|
| Julio Pablo Chacón |
- Miért? Mi volt?
- Semmi különös, edzettek. Itt volt a Madár is. A Kokóval egy csomó gorilla, nem engedtek be senkit, még az RTL-t se. Kint csinálták meg vele az interjút, majd nézd meg a Fókuszban! - Jó. És az argentinok?
- Semmi, azok csak edzenek.
Nem rossz, sőt
Chacón edzője nem lelkesedik az edzés utáni interjúért, azt mondja, oké, de ha lehet, inkább másnap a szállodában. Julio Pablo Chacón közben felteker valami komoly bandázst, herevédőt vesz a dzsoggingalsóra, és feltesz egy fejvédőt: ezek most Aldo Rios-szal fognak verekedni.
Nem rossz, sőt. Kifejezetten szépen, iskolázottan mozog, és jó a lábmunkája. Rios jócskán bever neki, de van köztük két súlycsoport, és Rios karja láthatóan hosszabb. Egy ideig azt gyakorolják, hogy Rios agyonveri Chacónt, aki ráérősen védekezget, aztán Chacón kijön a sarokból, és mutat egy kicsit a tudományból, ami a sajtóedzésnek nevezett rituálén természetesen szóba sem jöhet.
Jelentem, Chacón sokoldalúan képzett, technikás, gyors, jól védekezik, hajolgat, véd, hárít, jól lép be, jól lép ki, fog, és támadásait tekintve is meglehetősen sokoldalú harcművész. Az alapütései rendben vannak, szépen nyomja az egyenest, horgot, csapottat, felütést, jó kis kombinációkat; Gyuszi bácsi azt mondja, ilyen ellenfele a Kokónak még nem volt. Meglehet, és az is biztos, ez nem olyan meccs lesz, mint a múltkori Bruce Lee vs. Gólem, a vadul csapkodó Chelo Diazzal. Hopp, egy kis különlegesség: távolról belépős jobbegyenes testre, rövid balhorog fejre - arzenál rendben, jó lesz a meccs.
Aldo Riost elnézve a Grigorjan-meccset is érdemes lesz nézni, a Grigorjan amúgy is meredek címvédésekben utazik.
|
Viszont a csajok...
Először Rios és az edzője, meg az összargentin cutman jön. Amíg Chacón leér, megkérdem Riosékat, látták-e az Evitát.
- Persze.
- És Budapestet?
- Hát, valamennyit azért már igen.
- És tudják, hogy a Buenos Aires-i részeket itt vették fel, mert Vajna szerint hasonlít Buenos Airesre.
- Tényleg? Nahát! Nem tudtam.
- És hasonlít?
- Nem. Viszont a csajok... áááá! Azok szépek!
- Azért az argentinok is rendben vannak, nem?
- Igen, de ilyen szőkék nincsenek. Ó, a szőkék...
- Ha már így összefutottunk, mi lesz a Grigorjan-meccsel? Mire készülnek?
- Ez lesz az utolsó címvédése - mondja az edző, Rios csak bólint. Megérkezik Chacón, tiszta dzsoggingban, úgy tűnik, csodálkozik, hogy itt valaki őrá is kíváncsi. Az edzője kéri, hogy ne eresszük bő lére az interjút, mert vacsorázniuk kell, és minél előbb, annál jobb.
Azt hiszem, nagy bokszoló
- Utaztál már ekkorát? A rekordod szerint kétszer mozdultál ki Argentínából: egy meccs Panamában, egy meg Atlantában, még '98-ban.
- Persze, voltam Thaiföldön, amatőr koromban, a világkupán, 1994-ben.
- Az atlantai olimpián bronzérmes voltál, Kovács ugyanott győzött. Emlékszel rá?
- Igen, akkor én egy súlycsoporttal lejjebb voltam. De a döntőt láttam, a kubaival.
- Hogyan készültetek Kovács Istvánra? Melyik meccsét elemeztétek?
