Csak két-három olyan magyar futballklub van, ahol nem kell izgulni, ha leesik egy kis hó, vagy eső. A létesítmények túlnyomó részben önkormányzati tulajdonúak, a fejlesztések százmilliós nagyságrendűek, ezt szinte egyik klub sem vállalja. Át kellene gondolni versenykiírást.
A magyar futball évtizedes problémája, hogy meddig tartson az őszi szezon, játsszanak-e meccseket decemberben, hogyan óvják a talajt, a klubok hogyan fejlesszenek, miből fizessék a tél viszontagságai okozta károkat. Körbejártuk az NB I.-es klubokat, kinek mekkora problémát okoz hóban, esőben bajnoki meccseket rendezni.
A helyzet rossz. Ahhoz, hogy az átlagos magyar télben játszani lehessen, fűtött és alácsövezett pálya kellene, bár szélsőséges körülmények között, nagy hidegben, húszcentis hóban ez sem segít. Ehhez képest szinte valamennyi klub csak az alapszíntű karbantartást tudja kigazdálkodni, alig akad olyan csapat, amely télen beruházást tervezne, csekély az esély, hogy az összkép jövőre jobbat mutasson.
Legjobb helyzetben a győriek, a fehérváriak vannak, és a Debrecen, ahol a kormánydöntés értelmében új stadiont építenek.
A Debreceni VSC Oláh Gábor utcai stadionjában – melynek tulajdonosa és üzembentartója az önkormányzati tulajdonú Debreceni Sportcentrum Kft. – csak alapkarbantartásokat végeztek az utóbbi évben. Az állam megszavazta az új debreceni stadion megépítésére szánt összeget, így a jelenlegi stadionban komoly beruházást nem terveznek. A rekonstrukcióról - 2011–2012-ben két részletben - a nemzeti erőforrás miniszter felügyelete alá tartozó fejezetből rendelt 12,5 milliárd forint gondoskodik. A tervek szerint a csapat 2012-ben már a felújított, fűtött talajú, vízelvezetéses Nagyerdei Stadionban ünnepelheti alapításának 110. évfordulóját.
A legszebb és legmodernebb stadionja a Győrnek van. A magántulajdonban lévő ultramodern stadion kulturális rendezvények lebonyolítására is kitűnő, szerkezete és fedett nézőtere az UEFA szabványainak megfelelően készült. Az alulról fűthető központi futballpályába csapadékelvezető és öntözőrendszert is beépítettek. A lelátók a legszigorúbb biztonságtechnikai előírásoknak is megfelelnek. Az ETO Park építése a régi stadion bontásával, 2005 nyarán kezdődött.
A Székesfehérvári stadion tulajdonosa és üzemeltetője a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft, amely Székesfehérvár MJV Önkormányzata tulajdonában álló, önkormányzati cég. A Videoton FC-t működtető Fehérvár FC kft. bérleti díj ellenében hosszú távú bérlője a létesítménynek.
A Sóstói Stadion centerpályáját 2010 nyarán teljesen felújították, ezzel harminc év lemaradását pótolták be. A stadion annak idején rossz helyen, agyagos, mocsaras talajra épült, vízelvezető rendszere egyáltalán nem volt. A talajcserénél 4000 köbméter földet mozgattak meg. A vízelvezetést segítő, több mint három kilométer hosszban lefektetett draincsövezés után 10 000 négyzetméter füvet, és 3600 négyzetméter műfüvet raktak le. Elkészült a külső csapadékvíz-elvezető, a vízátemelő, a vízgyűjtő akna, és két szivattyú, ami kinyomja a vizet. A szakemberek naponta vezetik a gyepnaplót, rendszeresen vesznek mintát a fűből, gyorsan tudnak reagálni bármilyen rendellenességre. A munkát új géppark, speciális eszközök is segítik.
