Csütörtök délután Zürichben a FIFA-elnök Sepp Blatter kihirdette, hol rendezik a 2018-as és a 2022-es futball-világbajnokságot: 2018-ban Oroszország, 2022-ben Katar lesz a rendező.

A FIFA-tagok szavaztak meg a nyerteseket négy-négy jelentkező ország közül, annyit tudni, hogy a sikerhez 50 százalék plusz egy, vagyis 12 szavazat kellett, de a voksolás menetéről a szervezet később közöl részleteket.

Előzetesen Oroszországot tartották a legesélyesebbnek 2018-ra, ami sosem rendezett még futball-világbajnokságot. Eddigi legnagyobb sportprojektje az 1980-as moszkvai olimpia volt, sok tapasztalata nincs, a legnagyobb futballesemény a 2006-os női U20-as világbajnokság volt az országban. A legnagyobb problémát a nagy távolságok, a tizenegy időzóna jelentheti, de ezt pályázatukban igyekeztek pozitívumként beállítani az oroszok. A szenzációs stadionok nagy része még nincs kész, de azt ígérik, 2013-ra öt meglesz.

Az angolok pályázata kész infrastruktúrájuk miatt volt esélyes, stadionokkal ők állnak a legjobban, akár holnap megrendezhetnék a vb-t. David Beckham vezette a kampányt, 1966-ban rendeztek már világbajnokságot, 1996-ban Eb-t, rutinos szervezők, különösen, hogy 2012-ben Londonban lesz a nyári olimpia. Zürichben ott volt Vilmos Herceg, Beckham, Gary Lineker és a 44 évvel ezelőtt világbajnok Bobby Charlton, de a pályázat a BBC szerint leégett, két szavazattal már az első körben kiesett. Rio Ferdinand kérdezte is tanácstalanul: mit tehettünk volna még? Mit csináltunk rosszul?

A FIFA már korábban kijelentette, hogy a nehézkes szervezés miatt nem a legszerencsésebb, ha két ország közösen rendez ekkora tornát, de a spanyol-portugál pályázat mellett azért így is több dolog szólt: Spanyolország a világbajnok és az Európa-bajnok, jelenleg uralja a világ futballját, klubszinten a Barcelona és a Real Madrid is kiemelkedő.

Gyengítette őket, hogy kisebb korrupciós botrányba keveredtek, állítólag megegyeztek a 2022-re pályázó Katarral, hogy egymásra szavaznak. A FIFA kivizsgálta az ügyet, de nem állapított meg szabálytalanságot, így mindkét pályázó tiszta maradt.

A holland-belga páros tűnt előzetesen a legesélytelenebbnek, hiába a fejlett infrastruktúra és a 2000-es közös rendezésű Eb, világbajnoki döntőre alkalmas 80 ezres stadionjuk sincs.

Az orosz pályázat végül 13 szavazatot kapott, a spanyolok hetet, a belgák kettőt a döntő körben.

Katar a 2022-es rendező

Katar elképesztő látványtervekkel, rengeteg pénzzel, kis távolságokkal, első arab pályázóként érkezett Zürichbe, előzetesen is őket tartották a legesélyesebbnek, pályázatukat Pep Guardiola Barcelona-edző is támogatta.

Közel vannak Európához, a meccsek időpontjai is kedvezőek, bár az országnak gyakorlatilag nincs futballkultúrája. Egy U20-as vb-t és egy Ázsia-kupát rendeztek eddig, az alkoholtilalom ellen külön szurkolói zónákkal védekeznének, az elviselhetetlen meleget utcai légkondicionálókkal csökkentenék.

Az Egyesült Államok pályázatába csak amiatt lehetett belekötni, hogy 1994-ben már rendeztek világbajnokságot, hatalmas stadionjaik, fejlett infrastruktúrájuk van, ráadásul egyre népszerűbb arrafelé a futball.

Az ausztráloknál sem lehetett sok kifogást találni, 2000-ben csodálatos olimpiát rendeztek, az infrastruktúra rendben, ráadásul Ausztrália és Óceánia még sosem rendezett világbajnokságot.

A katari küldöttséget vezető Mohamed bin Kalifa al-Tani sejk már ki is fejezte háláját a FIFA-nak, különösen azért, mert mint mondta, a szervezet hisz a fordulatban: "nem fogunk csalódást okozni, készen állunk, és büszkék lesznek ránk, megígérem."

A 2002-es közös rendezés után Japán és Dél-Korea most külön pályázott, de a nyolc évvel ezelőtti esemény miatt alig volt esélyük. Három szavazattal még így is megelőzték az egy voksig jutó Ausztráliát. A döntő körben Katar 14-8-ra nyomta le az USA-t.