Farkas 2013 januárjában próbálta először megmászni ezt az utat, akkor még nem boldogult vele. Egyévnyi felkészüléssel, sziklamászással,  edzéssel jutott el oda, hogy sikeresen kimászta, írja a 4bakancs.

„A 30 méteres, végig áthajló szikla az alja cseppköves jellegű, a szakasz végén egy térdkulcsos „no-hand” van, ahol mindkét kézzel el lehet engedni a falat, és pihentetni az alkart. Ezután egy rövid kis peremes- kis cseppköves rész jön, ami után megint van egy térdék, de itt már nem lehet olyan jót pihenni, mert hasizomból és az egyik kézzel folyamatosan tartja magát az ember. A végső rész, az utolsó 10 méter a lényeg: először jön 3 maxerős mozdulat, kis peremeken, rossz lépésekkel, és egy csúszós cseppkővel, ez a kulcsrésze az útnak. Utána pedig akadós-kisfogásos, technikás mozdulatokat kell bírni állóképességből az utolsó mozdulatig, ahol még egy utolsó nagy nyúlást kell végrehajtani, az áthajlásból való kimászás érdekében. A kulcsrészből kb. nyolcszor, az utolsó mozdulatból pedig összesen ötször estem ki, míg végül olyan 25. próbára sikerült."

A nem egészen 20 éves mászó négyciklusos (alapállóképesség, maxerő, maxerős állóképesség és erőállóképesség) edzéssel készült. „Két hónapon át mentem heti 4-5-ször a terembe mászni, húzódzkodni, kis peremeken függeszkedni, közben otthon még heti 1-2-szer húzódzkodtam, lógtam, betartásokat csináltam, ugyanezt súllyal is elismételtem, és mindemellett a pihenést és a futást sem szabadott kihagyni."