Csötönyi Sándor a múlt század embere, és ezt nem csak azért mondjuk, mert 1996. október 27-én választották meg a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) elnökévé. Bár kihívója akkor nem volt, de a biztonság kedvéért hatmillió forint készpénzt vitt a szavazásra. Ennyi volt a szövetség felhalmozott adóssága, és Csötönyi ezzel azt akarta szimbolizálni, hogy míg távol volt a boksztól, jól keresett, tehetős ember lett.

Csötönyi Dunaszentgyörgyön született, szerinte szökőnapon, február 24-én, páratlan évben, de amúgy 1949 nem volt szökőév. 10 évesen a Képes Sport terelte a boksz felé, egy győztes bokszolót látott a címlapon, ezért választotta a sportágat. Szekszárdon Leposa Ferenctől kapott jó iskolát, így 1966-ban már ifjúsági bajnok harmatsúlyban, és a legtechnikásabbnak járó tiszteletdíjat is megkapta.

Önmagát kemény belharcos gyereknek nevezte. 

A felnőttek közt nem robbant be, olimpiára nem jutott ki, így 10 évvel később már edző Csepelen. Jellemző történet vele kapcsolatban, hogy a Népsport újságírója épp ekkoriban, pont egy hasmenés után látogatta meg. A cikkben amellett, hogy kiderült, Csötönyi foglalkozására nézve műszerész - ennek később még jelentősége lesz -, és hogy kéztörés miatt hagyta abba, szóba került a kacsaringós életútja is: az NDK-ba nősült, Zwickauban edzősködött, tanítványai sikeresek is lettek, viszont ő is sokat tanult kint. Ez a referencia kellett is ahhoz, hogy itthon állást kapjon.

A cikkre visszatérve, ekkor 1976-ot írtunk, és a lap annak ment utána, hogy miért maradt a montreali olimpián érem nélkül a sportág, hiszen 1972-ben négy olimpiai érem - egy arany, két ezüst és egy bronz is - összejött. Akkoriban nem volt gyakori, hogy pályakezdő edzőket is bemutasson a sportújság, és ennek a cikknek aztán nem várt utóélete is lett.

Csötönyi helyreigazítást kért. Ez akkoriban úgy ment, hogy írhatott egy válaszcikket. Abban azt írta, hogy az eredeti cikkben idézett kijelentések Papp Lászlóra nem tőle származnak, azaz hogy a háromszoros olimpiai bajnok bokszlegenda önfejű és naturalista hajlamú lenne.

„Mindenkit hibáztatnak, de ez nem helyes, a megoldást kell megmondani. Egyszemélyben sem Papp László, sem a szövetség vezetői nem hibáztathatók, hisz mi, egyesületi edzők is ugyanúgy felelősek vagyunk a magyar ökölvívósportban meglevő hibákért” - írta a Népsportnak.

Csötönyi ment előre a ranglétrán, kitartása, konoksága, alázata segítette ebben, így 1979-ben, vagyis 30 évesen már a felnőtt válogatott keret mellett dolgozhatott, ami egyedülálló. A fiataloknál jó munkát végzett – Bacskai Imre és Váradi János volt a csapat tagja többek közt -, sok tehetséges öklöző útját egyengette a felnőttekig.

A 80-as olimpiára azonban nem vitték el, de a Los Angeles-i bojkott helyett szervezett Barátság versenyen már Papp László közvetlen segítője, ahogy majd az 1988-as szöuli olimpián is. Isaszegi Róbert bronzérme után még állami kitüntetést is kapott, és egy év múlva mesteredző lett. A kajakos sikeredző, Fábiánné Rozsnyói Katalin is akkor kapta az elismerést, neki világbajnokai voltak, az ökölvívásban akkor ez nem volt követelmény.

1988 decemberében azonban váratlanul távozott a válogatottól. „Sokan ellentétet szítottak köztem és Papp között" - így magyarázta a távozását. Két év múlva körön kívülről adott interjút a Népszabadságnak, igaz, ebben közrejátszott, hogy megütötte Akkermann György szakfelügyelőt. Pereskedtek is, végül kibékültek.

Az 1990. június elsején megjelent cikknek a felcíme: egy sikersportág a padlón. Első mondatában nem kertelt:

Tartok tőle, miután önkéntes száműzetésemből visszatérek, a magyar boksz eltűnik a süllyesztőben.”

A jóslat nem jött be: egy év múlva Kovács István világbajnok lett, majd 1992-ben három olimpiai érmet nyertek az öklözők a barcelonai olimpián, Kovács mellett Béres Zoltán és Mizsei György. Azóta összesen nem volt ennyi érme a sportágnak. 

1990 márciusában politikai pályára lépett, a Szabad Demokraták Szövetségének sportszekciójáig jut, az olimpiai bajnok öttusázó Török Ferenccel és Nádori László professzorral együtt dolgozott a magyar sport felemelkedéséért, hiszen a régi rendszer már nem, az új pedig még nem működött, majd az önkormányzati választáson képviselőjelölt lett.

