Amikor Gianmarco Tamberi először megjelent a Bregyóban, a székesfehérvári Gyulai István Memorialon, azonnal szívébe zárta a magyar közönség az excentrikus olasz magasugrót. Aki kedd este veretes karrierje újabb emlékezetes fejezetét írta a Nemzeti Atlétikai Központban egyetlen, még hiányzó trófeája, a világbajnoki aranyérem begyűjtésével.

Egyik lábán piros, a másikon zöld zokni. (Olasz nemzeti színek, a fehérrel kiegészítve.) Arca bal fele borostás, a jobb fele tükörsimára borotválva. 

Ez Gianmarco Tamberi, a magasugrás Budapesten megkoronázott királya, a magyar szurkolók kedvence.

És még ha tudnák, amit csak kevesen tudnak: annyira szereti hazánkat a 31 éves olasz, hogy Budapesten tartotta a legénybúcsúját! Mindezt a köztévé világbajnoki felvezető interjújában mondta el még májusban, egyben megmagyarázva olimpiai bajnok társához, Mutaz Barsimhoz fűződő legendás barátságát. 

Tamberi azt is elárulta abban az interjúban, hogy még egymás esküvőjén is ott voltak. Valójában ez volt az egyetlen aranyérem, ami hiányzott a gyűjteményéből, hiszen volt már olimpiai bajnok, Európa-bajnok, megnyerte a Gyémánt Ligát. 2016-ban a fedett pályás vb megnyerésével jelentkezett a nemzetközi porondon, ahol azóta is állandó és mindenki által várt szereplő.

Tizenhárom éve találkoztunk először, és azóta nem álltunk meg, minden évben együtt és egymás ellen versenyzünk – mondta katari riválisáról. – Előfordul, hogy egyikünk támogatja a másikat, aztán fordítva, mivel nem lehet minden nap a legjobb napod, és amikor nem úgy jön össze, ahogy szeretnéd, akkor szükséged van egy jó szóra a jó embertől, és mi mindig ilyenek voltunk egymásnak. Ebben az évben végül kihúzták a magasugrást a székesfehérvári viadalról, de jövőre mindenképpen szeretnék visszatérni ide, mivel nagyon szeretem ezt a versenyt, a közönséget, a szervezőket, különösen Spiriev Attila versenyigazgatót, ő egy nagyon jó ember.

Tamberi nagy reményekkel és új edzővel vágott neki a 2023-as idénynek, napokkal a eugene-i világbajnokság előtt lecserélte régi mesterét, Marcót, az édesapját, és felfogadta Giulio Ciottit.

„Most már úgy érzem, hogy készen állok az idényre, ahogy azt már említettem, nagyon motivál a budapesti világbajnokság. Egy új évnek nézünk elébe, tavaly Eugene-ben negyedik lettem, és lemaradni egy éremről mindig fájdalmas, de ez még jobban ösztönöz.”

Budapesten rögös út vezetett az aranyéremhez. Hogy mást ne mondjunk,

Másodikra viszont átvitte, és onnan négy hibátlan kísérletet láttunk tőle egészen a 236 centiig. Az már a végállomást jelentette, de dicsőséges végállomást: csak az amerikai JuVaughn Harrison jutott el odáig, de ő több próbálkozással, és így Tamberi lett a világbajnok.

Életében először, 31 éves fejjel.

Az olasz közönség felállva skandálta a becenevét: „Gimbo! Gimbo!”

A 240 centire már csak kabaréból tetette fel a lécet, átfutott alatta, majd a vizesárokban megfürödve ünnepelt a 3000 méter akadály aranyérmesével, a marokkói Szofjan El-Bakkalival. 

Azt nem lehet mondani, hogy nincs érzéke a show-hoz. 

(Borítókép: Martin Rickett / PA Images / Getty Images)