A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy az előző világbajnoki selejtező sorozatban a válogatott a végén játssza legfontosabb meccseit, és azért is, hogy júniusban ne kelljen pályára lépnie, a magyar játékosok ugyanis a szezon végére leeresztenek, ráadásul 13 válogatottnak volt kisebb-nagyobb sérülése.

Az Európa-bajnoki selejtezőcsoport első ránézésre elfogadható, nem véletlen, hogy mindenki elégedett. Az MLSZ leköszönő elnöke, Kisteleki István és Bienerth Gusztáv nemzetközi igazgató a vb-selejtezők kapcsán összebarátkozott a portugál vezetéssel, leginkább a kapitánnyal, Luis Felipe Scolarival, aki úgy gondolta, Portugáliának mindenképpen tovább kell jutnia, és teljesen mindegy, milyen sorrendben lesznek a meccseik, alkalmazkodott hozzánk.

A hollandok vezette Albániát is sikerült megnyerni, Máltának pedig mindegy volt, milyen sorrendben kapja a meccseket, ebből adódóan nyomást sikerült gyakorolni a svédekre, dánokra.

Koeman segítségével Hollandiára most is nyilván számíthatunk – nekik sem okozhat gondot a kijutás, bármilyen is a leosztás -, és mivel van egy lekötött júniusi barátságos meccsünk, könnyen meg lehetne indokolni, miért a végén játszanánk szívesen a csoport legjobbjával.

Moldovát kellene valahogy megkörnyékezni, és ez a hármas talán már könnyebben tudna nyomást gyakorolni a két északi válogatottra.

A magyar válogatottnak tökéletes lenne ez sorrend, vagyis ha Finnországot fogadná elsőre, majd mennie kellene a most valamelyest talán gyengébb Svédországba.

Októberben fogadnánk Moldovát szombaton és szerdán rögtön mennénk San Marinóba. 2011. március végén lennének az említettek meccsek visszavágói szombat-szerda ritmusban, legutóbb ebből a hat meccsből sikerült 13 pontot összekaparni. A finnek esetleges legyőzésével ez mindjárt tizenötre is emelkedhetne.

A június kimaradna, 2011 szeptemberében, októberében várna ránk négy meccs, így megint megmaradhatna legalább a látszatesély.

Hogy ebből tényleges esély legyen, a svédeket illene megverni. A sablonon ezúttal változtatnánk itt egyet, egy idegenbeli holland-meccset kötnénk le, hogy elérjük, az utolsó körben fogadhassuk az akkor már vélhetően továbbjutott Hollandiát. Az utolsó előtti játéknapon mehetnénk Helsinkibe, ahol egyszer már az utolsó percekben nagyon örülhettünk.

Tehát, ha sikerülne megint botlás nélkül lehozni a kötelezőket, annyi ismét összejöhetne, hogy az utolsó két hazai meccsen telt ház várná a játékosokat a Puskás stadionban.