Az anyagi lehetőségeiket tekintve egyre jobb helyzetben vannak az atléták, akiknek sokak szerint nem megfelelő pénzdíjazása évtizedekkel korábban még komoly feszültséget jelentett, a közelmúltban viszont jelentős változásnak lehettünk szemtanúi. A növekvő bevételekkel párhuzamosan ugyanis a sportolóknak járó pénzösszeg is hasonló ívű pályára állt.
Egyre több kihívás vár a pályán a világ legjobb atlétáira, miközben az elnyerhető pénzdíjak növekedésére sem lehet azt mondani, hogy az pusztán inflációkövető lenne. Még csak néhány napja, hogy a WANDA Gyémánt Liga szervezetének közgyűlése elégedettségének jeleként 9,2 millió dollárra (körülbelül 3,3 milliárd forint) növelte az egynapos viadalok csúcsát jelentő versenysorozat pénzdíjának összegét, amelyből 2025-ben rekordot jelentő 500-500 ezer dollárt osztanak ki a 14 állomáshely legjobbjainak, 2,24 millió dollárt tartalékolva a Gyémánt Liga újabban kétnapos döntőjére – olvasható az SzPress Hírszolgálat cikkjében.
Támogatóira és a jogdíjakra támaszkodva, bevételeinek jelentős részét a versenysportba visszaforgatva a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) is folyamatosan azon munkálkodik, hogy az égisze alá tartozó világversenyeken részt vevő sportolók ne kevesellhessék a helyezésükért járó juttatásokat. A pénzdíjak továbbra sem hasonlíthatók a labdarúgásban és más csapatsportokban vagy éppen a teniszben kiosztott összegekhez, de az így is kimondható, hogy újabban tényleg dől a pénz az atlétikába, nagyon megéri jónak lenni, még inkább a legjobbnak, annál is inkább világcsúcsot javító, százezer dolláros bónuszra érdemes versenyzőnek.
„A világbajnokságok 1983 óta íródó történetében nem mindig volt úgy, hogy a győztesek meggazdagodva távozhatnak a sportág csúcseseményéről, a gyökeres fordulat ugyanis csak tíz évvel később következett be” – ezzel kezdte nyilatkozatát Gyulai Márton, aki 2023-ig maga is a szervezésre vállalkozó házigazdák oldalán állt, és csak ezt követően „igazolta le” sportigazgatóként a nemzetközi szövetség.
A sportvezető hozzátette: Az 1993-as stuttgarti és az 1995-ös göteborgi vb aranyérmesei csekkek helyett egy-egy mutatós Mercedes gépkocsi volánja mögé ülhettek be, és ez akkoriban az atlétika egészen különleges eseményének számított. Miközben
a kedvezményezettek és a kialkudott „jussukra” váró menedzsereik jobban örültek volna annak, ha az autó értékének megfelelő pénzdíj rájuk eső része a érkezik a számlájukra,
a német multi büszkén kommunikálta, hogy a sportág világnagyságait sikerült „becsempésznie” cégük reklámarcai közé. A harmadik „autós raktárürítés” 1997-ben Athénban már elmaradt, ehelyett 60 ezer dolláros pénzdíj várt minden egyes győztesre, ennél lépcsőzetesen kevesebb az aranyérmes mögött következőkre, amit már mérföldköves eseménynek lehetett nevezni. Kevésbé tetszett az atlétáknak, hogy az ezt következő 25 évben, egészen a 2022-es, eugene-i világbajnokságig az anyagi elismerés mértékén alig változtattak. Akkor viszont olyan „ütős” rendszer mutatkozott be, amely 2023-ban, a budapesti világbajnokságon is a pénzdíjak elosztásának alapját képezte, mégpedig az alábbiak szerint:
A teljes összeg 8 498 000 dollár, ebből
Az elosztás a váltóknál pedig a következő volt: 80, 40, 20, 16, 12, 8, 6 és 4 ezer dollár.
Már ismert, hogy jövőre, a tokiói világbajnokságon újabb csúcsot dönt a pénzdíjak nagysága, meghaladva a kilencmillió dollárt is. Ez pedig minden éremvárományos fantáziáját megmozgathatja, így Halász Bencéét is, aki a budapesti vb bronzérmeseként 22 ezer dollárral gazdagodott.
Egyre több a minőségi verseny, és egyre több a világraszóló eredmény is, amit a nemzetközi szövetség régebbi és új támogatói is nagyra értékelnek
– folytatta Gyulai Márton. „Hálásak vagyunk a sportfelszerelés-gyártóknak, mert továbbra is ezek a márkás cégek invesztálják a legtöbbet az atlétikába, miközben a szponzorok köre folyamatosan bővül. Újdonságnak és áttörésnek is számított, hogy a WA a párizsi olimpia győzteseit 50-50 ezer dolláros pénzdíjjal ismerte el. Most még csak az első helyezetteket, de a helyzet javulásával Los Angelesben bővülhet a díjazott atléták köre. A Párizsban olimpiai ezüstérmes helyezésével pályafutása legnagyobb sikerét arató Halász Bencének nem kell 2028-ig várnia, hogy ne csak kalapácsvetésben javítson az egyéni csúcsán, hanem bevételi rekordot is döntsön, mert 2026. szeptemberében, az első alkalommal Budapesten megrendezésre kerülő háromnapos világdöntőn (World Athletics Ultimate Championships) tízmillió dolláros összeggel sportágon belüli csúcsot dönt a pénzdíjak nagysága” – hangsúlyozta a magyar sportdiplomata.
Hozzátette, hogy olyan, egyelőre csak próbálkozásnak tűnő innovatív atlétikai események is előkerültek a „fű alól” , mint például a csak futószámokat szerepeltető Grand Slam Track (GST), amelynek a kezdeményezője Michael Johnson, a négyszeres olimpiai és nyolcszoros világbajnok amerikai sprinter, vagy a kizárólag csak női sztáratlétákat felvonultató New York-i ATHLOS verseny, amely mögött a teniszezőként 23-szoros Grand Slam-győztes és négyszeres olimpiai aranyérmes Serena Williams férje, az üzletemberként befutott és a Reddit internetes közösségi fórum „feltalálójaként” is sikeres Alexis Ohanian áll.
(Ajánlókép: Patrick Smith, Getty Images)