Mohamed Barre Mohamud szomáliai sportminiszter felszólította a nemzeti olimpiai bizottságot, hogy függessze fel az atlétikai szövetség elnökének, Khadijo Aden Dahirnak a megbízását, majd a nyilvánosságtól bocsánatot kért amiatt, hogy a kínai Csengtuban zajló Egyetemi Világjátékokon női 100 méteres síkfutásban honfitársuk, a 20 éves Nasra Abukar Ali 21.81 másodperces eredménnyel teljesítette a távot, amely azóta is nevetség tárgyát képezi.
A világhálón már körbejárt a futamról készített videó, ott „minden idők leglassabb” 100 méteres sprintereként mutatják be Nasra Abukar Alit. Rajthoz állása már önmagában is kérdéseket vet fel, úgy Szomáliát, mint az egyetemi versenyt illetően.
A szomáliai egyetemi sportszövetség ugyanis elhatárolódott a versenyzőtől, közleményükben kiemelték: a hivatalos szomáliai csapatba egyetlen futót sem jelöltek.
De akkor mégis hogyan állhat rajthoz valaki?
Az Al Jazeera beszámolt arról, hogy a minisztérium által lefolytatott gyors vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Nasra Abukar Alinak nemhogy az atlétikával, a sprintfutással nincs kapcsolata, hanem semmilyen sportmúltja nincs.
Viszont a versenyző a gyanú szerint Khadijo Aden Dahir rokona, aki így visszaélt hatalmával, és ezzel rossz fényt vetett nemzetére. A miniszter azt is elmondta: a sportvezetővel szemben jogi lépéseket is eszközölnek.
A selejtezős futamában Nasra Abukar Ali már közvetlen a rajt után jelentős hátrányba került, a célba érkezése pedig kimondottan a kínos kategóriába esett. A 11.58 másodperccel első futamgyőztestől több mint 10 másodperccel maradt el.
Távol álljon tőlünk az élcelődés a történtek miatt, de könnyen megeshet, hogy Nasra Abukar Ali azért mégsem ekkora antitalentum, már ami a sportot illeti, csupán a versenyszámot választották meg számára rosszul.
A 100 méteres részideje ugyanis 1 kilométeren 3:40 percet feltételez – már amennyiben tudja tartani a tempót –, ami bizony bármelyik amatőr futó számára irigylésre méltó teljesítmény.
Persze az egyetemi játékokon még ennél is felkészültebb versenyzők állnak már rajthoz – az esemény nem véletlenül az olimpia egyik fontos előszobája a fiatalok számára, bár ilyen versenyző indulása a hitelességén képes erős nyomot hagyni –, a női 10 kilométeren győztes kínai futó 33:48.35 perccel ért célba.
A szomáliai 3:40 perces ezreivel, mondjuk, nem végzett volna utolsóként a mezőnyben – a 14. helyen utolsóként beérkezett dél-afrikai versenyző 37:34.68 percet ért el, ami körülbelül 3:45 mp-es ezreket jelent –, így ott semennyire nem lett volna kínos a szereplése. Nem úgy, mint 100 méteren. A kérdés csupán az: volt-e benne 3:40 perces ezer méter, és ha igen, akkor képes lett volna tartani ezt a tempót 10 km-en át?
Vagy ennyire talán felesleges túlgondolni az egészet, inkább közelítsünk onnan: a második százat is megfutotta volna 22 mp-re?