Index Vakbarát Hírportál

Jön az 1000. Forma–1-es futam, ami az 1001.

2019. április 11., csütörtök 23:55 | öt éve frissítve

Milyen volt az 1., a 100., az 500., a 750., és lehet, hogy volt már 1000. is? Vasárnap jön a hivatalos 1000. F1-nagydíj, a Kínai GP. Visszatekintünk a kezdetekre, végigfutunk pár nagy jubileumon, és megnézzük, melyik az a Grand Prix, amelynek hitelessége több mint vitatott. A Hungaroring Forma–1-es szerepére is kitérünk.

Az 1. futam

1950. május 13-án 21 autó gyűlt össze egy angliai reptéren, Silverstone-ban, hogy megtartsák a történelem első Forma–1-es világbajnoki futamát. A kategóriának előtte már volt pár versenye, de egyik sem számított bele a világbajnokságba.

Az F1 már indulásakor társadalmi esemény lett, megjelent György király és Erzsébet királynő is, összesen úgy 200 ezer ember volt kíváncsi az Európa- és Brit Nagydíjra, a kettőt ugyanis egybefoglalták.

Az autók között az Alfa Romeo volt a menő, négy kocsit küldtek az olaszok, és bármilyen furcsa is,

a Ferrari nem volt ott.

A márka, amivel szinte azonosítják az F1-et, csak a második futamon jelent meg, nyolc nappal később, Monacóban.

Az Alfák verhetetlenek voltak, körökkel verték a többieket a 70 körös, 2 óra 12 perces futamon. Az olaszok a pilóták között is taroltak, Giuseppe Farina a pole pozícióból indulva győzött, Luigi Fagioli a második kockáról futott be másodikként. A brit Reg Parnell lett a harmadik, szintén Alfával. A többiek, Talbotok, Maseratik és ERA-k (English Racing Automobiles) – legalább – két kört kaptak a nyertestől. A negyedik Alfa, a későbbi ötszörös világbajnok Juan-Manuel Fangióval a kormánynál, nem ért célba, olajszivárgással esett ki 62 kör után.

A bajnokság a sikeres bemutatkozás után virágzott, Monacóban az első utcai versenyt is megrendezték, immár mezőnyben a Ferrarival. Fangio Alfája mögött, másodikként futott be vele Alberto Ascari, a monacói Luis Chiron lett a harmadik. (Két héttel ezelőttig ez volt a hercegség egyetlen top 3-as F1-es helyezése, ezt a rekordot állította be Charles Leclerc a Bahreini GP-n.)

A 100. futam

Az elsőhöz hasonlóan legendás helyszínen került rá sor: a németországi Nürburgringen, a híres és hírhedt Nordschleifén, az 1961-es szezon 6. futamaként, augusztus 6-án volt a Német Nagydíj. Az amerikai Phil Hill szerezte meg a pole-t, de a Zöld Pokol kanyarjaiban ketten is megverték, Stirling Moss és a német kedvenc, Wolfgang Von Trips. Moss Lotusszal, a másik két dobogós Ferrarival ment. Ez volt Moss utolsó, 16. GP-győzelme és Von Trips utolsó dobogója: egy hónappal később, a monzai Olasz Nagydíjon halálos balesetet szenvedett.

Az 500. futam

Tét nélküli volt az utolsó 1990-es verseny, az Ausztrál GP Adelaide-ben, mert az előzőn Ayrton Senna megnyerte a világbajnokságot. Szuzukában egymás után a második évben ütközött Alain Prosttal, de most a francia húzta a rövidebbet, kettős kiesésük a brazil sikerét jelentette. Nagy balhé volt még Adelaide-ben is, Prost állította, hogy Senna szándékosan ment neki, és annyira haragudott rá, hogy semmilyen nyilvános eseményen nem jelent meg vele együtt, így hiányzik az az évi tablófotóról is.

Senna a McLarennel megszerezte a pole-t, Prost negyedikként indulhatott a Ferrarival, de a versenyen már nem kerültek egymás közelébe. Senna sokáig vezetett, de a 61. körben váltóhibával a gumifalban végezte, és a benettonos Nelson Piquet került az élre. Mansell meghajtotta az utolsó két körben, majdnem ütköztek is, de a brazil megnyerte zsinórban második versenyét, Prost lett a harmadik, sokkal lemaradva.

A 750. futam

Az 1000. futamot a hétvégén Kínában rendezik, úgy jött ki, hogy a 750. is nekik jutott, 2005-ben, és az is idényzáró volt. Illetve szintén tét nélküli, mert Fernando Alonso az előző GP-n megnyerte első vb-címét, Kimi Räikkönen meg már biztosította a második helyet.

A Renault megszerezte az első sort, Alonso mellől Giancarlo Fisichella indult, Räikkönen harmadikként kezdett, de a futam már a starthoz hajtva elkezdődött.

Az F1 egyik legbizarrabb balesetét hozta össze Michael Schumacher és Cristijan Albers,

a holland Minardi-pilóta ugyanis belement a Ferrariba. Mindkét kocsi alkalmatlanná vált a versenyzésre, de akkoriban még létezett tartalék autó, így mindketten elrajtolhattak a boxból. Schumacher napja így sem tartott sokáig, a 22. körben kipördült.

Alonso vezetett rajt-cél győzelmet aratott, Räikkönen néhány másodperccel lemaradva követte, de nem tudott az első helyért harcolni. Ralf Schumacher lett a harmadik egy Toyotával.