- A legutóbbit, a címmeccset a dominikai ellen, meg egy régit, egy fekete ellen.
- És?
- Azt hiszem, nagy bokszoló. Gyors, a gyorsasága a legnagyobb erénye. Jól használja a lábát, jól mozog el oldalra, de nem baj, felkészültünk belőle.
- Nehéz lehet megfelelő edzőpartnert szerezni, mert aki ennyire gyors és technikás, mint ő, az nyilván nem fizetős edzőpartner, hanem világbajnok.
- Nem, nem: Panamában készültem egy sráccal, aki nagyon hasonlóan bokszol, mint ő.
- Arra, gondolom, számítasz, hogy szoros pontozás esetén nem nyerhetsz. Itt Budapesten, Universum-rendezésben ajánlatos lenne egy K.O.-t elérned.
- Persze, tudom, ő van otthon, ez a bokszban sokat számít. De ha jól megverem, pontozással is győzhetek. Bízom az ütőerőmben: ha arra kerül a sor, hogy leállunk verekedni, padlót fog. Több ütést bírok, mint ő.
- Az utolsó meccsed február végén volt, egy Martinet nevű srácot kiütöttél. Előtte pedig kikaptál Freddie Norwoodtól.
- Nem, közben még volt egy WBO latin bajnoki címmeccsem, otthon (Chubut, Mendoza tartomány, a kisvárost nem találtam a Macmillan világatlaszban. A latin bajnok valami dél-amerikai kisvilágbajnoki cím féle lehet. -WR), egy argentin srác ellen. A nevét már nem tudom.
Az állam rendben van
- Tudsz róla, hogy Kokónak volt már argentin ellenfele? Nestor Cabello.
- Nem Ceballo?
- Ördög tudja, lehet. Ismered?
- Személyesen nem, de tudom, hogy valahol arra lakik, amerre én, a szomszéd tartományban.
- Kovács kiütötte, elég hamar.
- Igen? Mert gyenge az álla.
- És a tiéd?
- Az rendben van.
- Freddie Norwoodtól a WBA világbajnoki címmeccsén, Argentínában egyhangú pontozással kaptál ki. Ott mi volt?
- Teljesen rossz volt a felkészülésem, nagyon gyenge voltam, teljesen elhibáztuk, úgy ahogy volt.
- Nevezetesen?
- Későn kezdtem fogyasztani, és fizikailag kész lettem, mire hoztam a súlyt.
- És most?
- Most oké! Már két nappal a mérlegelés előtt is megvan a súlyom - egyszer már megszívtam, most nagyon vigyáztunk. Nincs rosszabb, mint a túl gyors fogyasztás: alig bírtam mozogni, gyengén ütöttem, a reflexeim se működtek rendesen.
- Egyébként milyen volt Norwood? Sose láttam, csak azt tudom, balkezes.
- Igen. Fordított alapállás, kemény, nagyokat üt.
Most olyannal találkozik, aki tud bokszolni
- Kokónál sikerült kiszúrnod valami gyenge pontot?
- A két meccsből, amit láttam, az jött le, hogy az ellenfelei nem voltak igazán erősek. Most pedig olyannal találkozik, aki rendesen üt, tud bokszolni és keményen küzd.
- Az normális, hogy edzésen Aldo Rios-szal bokszolsz?
- Persze, bár mondom, eddig Panamában egy Kovács-szerű sráccal gyakoroltam, ő stílusra és magasságra is hasonlított.
- Amikor egy magyar edzőnek meséltem, hogy kesztyűztök Rios-szal, azt mondta, nem vagytok normálisak: ő meccs előtt nyolc nappal már nem bokszoltatja a versenyzőket.
- Igen? Pedig nálunk így megy máskor is.
- És ha beszedtek egy kósza orrtörést? Akkor aztán oda se szagolhattok az öv közelébe.
- Ó, vigyázunk mi egymásra! És hát keményen kell dolgozni.