A Mount Everest csúcsán kialakult dugó, és az emiatt bekövetkező tragédiák miatt új szabályok bevezetését fontolgatja Nepál, írta a The New York Times. A hatóságok megválogatnák, kik kapnak engedélyt arra, hogy mászhassanak a világ legmagasabb hegyén.
Ahogy arról beszámoltunk, a múlt héten annyian voltak a csúcs körül, hogy a mászók több órás várakozásra kényszerültek 8800 méter környékén. Ilyen magasságban minden egyes perc sokat számít, így érthető, ha néhány nap alatt legalább 11 halálesetet okoztak a tumultuózus jelenetek. A hangulat egyes mászók szerint állatkertre emlékeztetett a csúcs közelében.
Lelassult, fáradt mászók vánszorogtak tömött sorokban, hogy a csúcsra érve elkészíthessék a maguk szelfijét.
A nepáli kormány illetékesei fontolgatják, hogy a közeljövőben az engedélyhez szükség lesz a hegymászó tapasztaltságát igazoló dokumentumokra is. Bizonyítani kell majd a jó egészségi állapotot is.
A Mount Everest két ország határán áll: míg Nepál eddig mindenkinek megadta az engedélyt, Kína eddig is szigorúbb volt. Miközben idén 800 mászó kapta meg az engedélyt a nepáli oldalon, a kínai hatóságok csak 300 engedélyt adtak ki. Ennek következménye, hogy ott csak 2 haláleset történt.
Meg kell persze említeni, hogy a kínai oldalról vezető út hosszabb és nehezebb, ezért onnan eleve kevesebben próbálkoznak.
Az mindenesetre látszik, hogy a Mount Everest környékéről nem csak a mászók száma miatt tűnt el a hegymászásra jellemző hangulat.
A tömegben a mászók egymást tolták félre, a bajba jutottak pedig hiába kértek vizet és életmentő oxigént másoktól, írja a beszámolók alapján az amerikai lap.
A balesetekért okolható a mászók elégtelen fizikai állapota. Több haláleset azért következett be, mert a várakozás közben kifogyott az oxigén, és az alpinista anélkül egyáltalán nem bírta elviselni a magaslati körülményeket.
Az engedélyhez eddig a pénzen kívül vázlatos önéletrajz és egy egészségügyi papír elég volt.
A Mount Everest megmászását az Index által megszólaltatott neves lengyel mászó, Krzysztof Wielicki egyébként már csak magashegyi turizmusként emlegeti. A legendás lengyel alpinista arra utalt, hogy a legtöbb próbálkozó már nem hegymászó, hanem olyan pénzes kuncsaft, akit drága pénzen próbálnak a csúcsra juttatni a nepáli ügynökségek.
A Nemzetközi Hegymászószövetség biztonságért felelős vezetője, Amit Chowdhury rámutatott: Nepálban senki nem ellenőrzi, kiből lesz hegyivezető. "Nepálban a főváros utcáin lehet serpát bérelni, vagy az utazási irodád mutat rá egy emberre, hogy itt a serpád. Ennyi."
Nepálban tavaly egy másik hegymászást érintő botrány is kipattant: a hegyi házak vezetői hashajtót szórtak a turisták ételébe, hogy aztán helikopteres mentést kelljen hívni. A biztosítók által fizetett összegből a helikopteres cégek kenőpénzt fizettek a menedékházasaknak.
(Borítókép: Nima Gyalzen Sherpa / AFP)