Magyarországon még csak ötletként vetődött fel, hogy egy stadiont egy már meglévő stadionon belül építsenek fel, de Lipcsében már megcsinálták, a németek egy százezres arénába egy 44 ezres stadiont költöztettek.
A Magyar Labdarúgó Szövetség legújabb elképzelései szerint nem keresne új helyszínt a válogatott futballmérkőzéseinek, hanem maradna a Puskás Ferenc Stadionban. Igaz, egy másik Puskás-stadionban, egy olyanban, amely a régi stadion falain belül épülne fel.
Az elképzelés nem előzmény nélküli, egy túl nagy stadion már Lipcsében is gondot okozott, a problémát végül ott is a stadion a stadionban tervvel oldották meg.
Lipcsében 1956-ban adták át a Zentralstadiont, az akkori Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb, 100 ezer nézőt befogadó sportlétesítményét. Az óriási épületet viszont sohasem használták ki igazán, állaga hamar leromlott, a fenntartása hatalmas összegeket emésztett fel.
1997-ben úgy döntött a város, nem finanszírozza tovább az értelmetlenül magas állagmegóvási költségeket, és egy új futballstadiont épít.
Az új stadiont azonban nem a város egy másik részén építették fel, hanem mérnöki bravúrral a régi épületen belül húzták fel. Az építkezésnek 2000-ben álltak neki, négy év múlva készült el az új aréna.
A Zentralstadionból szinte semmi nem maradt, a futballpályát körülölelő futópályát megszüntették, a legtöbb tribünt és az ülőhelyeket elbontották a földtöltésről, csak a klubházat, a középső tribünt, és a töltést hagyták meg.
Az építésnél a középső tribünhöz illesztették a későbbi, már csak 44 ezer férőhelyes stadiont, a töltéseket befüvesítették és fákkal, bokrokkal ültették be. A régi stadion töltéséről most hidakon át juthatnak be a nézők a Red Bull Arenába.
A megújult lipcsei stadion a 2006-os futball-világbajnokság házigazdája is volt, négy csoportmérkőzést rendeztek itt, a legjobb 16 között is játszottak.
Ha a magyar futballszövetségnél tényleg stadiont a stadionban akarnak, valami hasonlónak kell lennie. Nagy különbség, hogy Lipcsében szabadon lehetett alakítani a Zentralstadion környékét, mert nem volt beépítve.
A Puskás átépítésére már eddig is születtek tervek, de még egyik sem került kivitelezési fázisba. Kerekes György, Budapest nemrég kinevezett főépítésze már 1974 óta készít terveket a Nép- illetve a Puskás Stadionnal kapcsolatban, a 2006-os Budapest Olimpia Központ ötletterv-pályázaton a harmadik helyen végzett.
Kerekes szerint is jó elképzelés fenntartani a stadion vázát és jellegzetes formáját: “Érdemes megtartani az 1953-ban épült stadion számos elemét, mert igenis vannak értékei. A főbb építészeti utalásokat és szerkezeti elemeket mindenképp megőrizném, a tervünkben mi is a pilonok megtartása mellett érveltünk. Tulajdonképpen a stadion külső megjelenésén alig változtattak volna a terveink, csupán a belsőt modernizáltuk volna.” Kerekes az 1936-os olimpiára épült berlini stadiont hozta fel példaként, ahol hasonló rekonstrukció történt.
A most multifunkcionális stadiont Kerekesék is átalakították volna, atlétikai pálya nélkül, a futball igényeihez szabva. Az egyik változat szerint a stadionon kívüli edzőpálya tájolását megváltoztatnák, eköré építettek volna futópályát és hat-nyolcezres lelátót, így az atlétikai versenyeknek is új helyszínt biztosítva. A Puskás-stadion egyik lényeges, nézőket is érintő problémája az, hogy a lelátók - amellett hogy a futópálya miatt messze vannak - lapos szögben emelkednek. Így a felső sorokban szurkolók nagyon távol ülnek a sportolóktól.
Kerekesék terveiben egy 60 ezer főt befogadó, meredeken emelkedő tribünökkel épített stadion szerepelt. Alattuk edzőtermeket, üzlethelyiségeket alakítottak volna ki, amelyek bérleti díjaiból a stadion is nyereségesen működtethető.
A ráfizetés nélküli fenntartás minden stadionnál fontos kérdés. A Magyar Labdarúgó Szövetség korábban úgy gondlta, hogy a mai viszonyok között csupán egy 30 ezres stadiont tudnak eltartani a szurkolók. Kerekes szerint könnyen elérhető az önfenntartó működés egy ennél nagyobb arénában is: “A cégeknek, ahogy a milánói San Siróban is tapasztaltam, presztízst jelent, hogy egy stadionban béreljenek irodát, erre nálunk is lehet számítani. Ráadásul most a futball is fellendülőben van, így a stadion is több nézőt vonzhat. Ha a futballmérkőzéseken kívül más eseményeket is sikerül a stadionba vinni, működése hamar rentálibissá válhat.
Az ujstadion.blog.hu megszerezte a Puskás egy lehetséges megvalósíthatósági tanulmányának előzetesére hasonlító dokumentumot. A tervet angol és magyar tervezőirodák közösen készítették: a több hazai stadion tervét és kivitelezését is jegyző KÉSZ Holding mellett az angol Buro Happold és Populous építészirodák vettek részt a projektben, utóbbi portfóliójában számos ismert futballstadion tervezése szerepel.
A terv egyértelmű, a Puskást kizárólagosan a futball igényeihez alakítanák át, és az MLSZ lenne a kizárólagos használó. A stadionnak a 2014/15-ös idényre már állnia kéne, a 2015-ös U21-es Európa-bajnokság egyik helyszíne lehetne. A tanulmány 65 ezer fős stadiont álmodik, az ülőhelyek egy részét mobil-lelátók biztosítanák. A stadion üzemeltetését a terv szerint egy még nem is létező állami cég, a BMSK Zrt. végezné, amely további állami sportlétesítmének gazdája is lesz.
Az új stadiont a jelenlegi kontúrjain belül képzelik el, ennek szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak: amellett, hogy az építészeti elemek megőrízhetőek, a játéktér megtartása a magyar futballtörténelem folytonosságát képviselné. A tanulmány szerint a Puskás jelenlegi, túl nagy alapterületébe akár jóval több nézőt befogadó arénák, a Wembley vagy az Emirates is könnyen beilleszthetők.