A hetvenszeres magyar válogatott kapus, Király Gábor mindenben megegyezett a német másodosztályú 1860 Münchennel, és hároméves szerződést kötött. A klub a szerződés után is számol a kapussal, már most edzői állást ajánlott fel neki.

„Lehet, hogy három évnél is többet maradok, és csak utána leszek kapusedző” – vezette fel a szerződés hátterét az Indexnek a játékos.

„Téltől sokan érdeklődtek irántam, amikor kölcsönben a Leverkusenhez szegődtem. Felmértem a lehetőségeket, voltak az első osztályból is ajánlataim, de nem akartam várni. Ez a szerződés passzol a pályafutásomba, mondhatjuk, hogy erre vártam 33 évesen. Annál is inkább, mert Szombathelyhez most vagyok a legközelebb. 12 éve élek külföldön, azt hittem, elmúlik a honvágyam, de a város iránti szeretetem nem lankad, csak erősödik” – rögzítette.

Hozzátette, az edző, valamint az igazgató nagyon szerette volna, ha az egyesületet választja. „Rám gondoltak, informálódtak felőlem Leverkusenben, a mentalitásom és a hozzáállásom megtetszhetett nekik. Nem tudom pontosan, első számú kapus leszek-e, de a leglényegesebb, hogy a társakkal együtt legyünk erősek.”

Királynak 198 meccse van, és a statisztikusoknak számít leginkább, hogy meglesz-e a kétszázadik. Az eredmények alapján papíron sikeres szezont zárt, az angol Burnley feljutott az élvonalba, a Leverkusen második lett a Német Kupában. Árnyalja a képet, hogy egyik csapatban sem védett.

„Volt olyan évem, hogy hétről hétre a maximumon teljesítettem, a végén mégsem jött ki belőle figyelemre méltó eredmény. Most nem védtem, mégis kaptam ezüstöt, és ígérték, megkapom az angol bronzot is.”

„Nem fáj a szívem, tiszta a lelkiismeretem, egyetlen edzést sem lazsáltam el, fáradtan is a maximumot hoztam ki magamból minden alkalommal. A Burnleynél kényszerhelyzetben voltam, mert bár ismerték a képességeimet, tudatták velem, a mellőzésemnek gazdasági okai vannak. Azt is elmondták már a szezon előtt, hoznak még valakit. Mindig felkészülök a legrosszabbra, mégis optimista vagyok. Így nem ért váratlanul, hogy a kispadra sem kerültem. Mivel 17 éves korom óta folyamatosan védtem, több mint hatszáz meccsen voltam a kapuban tizenöt év alatt, ez mentálisan és fizikailag is kemény. Így viszont kipihentem magam, nem volt nyomás rajtam, újságokat is olvashattam.”

A Burnley a másodosztályba kerülése után nagy terveket szövögetett, első lépésként Királyt igazolták le 2007-ben, vele látták garantáltnak a feljutást. Nagyon büszkék is voltak rá. Az egyik angol lap szerint a mellőzésének annyi volt az oka, hogy 9 ezer fontot keresett hetente, ennyit pedig nem akartak neki kifizetni, és nem bánták volna, ha Király felbontja a szerződését. Az első évben szinte mindegyik meccsen védett, a másodikban már nem.

Nem értette a Burnley következetlenségét, ugyanis azt mondták, szabadon igazolható, ha viszont megkereste egy klub, pénzt akartak kérni tőle, emiatt hiúsult meg a szerződése a László Csaba-féle skót Heartsszal. „A negyedosztályú Crewetől nem kértek volna pénzt, oda mehettem volna ingyen, de nem akartam. Ekkor érkezett a Leverkusen január végén.”

Szeptemberben úgy nyilatkozott: olyan körülményeket tapasztalt a csapatnál, amelyekre nem számított, nem kapott labdát az edzésre. „Nem döbbentett meg, mert Szombathelyen sok mindent láttam, de mégiscsak meglepő, hogy Angliában előfordulhat, hogy nem mosták ki a mezemet, izzadtan, koszosan, vizesen kellett felvennem” – szolgált újabb adalékkal.

„Le kell jönni a hegyről, hogy újra fel tudjak rá mászni. Most visszaereszkedtem, nekivághatok újra” – érzékeltette szemléletét.

Király mellőzése ellenére jó kapcsolatban áll korábbi klubjával, örült, hogy sikerült az élvonalba jutnia a csapatnak. A feljutás előtt felhívta őt a jelenlegi kapus, a dán Brian Jensen, hogy biztosan nem tér-e vissza. „Megnyugtattam, biztosan lejárt a szerződésem, nem kell tőlem tartania, bár talán ő is pontosan tudja, milyen kapus vagyok.”

Az 1860 München a másodosztály 12. helyén végzett – egyszeres bajnok az élvonalban, KEK-döntős volt 65-ben –, nehéz elképzelni, hogy Ewald Lienen szakmai irányításával ne kerüljön újra a legjobbak közé.