Bokszban 2012 egyik leghátborzongatóbb kiütése december 9-én volt. A nyolc súlycsoportban is világbajnok Manny Pacquiao mint egy zsák, úgy dőlt el, miután óvatlanul belelépett Manuel Marquez jobbosába. A Fülöp-szigetekit ennyire még sosem rendítették meg, valószínűleg egy bokszrajongó sem fogadott volna arra, hogy valaha egy kiütés után öntudatlanul fekvő Pacquiaót lát.
Nagy verésbe futott bele Pacquaio egy korábbi ellenfele, a 2009-ben általa kiütött Ricky Hatton is, nemcsak a ringben került padlóra, az élete is romokban hevert. Összeszedte magát, újra bokszolni kezdett, de az újrakezdő meccsén Sencsenko végleg visszavonultatta. Az ukrán a második menetben egy vesére mért balossal rogyasztotta meg az angolt.
A dán Mikael Kessler visszatérése jobban sikerült, mint Hattoné. A Viking Harcos egyéves kihagyás után bokszolt Allan Greennel, a mérkőzés negyedik menetének elején egy nagyon gyors, álcsúcsra mért balossal fektette ki az amerikait, aki mozdulni sem tudott.
Mindenki megelégedésére az év egyik legjobban futtatott meccsén is KO döntött, ahol a Klicskók és egymás csesztetésben magas szintre elérő David Haye és Derek Chisora küzdött meg. A nagy balhé és az igazán nagy csata is elmaradt, de az ötödik menetben Haye egy szép jobbhoroggal padlóra küldte Chisorát, majd az ütésből nem regenerálódó, csak csapkodni tudó ellenfelét még egyszer kiütötte.
A Klicskók idén sem vállaltak nehezen hozható mérkőzéseket, csak az utóbb doppingolással vádolt Vlagyimir ellen szívósan küzdő Wach okozhatott volna meglepetést, de igazán szép kiütésig egyikük sem jutott. Vitalij Klicsko Charr elleni győzelme azért emlékezetes lett, a németet TKO-val verte, az egyik balosa után szinte spriccelt Charr vére, mert a szeme mellett megsérült egy ér.
Februárban egy Kessleréhez hasonló, megsemmisítő erejű kiütéssel győzött a kanadai Adonis Stevenson. Egy menet sem ment még le, amikor egy balegyenessel leterítette Gonzalest.
Bár Balzsay Károly nem tudta leteríteni Sartisont, az utolsó menetben elért technikai KO-jával nagyot alakított. A címmérkőzésen szinte végig hátrányban volt, ha végigmegy a meccs, akkor pontozásos vereséget szenvedett volna. A 12. menetben azonban nagyon jól hajrázott, megtörte klubtársát, és a húsz másodperccel a vége előtt a mérkőzésvezető leléptette a már kóválygó Sartisont.