Index Vakbarát Hírportál

A pufók Pusztító sem csak egy hájpacni

2019. december 20., péntek 23:47

Az idei év egyik legnagyobb bokszszenzációja volt, hogy a minimum köpcös, de inkább látványosan túlsúlyos Andy Ruiz kiütötte a rendkívül atletikus Anthony Joshuát, és ezzel a nehézsúlyú boksz királya lett. Ezzel három szervezet világbajnoki övét is megszerezte. Elég sokan rá is csodálkoztak, hogy hogyan lehet valaki ilyen testalkattal a legjobb bokszoló? Ruiznak saját bevallása szerint is gondjai vannak az evéssel, részben erre is fogta, hogy a decemberi visszavágón már kikapott Joshuától. De ahogy annyi sport, a boksz sem csak a kilókról és a kidolgozott testekről szól.

Júniusban Ruiz 121,5 kilóval mérlegelt Joshua ellen, ami 183 centiméteres magasságához képest elég soknak tűnik, a 198 centis Joshua például csak 112 kiló volt. Bár decemberre valamivel izmosabbá vált, még nagyobb testsúllyal ment a ringbe Ruiz. Az apja szerint a meccsnapon több mint 130 kiló lehetett.

A visszavágó előtt több szakértő, mint például az egykori világbajnok George Foreman is arról beszélt, hogy ezek a plusz kilók nagyon sokba fognak kerülni Ruiznak. Igazuk is lett, mert a formán kívüli címvédő pontozással bukta el a meccset. A bukás után pár nappal Ruiz is elismerte, életformája is hátráltatta, bár először azzal is magyarázkodott, hogy azért mérlegelt 128 kilóval, mert sombreróban állt a mérlegre.

„Mindent megettem. Mindent. Ezért szedtem fel olyan sok súlyt. Túl sokat buliztam, túl sokat ünnepeltem. Együtt voltam a haverjaimmal és ünnepeltem. Néhány Corona-sörrel többet ittam, mint kellett volna"

– mondta a bokszoló a TMZ-nek.

Foreman is hasonlóról beszélt. „Ha celeb vagy, akkor mindig akad valaki, aki arra kér, hogy kóstolj meg egy ételt. Aztán azt gondolod, hogy elég lesz a következő hat hét arra, hogy formába kerülj és lefogyj."

A néha önmagát is kis kövér fiúnak nevező Ruiz persze nem most lett túlsúlyos, mindig is egy kicsit puhos volt, ebben az őt motiváló apja is vastagon benne van. A hatévesen bokszolni kezdő Andyt mindig egy Snickers csokival jutalmazta. A bokszoló pedig azóta is rendszeres fogyasztója a Snickersnek, a meccsek előtt is lenyom egy-egy szeletet. Világbajnoki címe után a csokigyár egy külön övet is csináltatott neki. Joshua legyőzése után saját állítása szerint viszont hónapokig nem evett meg egyetlen szeletet sem. Át akarta formálni a testét, hogy még gyorsabb és erősebb legyen. „Nem akarok kockahasat és nagy izmokat. Egyiket sem. Csak egy kicsit vékonyabb akarok lenni" – magyarázta a USA Todaynek. Elmondta, hogy például már ezért nem eszik dupla hamburgereket baconnal és sajttal. A nyár végén a 113-115 kilót célozta meg, de ebből aztán semmi sem lett.

A korábbi világbajnok Mike Tyson szerint Ruiznak nem is kellene lefogynia, mert azzal az erejéből is veszít. „Ezzel a súllyal jó volt, maradni is kéne ezen a súlyon. Ha nem árt, nem is javít rajta."

Ruiz amatőr bunyósként egyszer 146 kilóval is mérlegelt, a profi karrierjét viszont már csak 134 kilósként kezdte, ebből tudott lefaragni jó pár kilót.  A túlsúlyát a ringben többnyire az előnyére tudta fordítani. Általában lebecsülték ellenfelei testalkata miatt, aztán amikor kiütötte őket a Pusztító becenevő bunyós, kénytelenek voltak ráébredni, hogy rosszul ítélték meg. A mexikói születésű bokszolónak elég jó mérlege van, mert 33 győzelem (ebből 22 KO) és csak két vereség van a listáján. 

Miért jó mégis a túlsúly?

„Az olyan sportban, mint a nehézsúlyú boksz vannak olyan forgatókönyvek, amikor a túlsúly kifejezetten előnyös lehet" – nyilatkozta a BBC-nek Mayur Ranchordas sportdietetikus, aki szerint a bokszban az extra testzsír és kilók a teljesítményt is növelhetik.  „Ha plusz húsz kilóval vagy nehezebb, még ha ez a plusz a zsírból is jön, az ellenfeled sokkal többet megérez az ütéseidből " – mondta Ranchordas. A plusz kilók persze hátránnyal is járnak, mert a mozgatásuk elég sok energiát felemészt, és a pulzust is feljebb tornásszák, ami gyorsabb kifáradáshoz vezethet. 

