Megvan persze a pálya jellemző karakterisztikája: sokszor úgy vélekednek a versenyzők, hogy ez olyan, mint egy gokartpálya, mert nincsenek hosszú egyenesek, ami sok pálya jellemzője. Kevesebb idő marad így pihenni a kanyarok között, kevesebb idő van, hogy az egyenesben a „semmittevés” közben a versenyzők felkészüljenek a következő kanyarokra, és végiggondolják, hogy mi volt jó vagy rossz az előző körben.

Vannak technikás és közepes sebességű kanyarok, és a pálya jellegéből adódóan nagyon nehéz az előzés. Talán ebből adódik, hogy évről évre parázs küzdelmeket láthatunk a versenyeken, hiszen nem elég DRS-ből megoldani az előzést, hanem annál többre van szükség, különleges megoldásokkal kell meglepni a versenyzőknek egymást, hogy át tudják verekedni magukat.

A mérnökök ezen a pályán is a szokásos dolgokon mennek végig. A gumikopás és -tapadás szempontjából az aszfalt mikro- és makroérdessége meghatározó, amelyet évről évre vizsgálnak, hiszen változó paraméter, a használattal kopik az aszfalt is. Az aszfaltcsíkon lehetnek olyan jellemzők, amik a beállítások szempontjából szintén meghatározóak lehetnek. Az aszfalt felújítása előtt például az 5-ös kanyar kijáratából volt egy enyhe útegyenetlenség, ami miatt az autók túlkormányzottságba fordultak a kigyorsításon, ami már befolyásolja a beállításokat, hogy a pályának ezen szakasza se szenvedjen kárt.

Ahogy a többi verseny előtt, itt is a csapatok főhadiszállásán kezdődik a felkészülés a szimulátor használatával. A pilóták visszajelzései alapján egy beállítástartománnyal érkeznek a csapatok a verseny helyszínére. A szabadedzések során ezeknek a tartományoknak a finomhangolása zajlik ideális esetben, és ez alapján építik össze a versenyautókat.

Tulajdonképp a versenynaptárban nincs két olyan verseny, amikor ugyanazzal az autóval gurul ki egy versenyző, részben a pályakarakterisztika miatt, másrészt a fejlesztett alkatrészek miatt. Lehet különbség a két versenyző autójának beállítása és alkatrészei között, de sokszor az egyik autó beállításait másolják le.

A Hungaroring alapvetően magas leszorítóerőt igényel, azzal lehet leggyorsabban körbeérni. A nagy leszorítóerővel a kanyarokban gyorsabban, az egyenesekben lassabban lehet menni a légellenállás miatt. A szimulációk alapján kiadódik, hogy melyik szempont (kanyar vagy egyenes sebesség) fontosabb-e egy pályán, de a pilóta visszajelzései és a köridő alapján alakul ki a végleges és precíz beállítás. Természetesen ez a folyamat nemcsak az aerodinamikai elemek beállítására, hanem a futómű- és motorbeállításokra is igaz.

A szerző mérnök, korábban a Formula–1-es Red Bull tervezője.

Ezt a cikket az Index szakmai együttműködő partnere, az egyForma készítette.

(Borítókép:  A 2022-es Formula–3-as bajnokság sprintfutamának rajtja a mogyoródi Hungaroringen 2022. július 30-án. Fotó:  Czeglédi Zsolt / MTI)