Nagy a titkolózás a Forma-1 tervezett átalakulása körül, a keddi nagymíting után csak kevés konkrétum derült ki, de értesülések azért akadnak.
Kedden Londonban ültek össze a Forma-1-es csapatok képviselői és a sorozatot birtokló és irányító Liberty F1 vezetői, hogy véglegesítsék a 2021-re tervezett szabályváltozásokat. A Liberty az istállóknak, majd az F1-résztvevő promótereknek, illetve a pályák és a legnagyobb szponzorok illetékeseinek prezentálta a várható módosításokat.
A Formula1.com hivatalos weboldal egy rövid közleményt adott ki, amiből kábé annyi derül ki, hogy az előadás megtörtént.
Dieter Rencken, az egyik újságíró, aki nagyon közel van a tűzhöz, valamivel többről tudott beszámolni a Racefans.com-on. Az biztos, hogy semmiről nem szavaztak a jelenlévők, így semmi véglegesről nem is döntöttek 2021-re, de pozitívan fogadták az ötleteket és azoknak megvalósítási törekvéseit.
2020-ra határoztak pár kérdésben, de ezekkel inkább csak csiszoltak már meglévő előírásokon, például hogy mennyi benzint, milyen fékrendszert és tovább alakított első szárnyat lehet majd használni.
Pont egy éve a bahreini futam előtt vázolták először a 2021-re tervezett F1-revolúció lépéseit, ezeket konkretizálták kedden, ám mivel titoktartási kötelezettségük van a feleknek, a mindig jól értesült Joe Saward, a Motorsportweek.com újságírójának értesüléseire támaszkodhatunk csak - ő publikálta az előre látható fő változásokat.
A legnagyobb újdonság lehet, hogy már jövőre jön az évtizedek óta emlegetett budget cap, azaz költségvetési plafon, vagyis hogy maximálják, mennyit költhetnek évente az istállók. Fontos előre kiemelni, hogy az alábbi számokba nem számítanak majd bele a pilótafizetések és a topmenedzsment bérezése, a marketing- és vendéglátási költségek, amelyek jókora részt tesznek ki egy topcsapat jelenlegi, nagyjából évi 300 millió euró, azaz 340 millió dollár körüli költségvetéséből. (A Mercedes és a Ferrari valószínűleg e fölött költ.)
Tehát:
lehet költeni évente.
2023-ra a Liberty vállalta, hogy évi 135 millió dollárt fizet a csapatoknak, vagyis fedezi a plafonban maximált költségeiket. Ehhez a mostaninál évi 500 millió dollárral nagyobb bevételre lenne szüksége a sorozatnak, de a Liberty számításai szerint ezt az új szolgáltatásokkal - digitális fizetős platformok, egyéni feláras közvetítés - négy év múlva már ki fogják termelni.
Másik sarkalatos pont a bevételek elosztása, a Ferrari ugyanis mindig jelentősen több pénzt kapott év végén, mint a többiek, mivel az első futam óta indul a Forma-1-ben. Becslések szerint 70 millió dollár alapból járt neki, ezt fogják úgy 40 millióra csökkenteni. És azok a gyári istállók, amelyek motorszállítók is - jelenleg Mercedes, Ferrari és Renault - szintén kapnak évi +10 millió dollár extrát.
További gázsicsökkentő intézkedés lehet, hogy több egységes alkatrészt vezetnek be, a legfontosabb talán a sebességváltó, amire tendert írnak ki, és mindenki egy beszállító termékét használhatja. Az aerodinamikai- és motorfejlesztéseket mindenképp szabadon hagyják, hogy az F1 karaktere megmaradjon.
A motorrevolúció elmarad, a Ross Brawn vezette technikai bizottság egyszerűsíteni akart a jelenlegi hibridrendszeren, de gyakorlatilag a Mercedes és a Ferrari ezt megvétózta, illetve a Renault és a Honda, vagyis az összes motorgyártó a módosítások ellen volt. A jelenlegi technológia 2014 óta van érvényben, a különbségek erősen kezdenek kiegyenlítődni, már a Mercedes sem talál utat az előnyszerzésre, úgy tűnik, lassan elérjük a teljesítménylimitet, ami az új beszállítókat is csatlakozásra ösztönözheti.
A most leegyeztetett intézkedések még biztosan nem véglegesek, azt június 14-én a Motorsport Világtanácsnak kell elfogadnia. Végső dátumként június 30-ig lehet módosítani az elképzeléseken, utána viszont már csak úgy, ha az összes szereplő fél egyhangúlag beleegyezik.