A profi boksz megalakításában is bábáskodott, ezzel egy időben Frankfurtban szaktanácsadó lett, elvégzett egy üzleti iskolát, de 1992-ben már újra itthon elnökségi tag, igaz, csak egy évet maradt. Nem tetszett neki, amit látott, élettelennek mondta a működés struktúráját, és mivel a főállását biztosító kaszinós cég is Romániában kezdett terjeszkedni, ezért sokat kellett utaznia a legnagyobb városokba a határ túloldalán.

1994 decemberében ismét elnökségi tag lett, hamarosan pedig alelnök. Az 1996-os elnöki megválasztásáig jelentős befolyást terjesztett ki a szövetségre, például ő találta ki az utánpótlás-igazgató posztot is, így Kovács István aranya után szinte megváltóként várták vissza. Nem is volt kérdéses megválasztása.

Kovács szépen keretbe is foglalja Csötönyi munkásságát, hiszen húsz évvel később már épp Kovács az egyik legnagyobb kritikusa, aki suksükölő szélhámosnak nevezte Csötönyit, megkérdőjelezve nemcsak a doktori a címét, hanem azt is: egyáltalán leérettségizett-e. A cikk elején említett műszerész végzettséghez akkoriban ugyanis nem feltétlenül kellett érettségi.

Csötönyi a támadásra perrel fenyegetett, de arról nincs hír, hogy valóban tett-e jogi lépéseket. Azt ellenben tudatta, hogy ő a biztonságtudományok doktora, bár nem részletezte, mikor és hogyan szerezte meg a címet. Arról is mindenkit biztosított, hogy érettségijének másolatát eljuttatja a megfelelő helyekre.

Mindez persze teljesen értelmetlen vita lenne, ha az ökölvívás fejlődik, és egyre csak tehetségek jönnének a sportba, nem pedig arról szólnának a hírek, hogy a legtöbben már a húszas éveik elején abbahagyják.

Még 2000-ben, épp az az Erdei Zsolt szerezte, aki most Csötönyit váltja majd a szövetség élén. Az 1997-es budapesti világbajnokságon még két aranyérmese volt a magyar csapatnak (Kovács és Erdei), azóta mindössze egy döntőt tud a sportág felmutatni. Azóta 4 olimpián összesen hét győztes meccsen vagyunk túl, a nőknél még ennél is rosszabb a helyzet, tőlük ki sem jutott senki.

A szakmai bajok szembetűnőek, a mostani elnökjelölt Erdei is erre hívta fel a figyelmet. A szakmával korábban oly kritikus Csötönyi pedig nem vázolta fel, miként képzeli a megújulást.

Mivel a rossz spirálból Rióban sem tudtak a mieink kitörni, Hosszú Katinka bátor kiállása után Rácz Félix bokszmenedzser lendült támadásba, és decemberben 12 pontban fogalmazta meg, mi működik rosszul a szövetségben. Ezt válaszul tételesen cáfolta a MÖSZ elnöksége, és megnyugtatta a közvéleményt, használnak számítógépet.

Egy decemberi közleményben pedig azt is kiemelték, hogy a szövetségnek nem feladata a versenyzők nevelése, csak a feltételek megvalósítása. Tehát azt próbálták elhitetni, hogy a szakmai munkáért a szövetség nem felelős, ezért emlegette rendszeresen, hány termet újítottak fel állami pénzből, hogy a szövetség csak postás.

A sikert nem kell megmagyarázni, a kudarcot meg nem lehet”

- ez az életfilozófiája, talán ezért nem is vállalkozott soha a rossz szereplés alapos kiértékelésére az előző 10 évben.

Tavaly még úgy tűnt, hogy Csötönyi harcolni fog az idejének kitöltéséért - 2019 szólt a mandátuma -, ám az év elején Erdei Zsoltot beszélgetésre hívta. Ezen előbb le akarta beszélni az elnökjelöltségről, aztán a támogatásáról biztosította Erdeit. Amikor a találkozó ténye kitudódott, Csötönyi azért kezdett aggódni, hogy az új elnök miből fog majd megélni. Az egész olyan látszatot keltett, mintha ő nem azonnal, hanem csak majd egyszer valamikor akarná átadni a vezetést.

Az események azonban felgyorsultak, és amikor február 13-án Erdei a Facebookon megköszönte a változást akarók bizalmát, Csötönyi megerősítette, kizárólag neki adja át a hatalmát, mert becsületesnek tartja, ő meg már egészségileg sem bírja olyan jól. Egyben hitet tett amellett, hogy ettől függetlenül, ha bárki más lenne a kihívó, akkor csatába indulna ellene. Erdeit egyben figyelmeztette, ő továbbra sem fordít hátat a boksznak.

Amellett, hogy ritka rossz véleménye van a sportág jelenlegi szereplőiről, el is mondta február közepén, hogy

mindenki csak addig volt barát, amíg a pénzt ki tudta szedni az ökölvívásból.”

A rendkívüli közgyűlés összehívása a jelenlegi elnök kezében van, ha nem gondolja meg magát, akkor április elsején adja át a posztját. Az aláírásokat mindenesetre már összegyűjtötték, így a napirendi pontok között a hatalomátadásnak is ott a helye.

Hacsak nem lesz még egy fordulat.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt/MTI)