, a dolgok jó irányba haladtak.
Gyakran tárgyaltam a helyi politikusokkal és sportvezetőkkel akkoriban, mindig emlékeztettem őket arra, hogy ez lehet minden idők egyik legjobb világbajnoksága.
Született: 1956. 09. 29., London (Anglia)
Sportága: atlétika
Sikerei: 2x olimpiai bajnok 1500 méteren (1980, 1984), 2x olimpiai ezüstérmes 800 méteren (1980, 1984), Európa-bajnok 800 méteren (1986)
Sportvezetői pályafutása: a 2012-es londoni olimpia szervezőbizottságának elnöke (2008–2012), a Brit Olimpiai Bizottság elnöke (2012–2016), a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke (2016–), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja (2020–)
Tavaly, az amerikai Eugene-ban rendezett világbajnokság után úgy fogalmazott, az volt minden idők legsokszínűbb vébéje, mert ott nyert a legtöbb nemzet érmet egy adott világbajnokságon. Budapest túlszárnyalhatja az egy évvel ezelőttit is?
Igen, minden esély megvan rá. Minden sportoló úgy érkezik meg egy világbajnokságra, hogy jobb akar lenni, mint legutóbb volt. Minden szervezőbizottság ambiciózus, öröm volt hallgatni az imént Balázst (Németh Balázs, a világbajnokság lebonyolításáért felelős Budapest 2023 NZrt. vezérigazgatója – a szerk.), aki minden idők legjobb vébéjét szeretné megrendezni. Mindannyian ezen dolgozunk. Az érmeket tekintve valóban Eugene volt a legsokszínűbb, amennyiben a teljesítményeket nézzük, akkor a 2019-es dohai vébé volt kiemelkedő.
Budapesten is ilyen magasra tehetik a lécet a sportolók?
Bízom benne, mivel az atléták jó formában vannak. Az idei Gyémánt Liga-szezon eddig a valaha volt talán legszínvonalasabb. Korábban sosem látott mennyiségű kontinentális versenyt rendeztünk idén, már Afrikában is. Elképesztő teljesítményeket láthatott a közönség. Több olyan sportoló is van, aki bármikor képes világcsúcsot dönteni, ilyen lehet Faith Kipyegon, Armand Duplantis vagy Jakob Ingebrigtsen is.
Közülük kerülhet ki a következő Usain Bolt? Vagy mikor lehet újra egy ekkora szupersztárja a sportágnak, mint a jamaicai sprinter?
Sebastian Coe a Nemzeti Atlétikai Stadionban Németh Balázs és Fürjes Balázs társaságában kötetlen háttérbeszélgetést is tartott közép-európai újságíróknak. A jó hangulatú beszélgetés elején a szervezők ismertették a budapesti világbajnokság fontosabb számait, a jegyeladási adatok alakulását, valamint a verseny örökségét. Sebastian Coe elárulta: minden másnap fut, de az időt már nem úgy méri, mint sportolóként. Természetesen korábbi futóként most is ezek a versenyszámok állnak a legközelebb hozzá, de a budapesti vébé minden egyes versenyét a helyszínen nézi meg. Arról is beszélt, hogy nem minden országban épül stadion az atlétikai világbajnokságra, ahol viszont igen, ott akkora, amekkorára az adott országnak szüksége van. Nem céljuk, hogy üresen tátongó létesítmények jöjjenek létre. Az Index kérdésére Coe elárulta: minden adott, hogy a budapesti legyen a valaha volt legjobb világbajnokság – erről beszélt Németh Balázs is –, de a sportolókon is sok múlik.
Az a nagyszerű dolog egy világbajnokságon, hogy bármi megtörténhet. Leírhatnánk itt most tíz nevet, a nagy favoritokat, de garantálom, hogy lesz legalább egy olyan atléta, aki berobban, miközben senki sem számít rá. Ilyen lehet például Jake Wightman, aki már bizonyította, hogy képes felvenni a harcot a legjobbakkal. Biztos vagyok benne, hogy lesznek váratlan dolgok, ettől igazán jó egy vébé.
A 2024-es párizsi olimpiára a futószámokban reményfutamot vezetnek be, ezzel is növelve az atléták esélyét a döntőbe kerülésre. Vannak hasonló ötletei a sportág színesítésére?
A reményfutam valójában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kérése volt, aminek eleget tettünk. A következő négy év a 2027-es világbajnoksággal bezárólag lesz az utolsó négy évem elnökként. A versenyek minőségére szeretnénk koncentrálni ebben az időszakban, szélesíteni a lehetőségeket. Ennek egyik lépése a kontinentális sorozat bevezetése, a Gyémánt Liga-sorozaton is módosítottunk, ami biztosan jó hatással lesz rá. Erről fog szólni a következő négy év.
