Miltiadisz Tentoglu, a távolugrás görög félistene a budapesti világbajnokságon a szabadtéri legjobbját megközelítő vagy a 860 centiméteres egyéni csúcsánál is jobb eredménnyel szerezné meg az első helyet, és vágna vissza a címvédő kínai Vang Csiannak, aki tavaly Eugene-ben az utolsó sorozatban előzte meg. Az ilyen fordulatok mindig benne vannak a kalapban, de a görög olimpiai bajnok ezt az eshetőséget most igyekszik kiverni a fejéből.

Nomen est omen, az ókori névrokon, Miltiádész i. e. 490-ben Marathónnál tönkreverte a hódító perzsa sereget, és most ugyanerre készül Miltiadisz Tentoglu az ellenfelekkel a Nemzeti Atlétikai Központban.

Drámai fordulat

Egy hónappal és három nappal a budapesti atlétikai világbajnokság rajtja előtt a férfi távolugrók rangsorának negyedik helyét foglalja el a tokiói aranyérmes Miltiadisz Tentoglu, de várhatóan nem a jelenleg előtte álló két indiaitól és egy tajvanitól (Aldrin és Sreeshankar, illetve Jű-Tang Lin) kell majd tartania augusztus 24-én, amikor elérkezik a döntő napja, hanem inkább azoktól, akik most még mögötte sorakoznak. Ha megismétlődik a tavalyi eugene-i világbajnokságon bekövetkezett drámai fordulat, akkor annak haszonélvezője másodszor is a kínai Vang lehet, aki az öt ugrás után biztosan vezető görögtől a telibe talált utolsó kísérletével vette át a vezetést, amire csattanós válasz már nem érkezett. Abból persze semmiképpen sem lehet messzemenő következtetést levonni, hogy Vang idei legjobbja egyelőre csak 826 cm, amivel az aktuális rangsorban a tizenegyedik, ahogy abból sem, hogy Tentoglou 838-nál tart, jócskán elmaradva a 860 centis szabadtéri egyéni csúcsától

Ahogy Armand Duplantisnak, a rúdugrás svéd koronázatlan királyának, úgy az olimpiai aranyérmes, szabadtéri vébén második, fedett pályán viszont győztes, emellett kétszeres szabadtéri és háromszoros fedett pályás Európa-bajnok hellászi gumiembernek is megvan a jól ismert beceneve. Előbbié Mondo, utóbbié Miltosz.

Kisvárosi srácból Hellász nagy kedvence

„Grevenában, egy észak-görögországi kisvárosban jöttem a világra, ahogy felcseperedtem, először az járt a fejemben, hogy a nekem a MotoGP világában lehetne a helyem, vagy éppen a hivatásos szörfösök között. A környékbeli srácokhoz csatlakozva eleinte csak kedvtelésből futottam akadályokkal nehezített pályákon, meg versenyeztünk is egymással, míg egy napon Vaggelisz Papanikosz, a helyi klub edzője kiszúrta, hogy az átlagosnál fürgébb vagyok, és a rúgóim is jók, majd azt mondta nekem, hogy inkább az igazi atlétikával kellene foglalkoznom. Hallgattam rá, csak ma tudom igazán, hogy jól döntöttem” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak Miltosz, akire a görög honfitársai olyan büszkék, mint a közülük való Oscar-díjas zeneszerző és zenész Vangeliszre.

Az atlétika volt tehát Miltosz első választása, és az is maradt, amelyet elsőként a 2015-ös, Caliban megrendezett U20-as világbajnokság igazolt, ahol úgy lett 766 centiméteres ugrással ötödik, hogy elmondása szerint feleannyit sem edzett, mint a vetélytársai. Rákapcsolt, egyre komolyabban vette az edzéseket, mert még nagyobb sikerekre vágyott, érmekre, dicsőségekre.

„Az én hazámban az atlétika nagy népszerűségnek örvend, ami olyan kiváló versenyzőknek is köszönhető, amilyen például Katerina Sztefanidi, a rúdugrás olimpiai, világ- és Európa-bajnoka, Gyémánt Liga-győztese volt, akit méltán emlegetnek minden idők legsikeresebb görög sportolónőjeként, az olimpia szellemének és üzenetének megtestesítőjeként. Mi, atléták sokat köszönhetünk a szurkolóink megbecsülésének és a morális támogatásuknak, ami sajnos nem párosul a kormányunk jelentősnek mondható anyagi elismerésével. Ezért különösen fontos számunkra, hogy a szponzorok felfedezzék bennünk az értéket és az együttműködés lehetőségét” – hangsúlyozta Miltosz, aki keményen megdolgozott azért, hogy jó szerződéseket írhasson alá, és jelentős pénzdíjakban is részesüljön.

Két példakép, több nagy cél

„Sok nagy atléta technikai tudása és hidegvérű versenyzése tetszett meg nekem, ilyen volt például a kubai Ivan Pedroso, az olimpiai bajnok és négyszeres világbajnoki aranyérmes távolugró a 871 centiméteres legjobb eredményével, ugyanúgy az orosz magasugró Marija Lasitskene a 206 centiméteres egyéni csúcsával, aki szintén olimpiai aranyérmet nyert, és három világbajnokságon is győztes volt. Nemcsak csodáltam őket, hanem tanultam is tőlük.”

Csak egyetlen cél létezik számára a budapesti világbajnokság előtt, főleg azok után, hogy tavaly az utolsó sorozatban fordult a kocka, és lecsúszott  az elsőről a második helyre.

„Kompromisszumokat nem ismerő, megszállott atléta vagyok, ezért csak az első hely megszerzése lehet a célom a budapesti világbajnokságon. A mezőny várhatóan erősebb lesz a tavalyinál, eddigi tapasztalataim szerint az amerikai Marquis Dendy és az elképesztően sokoldalú svájci Simon Ehammer lehetnek a nagy riválisaim, feltéve, hogy utóbbi a távolugrást választja a világbajnokságon. Meglepetést pedig a jamaicaiak okozhatnak, közülük is elsősorban Pinnock. Egy viszont már most biztos a számomra: az aranyéremhez 850-nél nagyobb teljesítményre lesz szükség” – szögezte le az SzPressnek nyilatkozó görög sportember, aki a jövőben 875-re szeretné javítani az egyéni csúcsát. „Hetedik éve Georgi Pomaszki a mesterem, kiváló a kapcsolat közöttünk, ami kölcsönös bizalomra épül. Szerintem ő az edzői szakma egyik legjobbja. Ami a jövőt illeti, bízok abban, hogy nem a párizsi lesz az utolsó olimpiám, ahogy az egyéni rekordjaim megjavításában is. Egyelőre úgy érzem, hogy még messze vagyok képességeim felső határától” – szögezte le a 25 éves görög félisten.