A sportvilág felejthetetlen pillanatainak, világrekordjainak szerves része az idő, a távolság pontos mérése. Az 1964-es tokiói olimpia óta technikai eszközeivel a Seiko részese ennek a világnak, és a japán fővárosban rendezett nyári játékok óta folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb szerepet vállal. Nem lesz ez másként a szombaton kezdődő budapesti atlétikai világbajnokságon sem, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz. Összegyűjtöttünk néhány mérföldkövet az órapiac egyik legjelentősebb cégének sportokhoz kötődő viszonyáról.
1964, Tokió, nyári olimpia. Ahogyan már bevezetőnkben is említettük, a Seiko első alkalommal vált hivatalos időmérővé az olimpián. A második világháború utáni újjáépítés és gazdasági növekedés időszakában a vállalat egyik legfontosabb céljaként fogalmazta meg mindezt, annak ellenére, hogy abban az időben nem rendelkezett korábbi tapasztalattal a sportidőmérés terén.
Forradalmian új stopperórák és más eszközök kifejlesztésével azonban végül megvalósult a terv, amelyhez 1278 egyedi időmérőt és 36 típust gyártottak, összesen pedig 172 alkalmazottat mozgósítottak a nyári játékok sikeres lebonyolításának érdekében.
A Seiko technikai képességei a miniatűr kvarc időmérők és egyéb eszközök gyártásában világszerte ismertté váltak. Így tehát nemcsak a sportvilág nyert ezen a kapcsolaton, hanem a cég is, mert ennek a feladatnak az elvállalása, valamint sikeres kivitelezése lehetővé tette, hogy immár nemzetközi márkaként globális szinten jelenjen meg, és nagyságrendekkel bővítette a termékértékesítést.
1972, Szapporo, téli olimpia. Nyolc évvel később már a téli játékokon is debütáltak a vállalat eszközei, amelyeket speciálisan a téli sportokra fejlesztettek. Addig szinte egyedülálló eredményeket értek el a méret- és súlycsökkentés terén, emellett a készülékek szinte tökéletesen működtek a téli, zord időjárási körülmények között, nagy pontossággal mérték az időt hóban és fagyban egyaránt. A Seiko egy tévedhetetlen rendszert vezetett be, amely kétszeres, vagy többszörös elektronikus időmérésből állt, tartalékként pedig további kettős rendszerű kézi időmérést tartalmazott, ezzel hibátlanul látta el a téli olimpiai játékok hivatalos időmérésének fontos feladatát.
1978-tól új sportág felé nyitott a vállalat, egészen 1995-ig ugyanis a Tokióban rendezett ATP-tornának, vagyis a férfiaknak rendezett egyéni és páros teniszviadalnak lett a hivatalos időmérője, sőt amellett és azon túl még névadó szponzora is.
Ugyanettől az évtől a labdarúgó-világbajnokságon is Seiko eszközökkel mérték és mutatták az időt, egészen 1990-ig. 1980-tól 1991-ig a francia nyílt teniszbajnokságon, a Roland Garroson is a Seiko volt a főszereplő, mármint a salakpályán kívül. 1981-től napjainkig pedig a tokiói maratont sem rendeznék meg a cég eszközei nélkül.
1985: partneri szerződés a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel. Mostani összeállításunk egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkeztünk, hiszen a Seiko ennek az egyezségnek köszönhetően lesz jelen a hamarosan kezdődő, budapesti világbajnokságon is.
A döntés hátterét viszont egy 1984-ben forradalmasított technikai újítás, a hibás rajtot jelző készülék adta.
A szövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetően a vállalat immáron több mint 180 atlétikai megméretésen vett részt hivatalos időmérőként, többek között 16 vb-n is.
1987-től az elektronikus távolságméréssel (EDM), 1991-től pedig az ultrahangos anemométerrel bővült a repertoár – utóbbit a futóversenyek célfotóinál alkalmazzák. 1992-ben, 28 év elteltével a nyári játékokon, Barcelonában újra megjelentek a cég eszközei, ahogyan két évvel később, a lillehammeri téli olimpián is.
A folyamatos újításoknak köszönhetően az ötkarikás játékok úszóversenyein a sportágban először jelentek meg a rajtkockákba beépített hangszórók és az időmérő panelek. Továbbá megalkottak és működésbe helyeztek egy olyan rendszert, amely lehetővé tette, hogy az eredményeket immár online is kezeljék, és azt valós időben továbbítsák a nézőknek. Ez a fejlesztés jelentősen növelte az olimpia, és azon túl a sport egészének térhódítását.
1997, úszás. Tovább bővült a sportági paletta, az ebben az esztendőben rendezett Pan Pacific úszóbajnokságtól kezdve a Seiko a technikai háttért illetően főszerephez jutott. A cég volt felelős a 2001-es FINA vizes világbajnokság, majd a 2002-es és 2018-as Pan Pacific úszóbajnokság időméréséért is. 2003 óta a Seiko hivatalos időmérési partnerséget kötött a Japán Úszószövetséggel. Az új rendszerek folyamatos színrelépésével, például egy víz alatti nagysebességű videorendszer, egy víz alatti körszámláló rendszer és egy új rajtblokk kifejlesztésével a Seiko nagymértékben járult hozzá a világ legjobb úszóinak, valamint a sportág legnagyobb versenyeinek sikerességéhez.
A japán cég elektronikus eszközei természetesen az 1998-as naganói – 26 évvel a szapporói esemény után ismét hazai környezetben lehetett hivatalos időmérő ötkarikás eseményen – és a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpiáról sem hiányozhattak. Az idő és a távolság pontos mérése mellett itt már rendkívül hangsúlyos szerepet játszott az is, hogy ezeket az adatokat minél szélesebb nagyközönség számára tegyék elérhetővé.
A 2009-es berlini atlétikai világbajnokságra ugyancsak a Seiko biztosította a szükséges technikai hátteret. Talán az összes verseny közül, amelyen a cég szerepet vállalt, mindmáig ez a legemlékezetesebb, tekintve, hogy a jamaicai Usain Bolt 100 és 200 méteren is világcsúcsot futott, amelyek egyrészt mindmáig fennállnak,
másrészt az egész világon minden embernek ezeknek a gépezeteknek köszönhetően vésődött az agyába a 9.58, valamint a 19.19.
Mérföldkő volt a 2013-as moszkvai, majd a 2017-es, londoni vb is, amelyeken színes LED-kijelzőkből álló táblákat telepítettek a pályára, így folyamatos fejlesztéseikkel és ennek a körnek a tágításával még hatékonyabb lett a tájékoztatás, illetve a hangulatot is fokozták a nézőtéren.
Emlékezetes pillanatokból alighanem Budapesten, a Nemzeti Atlétikai központban sem lesz hiány – a hazai világbajnokságot augusztus 19. és 27. között rendezik.