Tehát változnia kell a sportágnak, hogy mindig vonzó és eladható legyen?
Természetesen, mindig kell a változás! Egyik sportág sem ülhet ölbe tett kézzel, mert ami öt-tíz évvel ezelőtt jó volt, az korántsem biztos, hogy a jövőben is így lesz. Évről évre tennünk kell azért, hogy a fiatalok felismerjék, a sport illeszkedik az életstílusukba. Korábban is gyakran hangoztattam már, a sport fontos része a szórakoztatás, amiért azonban sokat kell tennünk.
Mondana néhány példát?
Rengeteg ötletem van, de egyelőre megtartom őket magamnak.
Egy interjúban azt mondta, nincs abban a pozícióban, hogy újraírja a történelemkönyveket, de nyitott rá, nincs minden világcsúcs biztonságban. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy korábbi rekordokat írhatnak át?
Ha visszamegyünk az időben, mondjuk a 80-as évekbe, azt láthatjuk, hogy a doppingtesztek nem voltak annyira átfogóak és széles körűek, a technológia sem volt annyira fejlett, nem volt integritásért felelős szervezet. Azóta sok minden változott és fejlődött. Örülök, hogy ennek a folyamatnak az élére állhattam, visszaépítettük a sportág reputációját.
Nem akarok ujjal mutogatni a kelet-európai országokra, mert láthatunk olyan amerikai rekordokat is, amik abban az időben születtek, amikor a tesztelés még korántsem volt annyira kiterjedt és technológiailag fejlett.
Idén márciusban döntöttek arról, hogy a transznemű sportolók nem versenyezhetnek a női kategóriában. Több tudós és kutató sem ért egyet a szigorú szabályozással, mondván, a lépés diszkriminatív és nincs tudományosan megalapozva. Mit gondol erről?
Nem tudok meglepetéssel szolgálni, abszolút nem értek egyet ezzel a megközelítéssel. Az első számú célkitűzésem az volt, hogy megvédjem a női kategóriát. Ez nagyon fontos, mindent meg kell tennünk érte, mert más nem fogja helyettünk. Ez volt az egyetlen helyes döntés, amihez körmünk szakadtáig ragaszkodunk.
Egy másik sokakat foglalkoztató kérdés az orosz és belorusz atléták helyzete. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség előbb a rendszerszintű doppingbotrány miatt zárta ki a sportolókat nyolc évre a nemzetközi versenyekről, majd idén az Ukrajna elleni agresszió miatt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megengedőbb, semleges színekben lehetőséget ad a versenyzésre. Milyen hatással van ez a sportra?
Először is szeretném leszögezni, hogy nem tudom, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság milyen irányelvet követ. Előbb azt javasolták a nemzetközi sportági szövetségeknek, hogy ne hívják meg az orosz és belorusz sportolókat a nemzetközi versenyekre, majd később a sportági szövetségekre bízták a döntést. Mi már korábban meghoztuk ezt a döntést a doppingbotrány miatt, így az álláspontunk nagyon határozott ebben a kérdésben.
Ha csak a versenyek színvonalát nézzük, hiányoznak az orosz és belorusz sportolók?
Minden sportági szövetségnek az a törekvése, hogy az összes ország versenyezhessen a nemzetközi viadalokon. Oroszország ebben kihívást jelent, eltiltottuk sportolóikat előbb a doppingügy miatt, majd a háború miatt.
Hogy nézne ki, ha ugyanazon a versenyen indulna egy, a háború miatt megfogyatkozott ukrán csapat és egy orosz? A háborúban eddig 185 ukrán sportoló vesztette életét, néhányan hadifogságba estek, mások, akik versenyezhetnének, a fronton harcolnak. Ez egy abnormális helyzet.
Remélem, hogy valamilyen formában békét kötnek, de az álláspontunk is határozott: Ukrajna oldalán állunk.
Korábban arról is beszélt, nem tartja kizártnak, hogy elindul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2025-ben esedékes elnökválasztásán. Ma hogy látja ezt?
Nem zártam ki, ez igaz, de jelenleg a közeljövőre koncentrálok. Elsősorban arra, hogy minden idők legjobb világbajnokságát rendezzük meg Budapesten, valamint a sportágunk következő négy évének jövőképével. A többit majd meglátjuk.
A budapesti atlétikai világbajnokságot augusztus 19. és 27. között rendezik. Az Indexen mindennap helyszíni beszámolókat olvashatnak, valamint megszólaltatjuk majd a főszereplőket is.
(Borítókép: Sebastian Coe 2023. június 15-én. Fotó: Németh Kata / Index)