A stadion centerpályája - az egészen extrém időjárási körülményeket kivéve - bármikor játékra alkalmassá tehető. Kalkulációk szerint a beruházási költség 3-8 százaléka lesz az első évben a karbantartás költsége, ez később folyamatosan csökken. A pálya ma az egyik legkorszerűbb gyepszőnyeg Magyarországon. Garancsi István, a klub tulajdonosa elmondta: „Tisztában vagyunk vele ugyanakkor, hogy a stadion korszerűségét, komfortosságát csak komplexen érdemes vizsgálni. Korszerűsítettük a beléptetőrendszert, átépítettük a VIP-részt, felújítottuk a nézőtéri mosdókat, újraszékeztük a lelátó egy részét.”
A Budapest Honvédnál 2006 szeptemberében a centerpálya és a füves edzőpálya felújításával kezdődött a rekonstrukció – előbbi vízelvezető és automata öntőrendszert, majd új gyepszőnyeget kapott; utóbbit ősgyepes megoldással hozták rendbe. A klubnál elmondták, a stadion és a fenntartást ellátó cég is a klubhoz köthető.
A Vasas Sport Club 2004. december 1-én írta alá a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal - az országban elsőként - a létesítményei vagyonkezelői jogának átvételéről szóló szerződést, az egyesület negyvenkilenc évig maga rendelkezhet ingatlanjaival. Az eddig eltelt hat évben befektetők segítségével százmilliós fejlesztések történtek a sporttelepen, az építkezések a Fáy utcai központban jelenleg is zajlanak, a klubvezetés tervei szerint az egyesület a centenáriumot 2011-ben már teljesen felújított, megújult sportlétesítményekben fogja ünnepelni.
A Megyeri úti Szusza Ferenc tulajdonosa az állam, az üzemeltető a Nemzeti Sportközpontok (NSK). A folyamatos a karbantartás, amelyet az Újpest FC finanszíroz, évente több millió forintba kerül. A fűthető gyepszőnyeg Újpesten megoldható lenne, csak a szomszédos jégcsarnok hulladékhőjét kellene átvezetni a stadionhoz. Ez viszont több tízmilliós beruházás. Ha a sporttörvényt az EU jóváhagyja és lesz rá pénz, akkor lehetnek újabb fejlesztések, addig marad az alapszintű karbantartás.
Bár kívülről omladozónak tűnik az MTK állami tulajdonban lévő Hidegkúti Stadionja, folyamatos felújítása 1995-től folyik. A lelátók betonozása, az új műanyag ülések, a VIP-páholyok, a műfüves sportcsarnok, az erősítő terem, az öntözőberendezés mind az MTK FC beruházásai. Domonyai László klubigazgató az NB1.hu-nak egy korábbi interjúban elmondta, a legjobb megoldás az lenne, ha az állam visszaadná a kluboknak a stadionokat, mert például az MTK ezt a fejlesztést önmagában is meg tudná oldani. „Klubonként nagyjából százmillió forintból meg lehet oldani a pálya felújítását, a stadionok fűtését pedig ötven-százmillióból. Az egész magyar labdarúgásnak két-három milliárd forintba kerülne a korszerűsítés, amely nem olyan nagy összeg, hogy akár egy hosszú lejáratú kölcsönnel ne lehetne megoldani.”
A Ferencvárosnál speciális helyzet van. Kevin McCabe, aki 2008. februárjában vette meg a klubot és a hozzá tartozó ingatlant is, kezdetben 25 ezres ultramodern stadiont ígért, így aztán a meglévőn már csak apró javításokat végeztek el. Az utóbbi hónapokban viszont McCabe árulja a klubot, míg Alexander Gerstl, a labdarúgó Zrt. igazgatója szerint nincs is szükség új stadionra, főleg nem akkorára. A klubnak 23 ezer regisztrált szurkolója van, de csak 5-6 ezren járnak ki a meccsekre.
Az élvonalbeli klubok nagy része 200-400 milliós éves költségvetésből gazdálkodik, ennyi pénzből a játékosok, a szakemberek, a menedzsment és a személyzet fizetése, a csapatok utaztatása és egyéb kiadások finanszírozhatók. Szinte valamennyi stadion az önkormányzat tulajdona, amely képtelen 60-100 millió forintos beruházás kigazdálkodására.