A dietetikus szerint viszont elérhető egyensúlyi állapot, és egy túlsúlyos is lehet fitt.

Ha képes vagy nagy sebességet produkálni, az ütőerőd fenomenális és a fittséged nagyon jó, akkor valószínűleg nem segítség az, ha veszítesz extra 15 kilót. Ruiznak elég magas a testzsírja, de ugyanakkor elég nagy izomtömeget is mozgat. Ő nem csak egy hájpacni. Hogy mi különbözteti meg egy túlsúlyos sráctól? Lehet, hogy ugyanolyan nehéz az a fickó, de biztos, hogy a zsír alatt sehol sem visz annyi izmot.

Ruiz a legtöbb küzdelemben a gyors kezével győzött, nem rossz az ütőereje sem, de inkább kombinációkból, mint egyetlen nagy ütésből hozta össze a kiütéseit. Taktikusan, testütésekkel bontja le az ellenfelei védelmét, mielőtt padlóra küldené őket. Úgy tartják, hogy bár nagyobb méretű egy csomó nehézsúlyúnál, mégis úgy harcol, mintha egy alacsonyabb súlycsoportból jött volna. Másik fegyvere, hogy elég energiatakarékosan küzd, nem lohol folyamatosan ellenfelei után, de mégis legtöbbször ott vannak, ahol Ruiz számára a legkedvezőbb.

„Ez egy készség, sok oldalirányú mozgással jár. Nem akarod állandóan üldözni a fickót, mert akkor mindig egy lépéssel előtted lesz. Ha oldalra mozogsz, akkor is szemben állsz vele, anélkül, hogy követnéd. Néhány bokszoló elég sokat beleöl az üldözésbe, és úgy használják el az energiát, hogy bármi komolyan elérnének vele. Ruiz nem ilyen, minden mozgásnál tudja, hogy mit csinál' – mondta Nigel Collins szakíró az NPR-nek, aki Ruizt balett-táncoshoz hasonlította egy edzéséről készült videó alapján.

Kétszáz kilós bunyós is ringbe ment

Az eddigi legnehezebb nehézsúlyú világbajnok az orosz Nyikolaj Valujev volt, aki 147 kilósan szerzett címet. Igaz, a 213 centis óriás csupa izom volt. Ruiz júniusban a 121,5 kilóval a harmadik legnehezebbként lett világbajnok. Túlsúlyos nehézsúlyúak mindig is voltak a bokszban, csak éppen nagyon kevesen jutottak el világbajnoki övig.

A Ruizt kritizáló George Foreman sem a levegőbe beszélt, neki is volt erősen túlsúlyos korszaka. Ő 10 éves kihagyás után, 38 évesen tért vissza, messze korábbi csúcsformájától, erősen felpuhosodva. A nehézsúlyú rutinja azonban elég volt, 121 kilósan is nyerni tudott Steve Zouski ellen. Foremannak sikerült újraindítani karrierjét, mert 45 évesen újra világbajnoki címet nyert.  Riddick Bowe is volt nehézsúlyú világbajnok, ő is kihagyott jó pár évet, börtönben ült közel másfelet, és utolsó meccseire ő is kifejezetten túlsúlyosan állt ki. De 127 kilósan hozott össze még pár győzelmet.

Az igazi nehézfiúkat persze nem a bajnokok között kell keresni, hanem a nehézsúly kalandorai között. Az új-zélandi hegyomlás méretű Kevin Karusa nem véletlenül kapta a King Kong becenevet. 157 kilósan bokszolt, de egy nála 50 kilóval könnyebb ellenfél ütötte ki, ami után nem is vállalt több meccset.  Gabe Brown egész jó statisztikákkal bírt, amíg 135 kilósan bunyózott, de miután felugrott rá még harminc kiló, már nem volt igazi ellenfél. Zsinórban nyolc meccset bukott el, és ő is inkább a visszavonulás mellett döntött 2011-ben.

Ha Karusára azt mondtuk, hogy olyan, mint egy hegyomlás, akkor a lista két utolsó versenyzője egyenként kitesznek egy hegyláncot. Eric Butterbean Esch a kick-boxban és az MMA-ban is megmártózott. 180 kiló körül hozta a versenysúlyát, de legutolsó meccsére 193 kilóval mérlegelt be. Esch is szép karriert tudott le, 91 meccséből 77-et megnyert.

A rekorder minden bizonnyal Dustin Nichols, aki valami eltúlzott iróniából a Giliszta (Worm) nevet is megkapta. Az amerikai bokszoló 204 kilósként is állt már ki meccsre, de inkább csak félelmetes, mint veszélyes ellenfél tudott eddig lenni 12 éves profi karrierje során. 18 meccséből eddig 13-at elveszített, és minden alkalommal KO-val.

Végül is nála is érvényesült Nigel Collins tétele:

„Nem az számít, hogy hogyan nézel ki, vagy milyen a fizikumod. A legfontosabb dolog az, hogy hogyan harcolsz."

 

Rovatok