Magyarország három futball Európa-bajnokságra is pályázott, egyszer sem nyerte el a rendezési jogot, az olimpiai kandidálás pedig még a kezdeti stádiumban elakadt. A Fidesznél úgy gondolják, érdemesebb először alacsonyabb presztízsű tornákra pályáznunk.

A parlament sport- és turisztikai bizottságának elnöke, a fideszes Bánki Erik szerint az U20-as világbajnokság megrendezése lehet Magyarország következő célja, amihez legalább négy, a tervezett debreceni stadionhoz hasonló, 12-15 ezres létesítményt kellene építeni, vagy felújítani, hogy a FIFA érdemben foglalkozzon a magyar pályázattal. Ezen kívül azonnal hozzá kellene kezdeni a Puskás Ferenc Stadion bontásához, hogy az új nemzeti stadion, a világbajnokság központi létesítménye felépülhessen a helyén.

Az U20-as világbajnokság infrastruktúrát érintő rendezési költségei jóval elmaradnak még egy közös felnőtt Eb-rendezéstől (miután az UEFA 24 csapatosra növelte az Eb-t, az egyéni rendezés már szóba sem jöhet), pedig a létesítményekre vonatkozó előírások már az ifjúsági tornákon is szigorúak. Hat stadion a minimális követelmény, ezekben csak ülőhelyek lehetnek, bizonyos esetekben a FIFA Szervezési Bizottsága adhat felmentést a szabály alól, de az állóhelyeket nem értékesíthetik a rendezők, üresen kell hagyni őket.

Az újpesti Szusza Ferenc Stadion központi létesítménynek kicsi (12 500 néző fér be), de megfelel a FIFA előírásainak, a győri és a zalaegerszegi pályákat be kellene fejezni, a dunaújvárosi stadion ugyan csak hatezres, de kifogástalan állapotban van. A Puskásban viszont kár gondolkodni, a nemzeti stadion helyére egy újat kell felhúzni, hiába az egyetlen nagy befogadóképességű létesítmény az országban, amelyet a FIFA és az UEFA is elfogad.

Az utánpótlástorna rendezése - szemben a megpályozott felnőtt rendezvényekkel - annyival feltétlenül olcsóbb, hogy a debreceni kivételével nem kell új stadionokat építeni, a meglevők felújításával, modernizálásával is elérhető lenne az U20-as vb követelményrendszere.

A szövetség még 2010-ben dönt a 2013-as torna helyszínéről, és a földrészek közti rotációt nézve jó ötletnek tűnik a magyar pályázat, hiszen szinte biztosan európai ország kapja a világbajnokságot. A legutóbbi tíz U20-as vb-ből mindössze egy volt Európában (Hollandia, 2005), az 1991-es portugáliai torna óta Afrika kétszer, Ázsia háromszor, Észak-Amerika, Ausztrália és Dél-Amerika egyszer-egyszer volt rendező, a 2011-es vb-t pedig Kolumbiában tartják.

Az utánpótlás futballtornák rendezési jogának odaítélésénél a FIFA a létesítmények, és egyéb körülmények mellett figyelembe veszi a labdarúgás globális érdekeit is, így kerülhetett a 2007-es torna Kanadába, ahol nézőcsúcsot döntöttek (ezt Egyiptom tavaly megdöntötte), vagy a felnőtt világbajnokságra kandidáló, de lemaradó országokba (Egyiptom, Kolumbia).

A magyar rendezésnek az Egyesült Arab Emirátusokban tartott világbajnokság (2003) lehet a minta, hiszen az utóbbi idők többi rendező országában a stadionkérdés nem okozott gondot: Egyiptom felnőtt vb-re is pályázott, Argentína, Kanada és Hollandia akár holnap meg tudná újra rendezni a világbajnokságot. Az Emirátusokban rendelkezésre állt egy ultramodern központi stadion (a 66 ezres Szajed Sejk Stadion), de a többi létesítmény jóval kisebb, 10-15 ezer férőhelyes volt.

Ezeket részben a bérlő (vagy tulajdonos) klubok, részben az állam újította fel, vagy építette át, de nem akartak úgy járni, mint a portugálok az Európa-bajnokság után, ezért egyik stadiont sem bővítették 18 ezresnél nagyobbra, ennél több nézővel nem számoltak a vb utáni hasznosításnál. A többi rendezőnél is érezhető volt hasonló szándék, a hollandoknál Eindhoven, Rotterdam és Amszterdam nem szerepelt a rendező városok között, a döntőt az utrechti stadionban rendezték, ahogy a kanadai helyszínek között is volt két egészen kicsi, 10 ezres körüli létesítmény.

Építeni viszont akkor is kell, és míg egy felnőtt Európa-bajnokság legalább a költségek egy részét visszahozza, egy U20-as világbajnokság várhatóan nem. A nemzeti stadion építése elkerülhetetlen, az U20-as világbajnokságtól függetlenül is szükség lenne rá, de a többi beruházás – akár a klubok, magánszemélyek, önkormányzatok bevonásával – lassan, és bizonytalanul megtérülő befektetés, hiszen a stadionokat használó csapatokra átlagban 3-4 ezer néző kíváncsi bajnokikon.

Egy új stadion felépülhet Debrecenben a következő kormányzati ciklus elején, és ha befejezik a győri és zalaegerszegi stadionok korszerűsítését, valamint kibővítik a dunaújvárosit, már öt létesítmény állna készen. A Ferencváros új stadionja 2012-re készülhet el (gondot okozhat, hogy a csapat a Puskásban játszaná a meccseit, míg az átépítés zajlik), és Székesfehérváron is folyamatosan újítják fel a Sóstói stadiont, amely szintén szerepelhetne a helyszínek között.

A FIFA az év végén dönt, ha addigra legalább a fenti fejlesztéseket elvégzik, és nem makettekkel, prezentációkkal próbálják meggyőzni a döntéshozókat, a szövetség Magyarországnak ítélheti a rendezési jogot, ami elodázhatatlanná tenné a Puskás lebontását, és egy korszerű nemzeti stadion építését.