Nagy Zoltán türelmesen várja, hogy lehetőséget kapjon a ciprusi Anorthoszisz soraiban, és védhessen élete első Bajnokok Ligája-mérkőzésén. A kapus kiváló döntést hozott, amikor Ciprusra ment, mert megbecsülik és tisztelik. Be akart illeszkedni, megtanult görögül, pompásan érzi magát a szerény, de profi klubnál, amely az Interrel együtt vezeti BL-csoportját.
Megérte a ciprusi Anorthoszisz Famaguszta vezetőinek befektetni, neves játékosokat vásárolni a nyáron – a brazil exrealos Saviót, az Európa-bajnok Dellast –, mert nemcsak bekerültek a Bajnokok Ligája főtáblájára, hanem az Interrel holtversenyben vezetik is csoportjukat. Szerdán a görög Panathinaikoszt 3-1-re verték, a magyar Nagy Zoltán ezúttal is cserekapus volt, a kispadról nézte végig a győzelmet.
„Most nem volt akkora ünneplés, mint amikor az Olympiakoszt kivertük, és Athénból hazatértük. Akkor a reptéren ötezren fogadtak bennünket, a tévé élőben közvetítette hazatérésünket. Most csak egyszerűen, magabiztosan nyertünk. Olvastam a görög lapokat, jól leszidták a Pana játékosait, hogy nem tanultak a másik athéni csapat vereségéből. Bevallom, sokkal nagyobb átütő erőt vártam a görögöktől, lényegében helyzetük nem volt kidolgozott akció után, csak a pontrúgásoknál voltak veszélyesek” – értékelte a meccset Nagy, aki régebben Izraelben is légióskodott.
Két hete a Werder Bremen otthonában gól nélküli döntetlent értek el. „Azon a meccsen nagyon jól védett az albán Beqaj, most alig volt dolga. Nagyon motiváltak voltunk, első meccs, telt ház, Nicosiába is elkísértek bennünket drukkereink.”
„Nem elégít ki, hogy csak a kispadon vagyok, bár az edzőnk, a grúz Timur Kecbaja kifejezett kérésére kerültem a csapathoz. Küzdök, harcolok, hogy én is lehetőséghez jussak. A bajnokságban tavaly meg is kaptam a bizalmat, akkor sem kaptunk ki, nem amiatt szorultam a kispadra. Általánosságban elmondható, ugyanolyan képességű játékosok alkotják a keretet, ez okozza a posztonkénti versenyhelyzetet, ebben van a csapat ereje is, ez visz előre bennünket.”
Nagy mindenáron be akart illeszkedni, angolul és görögül is gyorsan megtanult, mert a hazai futball kiábrándította, különösen az a helyzet, amikor Diósgyőrben két csapat készült, két edzővel.
„Életem leghelyesebb döntését hoztam, amikor eljöttem otthonról. Hálás vagyok Vezér Ádámnak, aki ezt lehetővé tette, és beajánlott az egyik kisebb csapatnak. Ott annyira jól ment a védés, hogy egy idény után 2005 nyarán leigazolt az Anorthoszisz. Megbecsülnek, tisztelnek, ami nagyon jólesik. Futballistának érzem magam. Itt nem kell vállalkozónak lenni, hogy pénzhez jussak, könyvelőhöz rohangálni, rendben kifizetnek. Autót, lakást rögtön kaptam, most házat építettem, jól érzem itt magam, ameddig lehet, maradok” – jelentette ki.
Szerény kis klubnak, de profinak tartja az Anorthosziszt, nincsenek szupermodern létesítmények, de két kitűnő edzőpálya van. „Inkább a jó játékosok igazolására helyezték a hangsúlyt a tőkeerős befektetők.”
Anorthoszisz Famaguszta-Panathinaikosz 3-1 (Sarriegi 11., Dobrasinovic 15., Taher 78., ill. Szalpingidisz 28. – 11-esből)
Inter-Werder Bremen 1-1 (Maicon 13., ill. Pizzaro 62.)
A csoport állása: 1. Anorthoszisz Famaguszta 4 (3-1), 2. Inter 4 (3-1), 3. Werder Bremen 2 (1-1), 4. Panathinaikosz 0 (1-5)
Büszkén mesélte, hogy José Mourinho úgy nyilatkozott, neki egyáltalán nem meglepetés a ciprusi klub győzelme, erre számított. A következő körben az Inter vendége lesz a ciprusi bajnok, aztán fogadják a sztárcsapatot.
„A földön járunk, mégis kicsit álmodozunk. Csak nézünk egymásra, hitetlenkedve, hogy ez is sikerült, újra nyertünk, milyen erősek vagyunk. De azért teljesen nem lepődtünk meg, érezzük, hogy folyamatosan fejlődünk, tavaly 33 meccsen át voltunk veretlenek.”
Nagy Zoltán úgy gondolja, más magyarok ciprusi sikertelenségében közrejátszott, hogy az életformához, a lassú ügymenethez nem szoktak hozzá. Ő viszont a kezdetektől jól érezte magát a szigeten, és reméli, hogy ez most már így is marad.