A súlycsoportoktól, szervezetektől függetlenül a világ legjobb ökölvívójának tartott váltósúlyú Floyd Mayweather vasárnap hajnalban megcsinálta a kötelezőt, újra nyert. Ez a meccse az előzőhöz képest (Manny Pacquiao) mérsékelten volt érdekes, még ha be is állította Rocky Marciano rekordját. Megerősítette: 38 évesen abbahagyja. Senki nem hisz neki.
Májusban az egész világ várta, hogy az amerikai Floyd Mayweathert láthassa végre a Fülöp-szigeteki Manny Pacquiao ellen, el is nevezték gyorsan az évszázad bokszmeccsének.
Mivel az amerikai akkor egy unalmas meccsen nyert, kevésbé volt érdekes a következő meccse, még akkor sem, ha éppen pár napja az derült ki, hogy a doppingmintája pozitív volt. Pacquiao pedig kevéssel a májusi vereség után azt állította, hogy sérült volt.
De vissza a mostani meccshez: Andre Bertót választotta következő riválisának, aki 30 győztes meccse mellett már háromszor is kikapott.
Az elmúlt négy évben háromszor is vesztes Bertónál sokkal jobb bunyósok is lettek volna, akik vállalják a csatát a Mayweatherrel, de a bajnok választása a lényegesen veszélytelenebb Bertóra esett. (Bertót Amerikában a 13. helyre rangsorolja a boxrec.com nevű szaklap, míg a világon a 22. legjobb.)
Rocky Marciano csúcsának beállításához, vagyis sorrendben 49 veretlen meccshez ideálisabb partner ugyanis nem is jöhetett Bertónál. Az izgalmakról ezzel le is mondhattunk.
Dariusz Michalczewski is hasonlóan gondolkodhatott 2003-ban, amikor ő is elérhette volna a 49 győztes meccset, de váratlanul kikapott a mexikói Julio Cesar Gonzáleztől Hamburgban.
A Tigris erőtlen volt, mintha feszélyezte volna a rekord, mert 48 győzelem után kétszer is kikapott.
Mayweather erőlködés nélkül meg is csinálta a kvázi kötelező meccset, ezzel az övé maradt a WBC és a WBA világbajnoki öve. Sokat elárul a meccsről, hogy a leghangosabb ovációt a 11. menetben váltotta ki. Bár talán ez a mostani meccs kevéssel nyíltabb és szórakoztatóbb volt, mint Pacquiao ellen.
Addig hozta a tőle várt, nem túl látványos bokszot. Elmozgott, talált, elmozgott, a riválisa pedig nem találta a távolságot. Volt olyan eset, amikor háromszor is megpróbálta megütni, de egyszer sem sikerült neki, majd egy balhoroggal Mayweather talált.
Akik a bokszot a váratlansága miatt szeretik, ezúttal is csalódhattak, mert minden kiszámítható volt, mintha előre meg lenne írva. Voltak ugyan showelemek - sokat beszéltek egymással, Mayweather a közönséggel is, folyamatosan gesztikulált -, de csak elvétve.
Mayweather természetesen egyhangú pontozással nyert, hiszen nem is tett semmit azért, hogy kiüsse ellenfelét. Az egyenesei villámgyorsak voltak, de messze nem megrendítő erejűek.
A három bíróból az egyik mindegyik menetet Mayweathernek adta, a második úgy gondolta, hogy kettőt elvitt Berto, a harmadik szerint háromban is jobb volt. Rögzítsük tehát az arányt: (120-108, 118-110, 117-111)
A harmadik és a tizedik menet lehetett az, amit Berto elvitt, a többiben biztosan kevesebbet próbálkozott.
Mayweather eddig igen sokszor elmondta, mennyire fontos neki az egészsége. Tiszteletben tartva nyilatkozatát, azt azért tegyük hozzá gyorsan, mivel Money a beceneve, simán jöhet egy olyan ajánlat, mondjuk 100 millió dollár, amire hirtelen meggondolja magát, és mégis ott látjuk a kötelek között.
A meccs után a szurkolók java része kizártnak tartotta az MGM Casinóban, hogy valóban befejezi, sokan csak nevettek a felvetésén, hiszen egyszer már kvázi visszavonult, de a 2008-as év teljes kihagyása után mégiscsak ott volt a ringben, ahol összesen 34 millió dollárt bokszolt össze.
Mások is így gondolkodhattak, mert nem fogyott el az összes jegy. Pedig egy ekkora egyéniség búcsúját biztosan mindenki látni szeretné. Még akkor is, ha Mayweather soha nem örvendett elsöprő népszerűségnek Amerikában a kontrabunyója miatt.