Örök élményt jelenthet számára a norvég csodafutó és a villámgyors amerikai. Sportágának szeretete és a nagy bajnokok csodálata hozza Budapestre az atlétikai világbajnokság székelyföldi önkéntesét.
Kétezerötszáz önkéntes odaadó munkájára számít az alig több mint egy hónap múlva kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottsága. Népes csapatuk létszámára jellemző, hogy az augusztus 19-én kezdődő és kilenc nappal később befejeződő versenyen, a sportvilág harmadik legnagyobb nemzetközi eseményén várhatóan kétezer atléta fogja bemutatni a tudását.
Van olyan szerencsés az önkéntesek között, akinek csak a szomszédból kell átsétálnia a Nemzeti Atlétikai Központba, másoknak viszont már akkor is hosszú utat kellett megtenniük, amikor áprilisban az első találkozójukra igyekeztek. Utóbbi kevesek közé tartozik a székelyudvarhelyi Nagy Elemér, aki 650 kilométert buszozott, hogy meghallgassa a felkészítő előadásokat, majd dolga végeztével fordult vissza, és közel tíz órával később haza is ért Székelyföldre.
„Két oka is volt annak, hogy önkéntesnek jelentkeztem” – mondta az SzPress Hírszolgálatnak a 49 esztendős Nagy Elemér, a székelyudvarhelyi Székelyszentkirályi Szent István Általános Iskola testnevelő tanára.
Szeretem az atlétikát, életem ajándékát és azokat a csodálatra méltó versenyzőket is, akik a tehetség, a szorgalom és a kemény edzésmunka megtestesítői. Ez a magyarázat arra, hogy beálltam az önkéntesek közé, és ahogy a hétvégén az országos bajnokságon, úgy augusztusban a világbajnokságon is ott fogok segíteni, ahol szükség van rám.
Örülök annak, hogy besorolásom szerint versenyrendezési koordinátorként részt vehetek a gátak felállításában, majd a bontásban, a rajtgépek és más sporteszközök elhelyezésében, egyszóval a logisztikai csapat tagja leszek. Teljesül a vágyam, ott leszek közel a tűzhöz, a versenyek és versenyzők közvetlen közelében. Életem első olyan világbajnoksága, ahol önkéntesként lehetek egy nagy csapat tagja, otthon sokan irigyelnek majd ezért.”
Azért senki se gondolja, hogy ez merő élvezet lesz számára, ugyanis Perényi Szilvia, a világbajnokság sportönkéntesprogramjának igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy csapatának tagjai közül néhányan már a péntek-szombati országos bajnokságon is naponta 21 kilométert gyalogoltak, mások pedig 30 emeletnyi magasságot másztak meg…
Elemér, akinek a tanítványai közül már többen is figyelemre méltó eredményeket értek el a diákolimpiákon, maga is atléta volt, több versenyszámban is kipróbálta magát. Legnagyobb sikereit akkor érte el, amikor már a Masters versenyeken szerepelt, kezdve a 200 és a 400 métertől az 1500 méteren át egészen a 3000 akadályig. Büszkén tesz említést arról, hogy négy éve a horvátországi Porecben megrendezett Balkán Masters bajnokságon ő nyerte a 3000 méteres akadályfutást.
Mint testnevelő tanár, edző, még aktív atléta és dietetikával is foglalkozó szakember nagyon kíváncsi a budapesti világbajnokságon rajthoz álló atlétákra, alig várja, hogy közelről lássa nagy kedvenceit a Nemzeti Atlétikai Központ porondján.
„Örök élményt fog jelenteni a norvég Jakob Ingebrigtsen versenyzése, aki már 17 évesen rászolgált a csodafutó elnevezésre, amikor két napon belül megnyerte az 1500 és az 5000 métert a berlini Európa-bajnokságon. A még csodálatosabb az volt, hogy ezt az ámulatba ejtő duplázást tavaly a müncheni kontinensbajnokságon címeit megvédve képes volt megismételni. Remélem, hogy eljön Budapestre Noah Lyles is, az amerikaiak világbajnok és Gyémánt-liga-győztes sprintere, akinek a vágtáit eddig csak a tévé előtt ülve vagy a számítógépemen csodálhattam meg. Mondanom sem kell, hogy magyar kedvenceim is szép számmal akadnak. Olyanok, mint a gátfutó Kozák Luca és a kalapácsvető Halász Bence, akik a szombati győzelmeik után nagyon boldogok voltak. Kívánom nekik, hogy augusztusban is teljesüljenek a vágyaik, mert a tehetségükkel és a szorgalmukkal erre rászolgáltak” – mondta befejezésül a székelyudvarhelyi önkéntes, aki még a szombat esti K&H félmaratont is lefutotta. Nem is akárhogyan: a 835 fős mezőnyben 25. helyezettként ért a célba, korcsoportjában pedig ő volt a harmadik legjobb.
(Borítókép: Nagy Elemér)