A doldrumsnak nevezett gonosz légköri jelenség arra készül, hogy már az Egyenlítőtől délre megállítsa a Vendée Globe szóló földkerülő vitorlásversenyt vezető Armel Le Cléac’h-t. Ez viszonylag szokatlan jelenség szélcsendes övezetet jelent, ami általában megreked az északi féltekén, most viszont nemcsak hogy délre húzódik, de el is terül egészen a brazil partokig. Lényegében elállja keresztben az egész Atlanti óceánt. Le Cléac’h már most is lassabb, mint a mögötte jövő Alex Thomson, az elmúlt 4 órában csak 18 csomós átlagot ment, míg Thomson még 22-vel repesztett. De még mindig bő 300 mérföld a hátránya.
Kicsit hátrébb a harmadik Jérémie Beyou azzal szembesült, hogy felmondta szolgálatot a második szélmérője is. Így most a tartalék tartalékját kötötte rá az automata kormányra. Csakhogy ez valójában a dekken van, és nem fönn a szálingon (keresztrúd az árbocmerevítő rendszerben), ezért nem mutatja elég megbízhatóan a szelet, és összevissza kormányoz. Ennél már az is jobb, ha átállítja az automatát a compassra: ilyenkor a kormány nem a szélhez igazítja a hajót, hanem egy adott irányszöget tart, ami viszont az jelenti, hogy folyamatosan állítgatnia kell a vitorlákat, és az alvás is kevésbé biztonságos.
Mögötte Yann Elies és Jean le Cam megint látótávolságon belül hajóznak, és mindketten megelőzték Jean-Pierre Dicket. Dick nemcsak azért veszítette el 150 mérföldes előnyét, mert túlságosan kihúzódott a partközelbe, hanem azért is, mert 8-10 órán keresztül javította a meggyengült nagyvitorláját. Az elsők meglehetősen jól haladnak, már Brazília partjai mellett hajóznak el, a franciaországi cél már nincs is annyira messze tőlük.
Fa Nándor 850 mérföldre a Horn-foktól végre hideg, de jó irányú és kedvező erősségű szeleket kapott, és most 13 csomóval repeszt a cél felé. Ha minden jól megy, a hétvégén megkerülheti a sziklát. Vigyáznia kell, mert jéghegyek vannak az útjában. Erre külön megfigyelő rendszer figyelmezteti a hajósokat, de pontos mozgásukat nem követi, úgyhogy leginkább a radarra meg a szemükre kell hagyatkozniuk. Mondjuk, a kisebb – vízből szinte ki sem lógó - jégtörmeléket a radar meg az ember sem látja.