Harmadikként Jérémie Beyou is megkerülte a Horn-fokot a Vendée Globe földkerülő vitorlásversenyen, hátránya viszont jelentős, hiszen 2 nappal és 2 órával a második Alex Thomson mögött lemaradva tette meg ezt.

Az élen továbbra is Armel La Cléas’h halad, de Thomsonnal szembeni előnye 800-ról 250 mérföldre apadt, miután belefutott egy nagy kiterjedésű gyenge szeles zónába. A különbség közöttük szerdán még tovább csökkenhet, de aztán Thomson is belefut a gyenge szelekbe, és ő is lelassul.

Mögöttük leginkább Conrad Colmannak van izgulni valója, ő ugyanis három napja menekül egy irgalmatlan vihar elől. Az új-zélandi hajós azóta tudja, hogy mi vár rá, keresi a menekülő útvonalat, miközben két napja folyamatosan tombolnak a háta mögött az elemek, és még legalább egy napig az a veszély fenyegeti, hogy a front gyorsabban halad kelet felé, mint ő. Bő egy napja a viharzóna nyugati oldalán 30 csomós alapszélben 40 csomó fölötti befújásokban megy. A mi fogalmaink szerint ez már bőven a viharos szél kategóriája, de 100 mérfölddel mögötte még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, a Vendée időjárás gurujai szerint a zóna legmélyebb bugyraiban 60-70 csomós szelek is voltak.

Fa Nándor továbbra is a 8. helyen, Colman előtt 400 mérfölddel halad, míg a Colmant kergető vihar mögött hat hajóst terelt egybe az olthatatlan vágy, hogy elengedjék maguk előtt az alacsony nyomású zónát. Közülük Eric Bellion jött el a legjobban, amikor újrakezdték a versenyt. Ő egy hete még a 17. volt, mostanra viszont feljött a 10. helyre, úgy, hogy csak egy versenyző esett ki előle, a többieket mind lekerülte. Vele kapcsolatban óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy mivel volt elfoglalva az Atlanti és az Indiai óceánon, és mitől talált rá a hajójára a Csendesen.