Így vannak ezzel Zalaegerszegen is, ahol az üzemben tartó gondnokság sem emberanyaggal, sem gépesítéssel nem tud nagy mennyiségű havat kezelni. A játéktér nincs is alácsövezve, az elmúlt 10-15 évben csak felületi kezelésen esett át. Hiába fedett a ZTE Aréna, egy nagyobb havazásnál az első 8-10 sorba a hó és jég miatt nem lehet nézőket beengedni.
A vezetők is tudják, mire lenne szükség - jól megtervezett alácsövezés, megfelelő gépesítettség, olyan gépek, amelyekkel a pályára lehet menni, nem teszik tönkre a pályát, megfelelően képzett pályamunkások – de mindez elsősorban a sporttámogatási törvénytől függ. "Szeretnénk a pályát alácsöveztetni, befejezni a főépületet és a lelátót, ami első körben 100-150 millió forintos beruházást jelent."
Kaposváron is hasonló helyzet. Az önkormányzati tulajdonú stadionban az utóbbi években csak az alapszintű karbantartást tudják elvégezni, ez a talajlazítást, homokszórást, tápanyagozást, gyepszellőztetést jelenti, ami néhány milliós költséggel jár.
Szombathelyen a MÁV tulajdonában van a stadion. Három éve műanyag székek kerültek a lelátóra, felújítás két éve történt, amikor a csapat jogot szerzett az Európa Ligában való indulásra. Idén nyáron kamerarendszert és menekülőkijáratokat létesítettek. A klubnál elmondták, a pálya alácsövezése és fűtése kellene ahhoz, hogy ilyenkor is lehessen rajta játszani; előbbire már kértek ajánlatot.
A többi vidéki klubnál is hasonló a helyzet, így nem véletlen, hogy az MLSZ versenybizottsága a 17. forduló halasztása mellett döntött, az új időpont február 26. Talán még ennél is okosabb döntés lenne, amit az egyik klub sportvezetője mondott: a versenynaptárt szurkolóbaráttá kellene tenni, ami a július–augusztus–szeptember illetve április–május hónapokban a mérkőzés sűrűségének növelését jelentené, a csapatok szerda–szombat ritmusban játszanának.
Ausztriában korán, rendszerint július közepén kezdődik a bajnokság, az őszi szakasz december közepéig tart, a tavaszi szezon már február 12-én kezdődik. A lényegesen téliesebb klímájú országban könnyen megtehetik, hiszen valamennyi élvonalbeli klub stadionja korszerű, fűthető játéktérrel, vízelvezető rendszerrel van kiépítve.
Csehországban is előrehoztak két tavaszi fordulót, már november 22-én letudták az idei utolsót és - hasonlóan a magyarhoz - február 26-án kezdenek. Prágában tavaly márciusban adták át az ultramodern Eden Stadiont, a 21 ezer férőhelyes létesítmény annyiba került, amennyibe a debreceni fog. Itt két csapat, a Slavia és Bohemians 1905 játssza bajnoki meccseit. A cseh stadionhelyzetre jellemző, hogy szinte valamennyi klub az elmúlt tíz évben vagy új otthont kapott, vagy a régit komolyan felújította. 500-700 millió korona közti összegekből 8-15 ezer férőhelyes stadionok és télen is játékra alkalmas játékterek épültek, többségük állami támogatással, külső források segítségével. Az Eden Stadion építésében, amely egyébként a cseh futballválogatott otthona is, a honi szövetség is támogatást nyújtott. Csehországban jól mérték fel a lehetőségeket, és a stadionok nagyrésze maximum 8-12 ezer néző befogadására alkalmas.
Szlovákiában is lényegesen előrelátóbbak. Az országban hasonló helyzetben a vannak a klubok, mint a magyarok, így a szezon július közepén kezdődött és 18. fordulót már befejeztek a múlt héten. Február végén folytatják, pedig a szlovák élvonalban szereplő 12 csapat 33 fordulót játszik a bajnokság végéig.