A BBC egyik blogján a szerdai Anglia-Magyarország barátságos meccs előtt hosszú bejegyzés jelent meg az Évszázad mérkőzésének nevezett, 1953. november 25-én lejátszott meccsről, ahol az Aranycsapat kiütötte az otthonában addig veretlen Angliát.

A 6-3-as meccs körülményeiről, az azt megelőző várakozásról azt írja a szerző, a hazai szurkolók bombafavoritnak tekintették az angolokat, pedig az 50-es vb kudarca, és a magyar válogatott formája – négy év veretlenség, 52-es olimpiai arany, FIFA-ranglista 1. hely – nem adott okot bizakodásra.

„Hát persze, hogy mindenki azt hitte, győzni fogunk, de aztán jó kis leckét kaptunk – mondta a kor legdrágább igazolása, Jackie Sewell. – Pedig nem hiszem, hogy mi lettünk volna annyira gyengék, sokkal inkább a magyarok voltak elképesztően jók. A legjobb csapat volt, amit én valaha futballozni láttam, ez nem is vitás.”

Sewell gólt szerzett a meccsen, de nem tudott segíteni a csapatán. „A gól volt a meccs egyetlen pillanata, amit élveztem. Betörtem két védő között, és a kapuba helyeztem, de a magyarok meg sem rezzentek, csak mentek tovább, és 13 perccel az egyenlítésem után már 4-1-re vezettek. Szétszaggattak minket!”

Sir Stanley Matthews 2000-ben megjelent önéletrajzában úgy fogalmazott, futballtörténelmet írtak a magyarok a szemük láttára. „A magyarok játéka a tökéletes labdabiztonság, a villámgyors mozdulatok, és az intelligens passzjáték csodálatos elegye volt. Újszerűségét csak eredményességéhez lehetett mérni, minden futballkultúrából átvették a legjobb elemeit. A brit futball felsőbbrendűségébe vetett hitet a magyarok temették el a Wembleyben.”

Bobby Robson szerint a magyarok a Marsról jöttek. „Ahogy ezek a srácok játszottak, ahogy a labdához értek... a WM-formációnkból bohócot csináltak 90 perc alatt. Azt gondoltuk, mi vagyunk a mesterek, ők pedig a tanítványok, akik leckét kapnak, de pont fordítva történt minden."

A szerző Sebes Gusztáv innovatív 3-5-2-es szisztémáját dicséri, hozzáteszi, a hollandok totális futballjának alapjait az Aranycsapat tette le. A magyar válogatott egyetlen meccsel megváltoztatta azt a futballt, amiről az angolok úgy hitték, az ő játékuk. Hat hónappal a 6-3 után a magyarok tudatosították Angliában és a világban, hogy nem csak egy kifutott eredményről volt szó, Budapesten 7-1-re verték az angolokat.

A játékosok visszaemlékeztek a 93-as évfordulóra, amikor Magyarországon jártak. „Körbevittek minket Budapesten, érmeket kaptunk, tévéműsorban szerepeltünk. Mindenki hihetetlenül kedves volt velünk. Azt hiszem, ők alapjában véve ilyen emberek” – mondta Sewell, ezt a magyar csapatot soha nem szabad elfelejtenie a világnak.

Érdemes beleolvasni a poszt hozzászólásaiba, ahol nagy elragadtatással beszélnek az Aranycsapatról a kommentelők. Meglepő, milyen mélységig ismerik a csapat történetét az angol hozzászólók, egyikük azt írja, ott volt a Wembleyben, de nem tudott haragudni az angolokra a vereség miatt, csak tátott szájjal nézte, amit a pályán művelnek a magyar játékosok.

„John barátommal voltam kint a meccsen, aki már 87 éves, és ha mondasz neki valamit, egy percen belül elfelejti. De a mai napig köpi annak a magyar csapatnak az összeállítását, és lelkesen vitázik, ha a világ legjobb csapatáról kell beszélni."

"Szerintem ha az embernek csak egy emléke maradhat, akkor érdemes egy jót választani. És ez a meccs még angolként is nagyon nagy élmény volt.”