Azok után, hogy tavaly november 9-én Kovács Istvánt megválasztották a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnökének, hihetetlen tempóban felpörögtek az események. Kokó már két héttel hivatalba lépése után szerződést bontott Hamid Tangribergenovval, az üzbég nemzetiségű szövetségi kapitánnyal, aki regnálása másfél éve alatt nem sok mindent csinált, de azt jó fizetésért. 

Azóta nem volt szövetségi kapitánya a válogatottnak, ezért időközben kiírták a pályázatot a posztra, és a beadási határidő a napokban lejárt. Mivel külföldiek is pályázhattak, talán nem is meglepő, hogy nem kevesebb, mint tizenhat jelentkezés érkezett be, közöttük kifejezetten színvonalas dolgozatok is. A tizenhatból tizenkettőt határainkon túlról adták be, végül az öt magyar kandidáló közül egy visszalépett, ők maradtak négyen. 

A pályázatokat rendkívül alaposan, több oldalról bíráljuk el, megnézi, megvitatja azokat az edzőbizottság, a sportolói bizottság, végül az elnökség, és utána hozunk döntést, már kialakult a négy nevet tartalmazó rövid lista – mondta az Indexnek Kovács István. – Fantasztikus nevek vannak a pályázók között, egyikük például, a kubai Ernesto Aroche, 1996-ban Atlantában ott volt a szorítósarokban a legendás vezetőedző, Alcides Sagarra mellett, amikor legyőztem Arnaldo Mesát az olimpiai döntőben. 

Információnk szerint olyan országokból adtak be pályázatokat, mint Írország, Kuba vagy Olaszország. Aroche mellett – aki jelenleg még a spanyol válogatott edzője – például az olasz Emanuele Renzini hosszú évekig irányította az itáliai válogatottat, érdekességként: ő az edzője annak az Angela Carininek, akit a párizsi olimpián a 66 kg-os súlycsoport első fordulójában a vitatott nemiségű algériai Iman Helif olyan erősen vágott orrba, hogy az olasz hölgy fájdalmában sírva fakadt, és feladta a meccset. (A következő körben, a negyeddöntőben Helif verte meg a mi Hámori Lucánkat.) 

Az ír pályázó pedig az a John Conlan, aki két olimpiai bajnok, Katie Taylor és  Kellie Harrington edzői teamjében is dolgozott.