A Duna-part repülőgépektől hangos, nemzetközi versenyt tartanak Budapesten, a szállodák tömve vannak, na de mennyire éri ez meg Magyarországnak?
Tavaly augusztusban jelentette be a kormány, hogy három éven át évi 6 millió euróval, vagyis nagyjából 1,9 milliárd forinttal támogatja, hogy a Red Bull Air Race hat év kihagyás után visszatérjen Budapestre. Az itthoni rendezésért felelős Hungaroring Sport Zrt. az Air Race-hez, a Forma-1-es futamhoz, illetve az évi sporteseményeinek támogatásához több, mint 10 milliárd forintot kap a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.
Ez az összeg nagyjából a kétszerese annak, amit a magyar turizmus összes többi szereplője kap 2015-ben, igen komoly reklámnak tekintheti tehát a kormány a két versenyt.
A versenyt Budapesten utoljára 2009-ben rendezték meg, a 2010-est biztonsági okok miatt törölték, majd maga a sorozat is szünetre ment három évre. Akkoriban egy futam licencjoga nagyjából a másfélszerese volt a mostaninak. Részben ezért, pontosabban a költségek csökkentése miatt találtak ki új rendszert 2014-re.
A verseny rendezési jogát tehát állami támogatással vette meg a Hungaroring, a szervezési költségek viszont már utóbbit terhelik. Az viszont nem tiszta, hogy ez pontosan kinek és hogyan éri meg, hiszen a budapesti verseny mindenki számára ingyenesen megtekinthető – egyedül a Red Bull által felállított, VIP-nek tekinthető részbe árultak fizetős jegyeket, amik mind el is keltek.
Azt ugyanis minden városban a szervezők döntik el, hogy kérnek-e jegyeket a nézőktől. Nyilván Budapest ilyen szempontból speciális, hiszen közterületen, a város közepén rendezik a versenyt, így nehéz lenne azt eltakarni, de például a horvátországi Rovinjban fizetős lelátók voltak az öböl mentén, a kilátást pedig, ahol csak tudták, ponyvákkal borított kerítésekkel takarták.
Belépőkből tehát nincs bevétel, közterület-használati díjból viszont lehetne, feltéve, hogy másképp intézték idén, mint 2009-ben, amikor a Miniszterelnöki Hivatal ingyen adta át a szervezőknek a Duna-partot, igaz, a verseny akkor egybeesett az augusztus 20-i állami ünnepségekkel. Az Air Race szervezői akkor nem engedték be a főváros által támogatott légi parádét, idén viszont a Magyar Honvédség már szombaton nagyszabású bemutatót tartott vízen és levegőben is a program keretén belül.
Az állami támogatást az ingyenes program ismeretében egyedül az eseményhez kötődő turisztikai forgalommal lehet talán magyarázni.
Hogy közülük hányan voltak, akiket csak a verseny, és nem az állami ünnepség érdekelt, nehéz megítélni, ahogy idén sem könnyű felmérni, hányan érkeztek a hétvégére Budapestre nyaralni, és hányan a verseny miatt.
Iparági körökből úgy tudjunk, hogy a belvárosban annyira megteltek hétvégére a szállodák, hogy szinte lehetetlen volt az elmúlt napokban üres szobát találni, így a vasárnapi versenyre még nagyobb tömegre lehet számítani, mint ami szombaton volt.
A 2003-ban indította a versenysorozatot a Red Bull. Az előkészületekben és az alapötlet kidolgozásában Besenyei Péter magyar műrepülő pilóta segített a cég kérésére, ő végezte az első tesztrepüléseket, így a pilonok kifejlesztésében is fontos szerepe volt.
A verseny, melyet a világ leggyorsabb motorsportjának neveznek, egyszerű elven alapul: minél gyorsabban végigrepülni a pilonkapukból alkotott pályán úgy, hogy közben a repülők szárnyai nem érintik a pilonokat. A kapuk között meghatározott magasságban kell átrepülni, bizonyos kanyarokban a 10 G-s erőhatást sem szabad túllépni, tehát a koordináció és a sebesség mellett sok dologra kell figyelni – nem véletlen, hogy a mezőnyt korábbi műrepülők és vadászpilóták alkotják.
A sorozat 2011-13-ban kényszerszünetet tartott, hogy a szervezők olcsóbb és biztonságosabb formátummal tudjanak előállni. Egy idényben 8 futam van, az eddigi 10 szezon alatt 23 ország 37 különböző helyszínén járt a verseny. Az idei szezonban versenyenként 14 pilóta indul a Master osztályban, köztük öt világbajnok: Besenyei (2003), Kirby Chambliss (2004, 2006), Hannes Arch (2008), Paul Bonhomme (2009-10) és Nigel Lamb (2014).
De ez csak közvetett bevételt jelent, joggal adódik tehát a kérdés, hogy az állam mit is kap azért, hogy közpénzből, a város közepére szervez egy hangos, négy napig lezárásokat jelentő versenyt, ami tulajdonképpen egy világmárka reklámja.