Vasárnap Sanghajban újra jubileumi számhoz ér a Forma–1, az eddigi legnagyobb ünnepet jelenti az 1000. nagydíj. Majdnem pontosan 69 év kellett hozzá, és öröm, hogy a 69-ből az utóbbi 33-ban már Magyarország is szereplője volt a sorozatnak.

Mennyi része van az 1000-ből a Hungaroringnek?

Augusztusban jön majd a 34. Magyar Nagydíj, ami egészen előkelő szám.

A 33 eddigi versennyel a Hungaroringen rendezték a hetedik legtöbb F1-es futamot.

Csak olyan klasszikus pályák előzik meg a mogyoródit, mint – sorrendben – Monza, Monaco, Silverstone, Spa, Montreal, a Hockenheimring és a brazíliai Interlagos. Országokra bontva hazánkban tartották a 13. legtöbb F1-nagydíjat – Olaszországban a legtöbbet, 96-ot.

Rettentően szűk elit

Az egyik legérdekesebb szempont, hogy a pilóták között hogyan oszlott meg az eddigi 999 GP-győzelem.

Már az sem semmi, hogy a 772 pilótából, aki indult az F1-ben, csak 107 nyert futamot. Az pedig letaglózó, hogy a 999-ből 424 versenyt a 10 legsikeresebb pilóta húzott be.

Csaknem a felén osztoznak ők tízen:

  1. Michael Schumacher – 91 győzelem
  2. Lewis Hamilton – 74
  3. Sebastian Vettel – 52
  4. Alain Prost – 51
  5. Ayrton Senna – 41
  6. Fernando Alonso – 32
  7. Nigel Mansell – 31
  8. Jackie Stewart – 27
  9. Jim Clark és Niki Lauda – 25-25

Érdemes azért a legalább hússzoros győztesekig megnézni a sort:

A Forma–1 Kínáig 322 476 kilométert, 65 196 kört tett meg és 40 498,47 pontot osztott ki.

És akkor: mi is ez az 1001. futam?

Szinte természetes, hogy 70 év és 1000 futam között előfordulhatnak számolási pontatlanságok, vagy valamilyen nem várt esemény felkavarja a számítási sorrendet. Sokan vannak, akik azt mondják, a 11 indianapolisi futamot, hiába volt hivatalosan az F1-vb része, nem kéne számolni, vagy azt a tizenegynéhány nagydíjat nem/sem, amikor az 50-es években a megváltoztatott F1-szabályok szerint szinte egy gyártó se indult volna, ezért F2-es szabályokra tértek át. Indianapolisban viszont korrekt vb-pontokat osztottak, még ha a legjobbak legtöbbször el sem indultak: a végelszámolásnál nem az összes futamot vették alapul, így az Indy 500-at legtöbben ejtették. Ahogy az „F2-es” Forma-1-versenyekért is a megfelelő pontokat osztották ki, így azok is támadhatatlan F1-nagydíjak.

Akad viszont egy verseny, amikor úgy rajtoltak el, hogy pontokat kapnak, a leintéskor meg is kapták azokat, majd később a GP végeredményét utólag törölték a pontversenyből, sőt, a versenynaptárból is: ez volt

az 1980-as Spanyol GP a Madrid melletti Jaramában, június 1-jén.

Akkoriban zajlott ugyanis a FOCA (F1-konstruktőrök Szövetsége, élén Bernie Ecclestone-nal) és a FISA (Nemzetközi Sportautó Szövetség), az F1-et szervező két szövetség közötti hatalmi harc a sorozat irányításáért, és a FISA a hétvége előtt illegálisnak nyilvánította a jaramai versenyt. A Ferrari, a Renault és az Alfa Romeo elutazott ugyan Madridba, de bojkottálta az eseményt.

Rajthoz álltak viszont a többiek, 22-en. Olyan legendás csapatok pilótái, mint a Lotus, a Williams, a Ligier, a McLaren, a Tyrrell vagy az Arrows. Olyan nevekkel, mint Reutemann, Andretti, Piquet, Prost, Patrese, Laffitte, Rosberg, Fittipaldi, Cheever, Alan Jones, John Watson, Pironi, De Angelis, Jarier vagy a későbbi Le Mans-győztes, Jan Lammers. Ott volt és elrajtolt mindenki, aki számított – majdnem.

Jones nyert, Mass lett a második, De Angelis a harmadik, majd Jarier, Fittipaldi és Patrick Gaillard zárta a pontszerző helyeket. Hogy aztán másnap az FIA elvegye tőlük a pontokat, és törölje a futamot.

Alan Jones, aki a 80-as szezon végén a jaramai 9 pontja nélkül is világbajnok lett, év végén azt mondta:

Bárki bármit mond, az egy Grand Prix volt, és ha jól tudom, én nyertem meg.

Vagyis, ha számoljuk, két hete, Bahreinben láttuk az 1000. Forma-1-futamot, és vasárnap, Kínában már az 1001.-re kerül sor.

Az F1 felülmúlhatatlan rekordjai?

Az F1 – ahogy minden más sportág – tele van rekordokkal, amelyek azért vannak, hogy megdöntsék őket, tartja a mondás. A Formula1.com az 1000. futamra összeszedett 10 olyan csúcsot, amit könnyen lehet, hogy sosem fognak megdönteni.

(Borítókép: Giuseppe Farina (No2) és Luigi Fagioli a pályán Silverstone-ban, 1950. május 13-án. Fotó: Klemantaski Collection/Getty Images)

Rovatok